ISMERJÜK MEG AZ IGAZ TÖRTÉNELMET
(fordítás Montgomery irataiból)
Horthy remélte, hogy kihasználja Hitlert; a kormányzó úgy, mint a többi politikai csoport erősen kommunista ellenes volt, és ő úgy mérlegelte, hogy Hitler meg fogja védeni Magyarországot az ázsiai barbarizmustól, amit Sztálin képvisel. Horthy is, el volt határozva (mint minden lelkiismeretes magyar) visszavenni az elszakított országrészeket, amit a magyaroktól kényszer által vettek el a szomszéd nemzetek az első Világháború végén, és ahogy Hitler azokat a területeket elfoglalta, Horthy visszacsatolta egyiket a másik után Magyarországhoz.
Mindamellett, Montgomeryt magyar barátai meggyőzték arról, hogy Magyarország kapitulációja a németeknek, alapvető lényeges ok, és az egyedüli út volt, egy gyenge nemzetnek szembeszállni egy erős, jól felfegyverzett könyörtelen szomszéd nemzettel.
Könnyű azt mondani, hogy jobban szerettük volna, ha szembeszállnak a reménytelen küzdelembe, mint engedelmeskednek Hitler követeléseinek, és ez olvasható jól a papíron. A tény az, hogy ez ostobaság. Egy személy tud öngyilkosságot elkövetni, de egy nemzet nem. A magyaroknak az volt a tragédiájuk, hogy a történelemben először azt látták, hogy egyszerre veszélyben vannak minden oldalról.
Horthy és Montgomery közötti barátság megerősödött az 1939. Március 19-én történt eseménykor. Együtt voltak az Operaházban, amikor fasiszta magyar Szálasi Ferenc (aki Horthy parancsára börtönbe volt) támogatói megszakították az előadás kezdését, kiabálták a kormányzó páholyánál, hogy "igazságot Szálasinak!" Horthy felbőszülve rohant ki a páholyból, mögötte Montgomery, akarta látni, hogy mi történik. Mikor utolérte Horthyt, jelentette, (Rooseveltnek) hogy:
"két ember a szőnyegen volt, ő (Horthy) egy másiknak a torkát fogta, pofozta és kiabálta, amit később tudtam meg: "Úgy; te elárulod a hazádat, elárulod?" A kormányzó egyedül volt, de kézben tartotta a helyzetet... Az egész eset tipikusan mutatja nemcsak a kormányzó gyűlöletét egy idegen dokrina ellen, de azt is, hogy ő milyen ember. Jóllehet, 72 év körül volt, nem gondolt arra, hogy segítséget hívjon: ő ment előre, mint egy kapitány a zendüléssel szemben.
Horthy kétségtelenül azt hitte, hogy Montgomery segíteni jött neki, mert később egy fényképpel köszönte meg Montgomerynek az operaházi esetet, amit Montgomery nagyra értékelt. (John Flournoy Montgomery, az akkori amerikai követ Magyarországot "oázisnak" nevezte Hitler sivatagában.)
John Flournoy Montgomery és Joseph Davies
Megjegyzés. (Bogár Gyula)
Itt az idő, ismerjük meg az igazi történelmet, Montgomerynek nem volt érdeke, hogy elferdítse, megváltoztassa a tényeket. Montgomery világosan látta a magyarok tragédiáját. A németek sokkal nagyobb és erősebb nemzeteket győzött le, mint a magyar. Ha Horthy szembeszáll Hitlerrel, nem kétséges az ország elpusztulása. Segítséget nem adott volna semmilyen hatalom. Ismerve az akkori magyar virtust; harcolni a hazáért az utolsó töltényig, meghalt volna a katonaság nagyobb része. Ami megmaradt volna, mint tudjuk; azt az oroszok tették tönkre, elhurcolták a munkaképes embereket Oroszországba. Buda, Dunántúllal Titóé, Pest az Alfölddel pedig a románoké lett volna, a fenn maradt északi részen a szlovákok osztoztak volna az ukránokkal. Az életben maradt magyaroknak megmondták volna a kommunisták, hogy ha nem tetszik, elmehetnek, ahova akarnak.
A szovjetnek nem volt érdeke egy nagyobb Románia és Jugoszlávia. Sztálinnak Magyarország vagon-kérdés volt és utánpótlási vonal Ausztriába. Azonkívül a szovjet állampolgárok, a hétpróbás kommunistákból (Rákosi, Révai, Vass, Nagy Imre, Farkas és elvtársaik) alakult kormány Sztálin hű szolgái, akik hajlandók voltak a magyarság átnevelésére. Az ateista kommunistáknak céljuk volt kiölni az emberekből az Istenbe vetett hitet, a hazaszeretetet és a nemzeti érzést, meghazudtolni a történelmet. Eső dolguk volt az egyházak vezetői átnevelése. Akik nem voltak hajlandók kiszolgálni az ateistákat, száműzték, börtönbe vetették. (Mindszenty hercegprímás, Ravasz László, Ordas Lajos püspökök stb.,) Sajnos akadt az egyházvezetőiből bőven, akik segédkeztek a kommunistáknak. (Tildy Zoltán, Péter János, Bereczky Albert, Barta Tibor, Nyáry Pál, Hajdú Péter, Szamosközi István és társaik, akik eladták a lelküket az ördögnek.) Nekik nem támadt fel Jézus, mert meg sem született. Ők az egyházat az ateisták szolgálatába állították. Nekik Karácsony fenyőfa ünnepe volt s ezt tanították az iskolákban és a teológián. A templom csapda volt, ha valaki az istentelen kormány ellen, mert szólni a papok bejelentették és börtönbe, munkatáborba vitték. A papok nagy része nem Istent s a hívőket, hanem az ateista kommunistákat, a sátánt szolgálták. Ezeknek elszenesedett a lelkük, nincs annyi lelkiismeretük, hogy bevallanák, megbánnák bűneiket, hogy Isten és a hívők megbocsássanak nekik.
A történelmet meghamisították. Trianonról nem volt illő beszélni, a II. Világháborúról, aki elmondta az igazat, az reakciósnak, a nép ellenségének nevezték, s börtönbe került. Sztálint, Rákosit kellet dicsőíteni a barbár vörös hadsereggel. A magyar katonákról, akik a hazáért, a kereszténységért mentek a halálba, gyűlölettel emlékeztek meg a kommunistákat szolgáló békepapok. Horthyról, aki 15 év alatt felépítette az I. Világháborúban tönkrement országot, megvetették, kigúnyolták, pedig sokkal jobb volt a gazdasági élet Magyarországon, mint Amerikában, az 1929-1936-os években. Magyarországon nem lehetett az igazságot kimondani, amit Dr. Teller Ede mondott, hogy "a véletlenen múlott, hogy nem a németek készítették el előbb az atombombát." Erre volt a II. világháború alapozva. Ezért kellett hátráltatni a szovjet előnyomulást minden áron. Horthy, mint Szolzsenicin és minden józangondolkozású ember nem gondolta, hogy a kapitalizmus engedni fogja, hogy a kommunizmus uralja a fél Európát.
Sajnos, a nép nem ismeri az igaz történelmet, amiből tanulva építené fel a jövőjét. A politikai pályán főleg a történelmet meghamisító kommunisták leszármazottjai uralkodnak, tehát nem várhat a nép változást. Az egyházak, amelyből az ateisták kiűzték az istenfélő hívőket s ott a kommunisták ügynökei, kommunista álpapok uralkodnak azt az Isten is elkerüli. Ahhoz, hogy Magyarország visszatérjen a keresztényi igaz útra, s jobb élet legyen, Jézus szelleme kell, aki kiűzi az ateista kommunista ügynököket a templomból és Horthy szelleme, aki megfogja a hazaáruló politikusok torkát és pofozza őket, amiért eladták, elárulták, tönkretették az országot.
(fordítás Montgomery irataiból)
Horthy remélte, hogy kihasználja Hitlert; a kormányzó úgy, mint a többi politikai csoport erősen kommunista ellenes volt, és ő úgy mérlegelte, hogy Hitler meg fogja védeni Magyarországot az ázsiai barbarizmustól, amit Sztálin képvisel. Horthy is, el volt határozva (mint minden lelkiismeretes magyar) visszavenni az elszakított országrészeket, amit a magyaroktól kényszer által vettek el a szomszéd nemzetek az első Világháború végén, és ahogy Hitler azokat a területeket elfoglalta, Horthy visszacsatolta egyiket a másik után Magyarországhoz. Mindamellett, Montgomeryt magyar barátai meggyőzték arról, hogy Magyarország kapitulációja a németeknek, alapvető lényeges ok, és az egyedüli út volt, egy gyenge nemzetnek szembeszállni egy erős, jól felfegyverzett könyörtelen szomszéd nemzettel.
Könnyű azt mondani, hogy jobban szerettük volna, ha szembeszállnak a reménytelen küzdelembe, mint engedelmeskednek Hitler követeléseinek, és ez olvasható jól a papíron. A tény az, hogy ez ostobaság. Egy személy tud öngyilkosságot elkövetni, de egy nemzet nem. A magyaroknak az volt a tragédiájuk, hogy a történelemben először azt látták, hogy egyszerre veszélyben vannak minden oldalról.
Horthy és Montgomery közötti barátság megerősödött az 1939. Március 19-én történt eseménykor. Együtt voltak az Operaházban, amikor fasiszta magyar Szálasi Ferenc (aki Horthy parancsára börtönbe volt) támogatói megszakították az előadás kezdését, kiabálták a kormányzó páholyánál, hogy "igazságot Szálasinak!" Horthy felbőszülve rohant ki a páholyból, mögötte Montgomery, akarta látni, hogy mi történik. Mikor utolérte Horthyt, jelentette, (Rooseveltnek) hogy:
"két ember a szőnyegen volt, ő (Horthy) egy másiknak a torkát fogta, pofozta és kiabálta, amit később tudtam meg: "Úgy; te elárulod a hazádat, elárulod?" A kormányzó egyedül volt, de kézben tartotta a helyzetet... Az egész eset tipikusan mutatja nemcsak a kormányzó gyűlöletét egy idegen dokrina ellen, de azt is, hogy ő milyen ember. Jóllehet, 72 év körül volt, nem gondolt arra, hogy segítséget hívjon: ő ment előre, mint egy kapitány a zendüléssel szemben.
Horthy kétségtelenül azt hitte, hogy Montgomery segíteni jött neki, mert később egy fényképpel köszönte meg Montgomerynek az operaházi esetet, amit Montgomery nagyra értékelt. (John Flournoy Montgomery, az akkori amerikai követ Magyarországot "oázisnak" nevezte Hitler sivatagában.)
John Flournoy Montgomery és Joseph DaviesMegjegyzés. (Bogár Gyula)
Itt az idő, ismerjük meg az igazi történelmet, Montgomerynek nem volt érdeke, hogy elferdítse, megváltoztassa a tényeket. Montgomery világosan látta a magyarok tragédiáját. A németek sokkal nagyobb és erősebb nemzeteket győzött le, mint a magyar. Ha Horthy szembeszáll Hitlerrel, nem kétséges az ország elpusztulása. Segítséget nem adott volna semmilyen hatalom. Ismerve az akkori magyar virtust; harcolni a hazáért az utolsó töltényig, meghalt volna a katonaság nagyobb része. Ami megmaradt volna, mint tudjuk; azt az oroszok tették tönkre, elhurcolták a munkaképes embereket Oroszországba. Buda, Dunántúllal Titóé, Pest az Alfölddel pedig a románoké lett volna, a fenn maradt északi részen a szlovákok osztoztak volna az ukránokkal. Az életben maradt magyaroknak megmondták volna a kommunisták, hogy ha nem tetszik, elmehetnek, ahova akarnak.
A szovjetnek nem volt érdeke egy nagyobb Románia és Jugoszlávia. Sztálinnak Magyarország vagon-kérdés volt és utánpótlási vonal Ausztriába. Azonkívül a szovjet állampolgárok, a hétpróbás kommunistákból (Rákosi, Révai, Vass, Nagy Imre, Farkas és elvtársaik) alakult kormány Sztálin hű szolgái, akik hajlandók voltak a magyarság átnevelésére. Az ateista kommunistáknak céljuk volt kiölni az emberekből az Istenbe vetett hitet, a hazaszeretetet és a nemzeti érzést, meghazudtolni a történelmet. Eső dolguk volt az egyházak vezetői átnevelése. Akik nem voltak hajlandók kiszolgálni az ateistákat, száműzték, börtönbe vetették. (Mindszenty hercegprímás, Ravasz László, Ordas Lajos püspökök stb.,) Sajnos akadt az egyházvezetőiből bőven, akik segédkeztek a kommunistáknak. (Tildy Zoltán, Péter János, Bereczky Albert, Barta Tibor, Nyáry Pál, Hajdú Péter, Szamosközi István és társaik, akik eladták a lelküket az ördögnek.) Nekik nem támadt fel Jézus, mert meg sem született. Ők az egyházat az ateisták szolgálatába állították. Nekik Karácsony fenyőfa ünnepe volt s ezt tanították az iskolákban és a teológián. A templom csapda volt, ha valaki az istentelen kormány ellen, mert szólni a papok bejelentették és börtönbe, munkatáborba vitték. A papok nagy része nem Istent s a hívőket, hanem az ateista kommunistákat, a sátánt szolgálták. Ezeknek elszenesedett a lelkük, nincs annyi lelkiismeretük, hogy bevallanák, megbánnák bűneiket, hogy Isten és a hívők megbocsássanak nekik.
A történelmet meghamisították. Trianonról nem volt illő beszélni, a II. Világháborúról, aki elmondta az igazat, az reakciósnak, a nép ellenségének nevezték, s börtönbe került. Sztálint, Rákosit kellet dicsőíteni a barbár vörös hadsereggel. A magyar katonákról, akik a hazáért, a kereszténységért mentek a halálba, gyűlölettel emlékeztek meg a kommunistákat szolgáló békepapok. Horthyról, aki 15 év alatt felépítette az I. Világháborúban tönkrement országot, megvetették, kigúnyolták, pedig sokkal jobb volt a gazdasági élet Magyarországon, mint Amerikában, az 1929-1936-os években. Magyarországon nem lehetett az igazságot kimondani, amit Dr. Teller Ede mondott, hogy "a véletlenen múlott, hogy nem a németek készítették el előbb az atombombát." Erre volt a II. világháború alapozva. Ezért kellett hátráltatni a szovjet előnyomulást minden áron. Horthy, mint Szolzsenicin és minden józangondolkozású ember nem gondolta, hogy a kapitalizmus engedni fogja, hogy a kommunizmus uralja a fél Európát.
Sajnos, a nép nem ismeri az igaz történelmet, amiből tanulva építené fel a jövőjét. A politikai pályán főleg a történelmet meghamisító kommunisták leszármazottjai uralkodnak, tehát nem várhat a nép változást. Az egyházak, amelyből az ateisták kiűzték az istenfélő hívőket s ott a kommunisták ügynökei, kommunista álpapok uralkodnak azt az Isten is elkerüli. Ahhoz, hogy Magyarország visszatérjen a keresztényi igaz útra, s jobb élet legyen, Jézus szelleme kell, aki kiűzi az ateista kommunista ügynököket a templomból és Horthy szelleme, aki megfogja a hazaáruló politikusok torkát és pofozza őket, amiért eladták, elárulták, tönkretették az országot.
Csakhogy nem kerultunk volna ide elso sorban sem ha Koppanyra hallgattunk volna. Ha az elejetol a Kelettel szovetkeztunk volna, mar reg ujja szuletett volna Hunnia, es elsosorban sem indultunk volna lefelle a lejton. Nem azt mondom, hogy a Szovjetekkel kellett volna szovetseget kotni (ehhez mar tul keso lett volna ugy is, kulonben is Hitlernek is igaza volt sok mindenben, -ez olyan Amcsi propaganda,
VálaszTörléshogy Hitler "gonosz" volt es mindenben hibas -a nyertes mindig igyekszik befeketiteni a vesztest), hanem azt, hogy addig se kellett volna allandoan Nyugat Europa politikajahoz csatlakozni. A Torokok tobbszor is kijelentettek, hogy ha mellejuk allunk, akkor minket korul lovagolnak, nem harcolnak ellenunk, de mi mitt tettunk . Meg "kellett"
vedenunk Europat a Muzulman vesztol. A Kinaiak is kijelentettek, hogy ha valaha akar milyen okbol is, de le kene rohanjak Europat, Magyaroszagot kihagyjak a rohambol. Minket megovnanak. A Japanok, Koreaiak, Indiaiak, Perzsak, es szinte az osszes Kozep Azsiai sztan-nal vegzodo nevu orszag rokonuknak tartanak, de mi tovabbra is makacsul ragaszkodunk Nyugat Europai szovetsegeseinkhez. Am ma mar ez igy is kell legyen, mert osszekeveredtunk annyira veluk is, hogy kulturailag is, de genetikailag is rokonok vagyunk veluk is nyilvan, ettol meg nem jelenti azt, hogy nem kellene ujra epiteni Keleti rokonsagunkkal kapcsolatainkat.
Miert is ne lehetnenk szovetsegeseik nekik is. Ma mar a vilag viszalykodas ugyis uzleti teren megy leginkabb, nagy haborut mar senki sem akar, ez az egy jo eredmenye a Nuklearis bombaknak.
Az oroszokkal szövetkezni teljességgel lehetetlen lett volna, nem csak azért, mert már késő volt, hanem mert két választás lett volna:
VálaszTörlés- barátságos arccal, vagy barátságtalanul falatjuk fel magunkat velük.
A területhódítási törekvéseiken ez semmit sem változtatott. Másrészt jelentős kultúrális különbségek voltak - Magyarország mindenképpen közelebb állt az akkor még értékes nyugati kultúráshoz, míg a Szovjetúnió a cári családdal együtt irtotta ki a magas(abb) műveltséget is.
Már a török kérdés más: ha hiszünk a békés átvonulás megvalósításában, akkor ma a nyugati országoknak nem volna olyan "nagy mellénye", míg nálunk (talán) több kultúrkincs marad épségben viszont ma iszlamisták lennénk. A korábbi eszmecserénkre hivatkozva azt mondom, hogy a magyarság ragaszkodott a jézusi kereszténységhez - noha a Saul-Páli változathoz nem kéne...
Szent István kérdése nagyon éles vitákat vált ki, és tény, hogy Koppány vezér követőinek megsemmisülése csak veszteség a számunkra.
Személy szerint az a gyanum, hogy Gizella emberei sok mindent elkövethettek úgymond "a király nevében".
A nagy nyugat-európai törekvést az váltja ki, hogy még most is keleti barbároknak gondolnak sokan közülük, holott ha keleti is, de szó sincs primitívségről, és nem is volt soha. A minduntalan fellelt szkíta aranykincsek és a Szent Korona ötvösművészete ennek igazán ékes bizonyítékai.
Az bizonyos, hogy semmi okunk eltagadni az eredetünket és származásunkat - bőven vannak elegen, akik ellenséges szándékból igyekeznek meghamisítani a történelmünket, és kigúnyolni a nemzetünket.
- Az oroszok úgy tudom, valóban a viking Rurik leszármazottak, de hogy miként terjedt el köztük a szláv nyelv, és az mennyiben hasonlíthat a vikingek nyelvére - erről sajnos nem tudok. Kiev valóban kővár volt, és a kiev jelentése: kő. Komoly fegyvergyártás is folyt ott.
VálaszTörlés- Az orosz uralkodó osztály azonban koránt sem volt orosz, sokkal inkább német, vagy francia.
- A finn-ugor elmélettel nem tudok mit kezdeni - ahogy korábban említettem- mert hogy a finn népnek a kereskedelmen kívül lenne valami köze vérségileg az ugor-ogur törzsekhez, arról nem tudtam meggyőződni. Lehetséges persze, hogy volt néhány vegyesházasság, mint pl. a szerncsétlen Rosa Flores esetében, de ez egy egész népcsoportra nem mondható el.
- Az írekkel kapcsolatos megállapítása nagyon helyén van - a legtöbb vörös ember közöttük él. Azt tudjuk, hogy az északi, világos, szőke típus és a déli fekete hajú típus házasságából könnyen vörös hajú gyermek születik. Meglehet, az Ural-Altáji és a viking keveredés eredménye?
- Az angolszász(?) extrém-kapitalizmus eszméjének úgy látom leáldozóban van a napja, bár természetesen mentik, ami menthető.
Igen a ket utolso pont teli talalat. A harmadikhoz hozza lehet fuzni, hogy a Finn-Ugor nem keveredessel lett osszekapcsolva, hanem valoszinuleg szetszeledve elszakadtak eloszor ket nagyobb torzs csoportra, ahonnan tovabb szakadtak tobb torzsre mindket oldalon. A Finnek kiindulo pontjat az Ural keleti oldalanak tekintik ahonnan ugy szinten szarmaznak a Turkoman szubfajtajuak is, akiktol meg kicsit keletre az Altaj kornyekerol a Mongol torzsek. Amit nehezebb visszavezetni, az az, hogy mikor, miert, hogyan, es mennyire keveredtek a Kelet Azsiaiak a Turkoman csoportokkal. Talan halott a Tokariai
VálaszTörlésmumifikalt csontvazakrol amik foleg feher, de nehany Kelet Azsiai gennel
rendelkeznek, de nem ugy hogy a legtobb feher ember volt, es nehany sarga, hanem mar akkor ossze voltak egyenileg keveredve. Ezek 2-3 ezer evvel Jezus elottrol vannak ott. Talan oseink voltak ok is mert a Kinai rekordok szerint ott is megfordultunk, bar olyat is olvastam mar, hog egy idoben 4 kulon allo Magyar kiralysag (vagy legalabbis terulet) is volt kulonbozo reszein Eurazsianak. Ezeknek legkeletibb verzioja volt Kina mellett. Persze ezek valoszinuleg Hunniabol szakadtak szet mikor szetesett Attila birodalma. Ki tudja? A masodik pont is igy van. Sok volt a kulfoldi koztuk, s a mai napig az angol kiralysagi csalad is inkabb Nemetektol szarmazig mint angoloktol erdekeskeppen. Kievrol en is hallottam, hogy Kovar nak is hivtak, de errol meg azt olvastam, s igy is tanultam tortenelem orakon, hogy a Kiev Rus letezett mire a magyarok oda telepultek mellejuk Khazaria mellol, aztan mikor Kovarat megepitettek a Kievi Rus segitsegevel, vagy forditva, (egyutt dolgoztak rajta, legalabbis a hivatalos verzio szerint), a Magyarok bekesen nyugatnak indultak, miutan a Kievi Vikingek kiralya (kinek tudomasa volt a Karpat medencerol) azt tanacsolta magyari, s Kabar oseinknek, jojjenek ide mert itt ra talalnak egy nagyabbol muvelheto, orszag meretu foldre, aranylag kis nepsammal (legalabbis akkor aranylag kis nepszammal) Persze amit gondolom nem nagyon tudott, az az, hogy Arpadek e-kis nepszamban pont foleg mas Magyar nyelvu torzseket talalnak, mint a Szekelyeket, Avarokat, s mas kissebb Hun torzseket.
"...a Magyarok bekesen nyugatnak indultak, miutan a Kievi Vikingek kiralya (kinek tudomasa volt a Karpat medencerol) azt tanacsolta magyari, s Kabar oseinknek, jojjenek ide..."
VálaszTörlésEzt a verziót még nem hallottam, az a kérdés számomra, hogy vajon a kievi vikingek királya vajon honnan értesült a Kárpát-medence eme adottságairól.
A Dnyeper (TEN-E-PER) mentén már Jézus sz.után a 700-as években 4 szabír törzs élt : Tarján, Jenő, Gyarmat, Keszi.
Az tény, hogy a kapcsolat sokáig fennmaradt Kievvel, sőt házasságot is a novgorodi ill. kievi fejedelemség leányaival kötöttek. Utoljára I. Endre házasodott onnan.
Az tudható, hogy Árpád fejedelem az ún. Honfoglalás idején már ötödik alkalommal járt itt.
Elkepzelheto, hogy a Vikingek is jartak errefele, mivel bejartak ok is Eurazsia nyugati oldalat, (egesz Europat altalaban is, -a tenger partokat mindenkeppen, de meg a belfoldeket is, Kiev is elegge bent van a partoktol, a nagyobb folyokat nem volt nekik nehez vegig vezekelni). Sajnos nem emlekszem melyik konyben olvastam a tudositasrol a Viking kiraly altal, de az affele Avraham S. tortenesz is ezt irja, Eredetileg vmi 70-es evek elejen irt konyvbol olvastam, amit meg a Komcsi rendszerben irt vmelyik kettos honfoglalast nyomo tortenesz. Persze ma mar harmas honfoglalasrol is beszelnek, sot ahogy mar mashol irtam, arrol hogy a magyarsag egy resze mindig is itt maradt amikor nemely torzsek neki vagtak a nomad elet vitelnek. Mindenesetre allitolag Arpad erre a Viking "hirre" kuldte ki vmelyik katonajat (hirtelen nem emlekszem annak nevere, de annak is vmi osmagyar neve volt) korulnezni itt, es amikor o visszatert Arpadhoz a jo hirekkel, akkor dontottek a "honfoglalasra" (idezo jelek, mert lehet, hogy ez tenylegesen visszafoglalas, akar egyszeruen haza jovet volt).
VálaszTörlésIgen, ez így lehet, hiszen egy nagy nép volt - mondhatni Szibériától az Apenninekig. Nyilván valamelyest különbözött a nyelv és a szokásrend, hiszen ma, sokkal kissebb területen is különbözik. Mondjuk pl. a Dunán-túli nyelvjárást, viseletet összevetve a hajdúságival, vagy a Szeged-környékivel.
VálaszTörlésMegjegyzem, alaposan eltértünk a tárgytól. :-)