Élő-Tisza Hírek

Szent György-napi állatkihajtás Ünnepe

A hajdani legeltetési időszak kezdetéhez kapcsolódó helyi szokások felidézésének, a pásztorélet bemutatásának szándékával hívta életre a Nimfea Természetvédelmi Egyesület a Szent György-napi Állatkihajtás Ünnepét, melyre minden kedves hagyománytisztelő érdeklődőt szeretettel vár! Helyszín: Liget, Túrkeve. Időpont: 2009. április 25.

---

„Szent György napkor, kihajtáskor,

mindenki lehet pásztor.

De majd ősszel, Szent Mihálykor,

az a legény, ki elszámol!”

A természet megújulását, az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától (április 24.) számítja, de hajdanán György napja volt az állatok legelőre hajtásának, a pásztorok, béresek szerződtetésének legfontosabb kezdőnapja is. Szent Györgyöt a parasztok és -állatállományuk védőszentjeként tartották számon, akinek a feladata az volt, hogy a tavaszkezdet számos ősi szokását és tevékenységét – így a pásztorkodást is – „megkeresztelje”.

A jószágok kora tavasztól a legelőket járták, de a pásztorok már a kiverést megelőző időszakban a pusztán voltak: rendbe tették a gémeskutat, az állást, a pásztorkunyhót és környékét. A kihajtás napja függött az állatok fajtájától: a mangalicakondát és a juhnyájakat már április 10-e környékén kiverték, de az időjárásra érzékenyebb lovakat és szarvasmarhákat Szent György táján vitték csak ki a legelőre. A Szent György-napi kihajtáshoz számos hagyomány és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani: gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason hajtották át, de nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

A múlt század első felében még Túrkevén is tartottak Szent György-napi kihajtáshoz kötődő ünnepséget az ecsegi pusztán: a pásztorünnepen a város elöljárósága és a lakosság is szép számmal megjelent, a bográcsokban birkatest főtt, az asztalokra bor és pálinka került, s mulatság zárta a napot. A pásztorok a gazdával közösen megszámolt jószágok számát fába rótták, a rovásfa egyik fele a pásztornál, a másik a gazdánál maradt: így került az állatállomány Szent Györgytől Szent Mihályig a gazda számadásából a pásztor számadásába.

„Kanászok, juhászok, csikósok, gulyások!
Kampótok, ostortok ide fordíjjátok!
Egy percre se hajtsátok fejeteket búra,
a pásztornóta megszólalhat újra!”

A hajdani legeltetési időszak kezdetéhez kapcsolódó helyi szokások felidézésének, a pásztorélet bemutatásának szándékával hívtuk életre a Szent György-napi Állatkihajtás Ünnepét, melyre minden kedves hagyománytisztelő érdeklődőt szeretettel várunk!

Szent György-napi állatkihajtás Ünnepe
Helyszín: Liget, Túrkeve
Időpont: 2009. április 25.

---

A rendezvény programja:

8.30 – 10.30 Csordahajtás a város utcáin a Szeres Zenekar kíséretében
Útvonal: Hajtó u – Sirály u – Hajdú B. u - Ecsegi u – Kossuth L. u – Táncsics M. u - Széchenyi u. – Mátyás kir. u – Petőfi tér - Ecsegi u. – Hajdú B. u – Sirály u - Hajtó u

10.30 – 12.00 „Pásztorfalatok pálinkával, furulyával” – érkezés a Ligetbe, pásztorok és érdeklődők megvendégelése

Pásztortoborzó (Szeres Zenekar, Balla Tibor tekerős)

A Szent György-nap és a tavaszi állatkihajtás hagyományai – néprajzi ismertető

Pásztorok ünnepélyes bevonulása, számadás a telelő jószágokról, rovásfára vétel

Egres Kis Lajos Néptáncegyüttes műsora

12.00 – 14.00 Pásztorkonyha – kóstoló

Pásztornóták (Szeres Zenekar, Vadvirág népdalkör, Balla Tibor tekerős)

14.00 - 14.20 Pásztordallamok citerán (fegyverneki Pacsirta Citerazenekar)

14.20 – 14.30 Pásztormese gyerekeknek: A kisbojtár – igaz történet Mocskosról (mesemondó: Patkós Balázs)

14.30 – 14.45 Bojtártánc (Széchenyi- és a Dr. Nánási Lajos utcai óvodások)

14.45 – 15.30 Pásztornóták dudán – hangszerbemutató és kiállítás (Agócs Gergely dudaművész)

15.30 – 16.50 „A csodafurulya” – Furulyás Palkó története
(a Szegedi Miniszínház mesejátéka)

17.00 – 18.30 Pásztortáncok (a fegyverneki Annaházi Táncegyüttes, a Martfűi Felnőtt Néptánccsoport és a tiszakürti néptáncegyüttes műsora)

Táncház (Szeres Zenekar)

18.35 – 18.55 Pásztorköszöntő
„Este van már késő este…” (Nagy István tárogatóművész)

Pásztorok imája

19.00 Pásztortűz meggyújtása

19.15 Folk Error–koncert a pásztorok csillaga, az Esthajnal alatt

---

Kísérő programok:

♣ Bütykölde Kézműves Műhely
- lószőrékszer-készítés
(Országné Dékány Katalin népi iparművész – Csenged Népművészeti Egyesület, Kunszentmárton)
- szalma- és csuhéfonás
(Karácsony Ilona – Csenged Népművészeti Egyesület, Kunszentmárton)
- gyöngyékszer-készítés
(Nagyné Sallai Erzsébet túrkevei kézműves)
- mézeskalács-díszítés
(Apáról-fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület tagjai, Törökszentmiklós)
- nemezelés
(Apáról-fiúra Népművészeti és Kézműves Egyesület tagjai, Törökszentmiklós)

♣ Kosár- és vesszőfonó népi kismesterség-bemutató
Luka Lajos népi iparművész, Túrkeve

♣ Hálócsipke-kiállítás
Ország László hímző népi iparművész, a Népművészet Mestere, a Magyar
Kultúra Lovagja munkáiból (Csenged Népművészeti Egyesület, Kunszentmárton)

♣ Bojtárolimpia
(köcsögtörés, kötélhúzás, zsákbanfutás, lepényevés, patkódobás általános
iskolai csapatoknak)

♣ Őshonos állatok, állatsimogató, lovaglás és szamaragolás

♣ Bojtárkuckó – játszóház Nagy Anikóval

♣ Pásztorkonyha
Ebédidőben az érdeklődők bekukkanthatnak a pásztorkonyhába, ahol a mezőtúri Boszorkánykonyha jóvoltából a jellegzetes pásztorétel - az öreglebbencs - mellett birka-, pacal- és kakaspörkölt, disznótoros és különféle sült húsok közül választhat az éhes vendég. Napközben a szomjoltót a Locomotív Söröző biztosítja.

Kézművesek, árusok:
♣ Kürtőskalács-készítő Ország Zoltán, Kunszentmárton
♣ Fazekas népi iparművész Hornyákné Sila Katalin - Szent Lucia Kézműves Céh
♣ Textiljáték-készítő Szabó Magdolna, Mezőtúr
♣ Szalma- és kosárfonó Gregor Balázs, Nagykörű
♣ Bőrdíszműves Pankotai Csaba népi iparművész - Szabolcs-Szatmár megyei Népművészeti Egyesület
♣ Keramikus Sudár Anette, Túrkeve
♣ Helyben sütött kenyérlángos Virág Tamás
♣ Szőnyegszövő Virág Lajosné, Szent Lucia Kézműves Céh
♣ Fajáték-készítő Somogyi Zoltán, Szent Lucia Kézműves Céh
♣ Horgoló Kiss Imréné – Szent Lucia Kézműves Céh
♣ Babakészítő Bugány Éva, Szent Lucia Kézműves Céh
♣ Selyemfestő Kardos Marianna, Szent Lucia Kézműves Céh
♣ Gyöngyékszer-készítő Molnár Marianna, Szent Lucia Kézműves Céh
♣ Sókerámia Vincze Lászlóné, Jászapáti
♣Reformédességek aszalt gyümölcsökből, magvakból Bíró Kati - Zsanna-manna Kft, Érd
♣ Házi lekvárkülönlegességek Papp Miklós, Vácrátót
♣Biobolt: bio- és természetes élelmiszerek, termékek; vörös tollú szabadtartású csirkék Csombordi István – LASA Agrokultúra Kft, Törökszentmiklós
♣ Fair Trade termékek Védegylet, Budapest
♣ Biotermékek (mangalicazsír, padlizsánkrém, zakuszka, biolekvárok) Virágoskút Kertészeti Kft, Balmazújváros

---

Meghívott művészek, együttesek

BALLA TIBOR tekerőlantos, a Népművészet Ifjú Mestere A kunszentmártoni születésű művész a tekerős hangszerek és a citera
használatának rejtelmeit a Jászberényi Népzenei Iskolában sajátította el. 1990-ben a Népművészet Ifjú Mestere oklevelet szerzett, négyszer nyert el Arany Páva díjat. Felvételei több népzenei kiadványban és CD-n is megjelentek. Rendszeres szereplője a nagyobb népzenei- és táncházi találkozóknak, és szívesen vesz részt a fiatal népzenészek oktatásában.
Lehetőségeihez mérten igyekszik minden felkérésnek eleget tenni a magyar népzene tekerőlanttal megszólaltatható csodás műveinek népszerűsítése érdekében.

AGÓCS GERGELY népzenész, a Népművészet Ifjú Mestere A felvidéki Érsekújváron született, gyermekkorát Füleken töltötte.
1987-ben a Csámborgó zenekar tagjaként kezdett muzsikálni, majd a pozsonyi Szőttes népművészeti együttes énekes-hangszeres szólistája lett. 1993-ban elnyerte a „Népművészet Ifjú Mestere” címet. Ezek után tanult meg dudálni, de a dudán kívül ért a furulya, a tárogató, a klarinét és a hegedű megszólaltatásához is. Az ELTE néprajz szakán szerzett diplomát, 2001-től a Hagyományok Házában néprajzkutatóként dolgozik. Jelenleg a Fonó Zenekarban muzsikál, emellett önálló estjein az énekelt és hangszeres népzene mellett szívesen mond magyar népmeséket is.

SZERES ZENEKAR
A Szeres Népzenei Együttes 2005-ben alakult meg a népzenét, népszokásokat kedvelő, a népi hagyományok életbentartásával évek óta foglalkozó népzenész, néprajzkutató néptánc-pedagógus és környezeti nevelő erdőpedagógus tagokkal. A megalakulás óta az együttes rendszeresen működő táncházakkal, falunapokon, városi rendezvényeken való zenéléssel, alternatív énekórák, népi hangszerbemutatók tartásával (hegedű, tekerő, citera, koboz, tambura, klarinét, tárogató, kaval, furulya, doromb, dob, gardon, köcsögduda, tökmirliton stb.) valamint kórusok, táncosok felkérésére, zenekari kíséret biztosításával igyekszik
hozzájárulni a népzene megszerettetéséhez.

A zenekar tagjai:

- Hodos Szilvia - hegedű, gardon, ének
- Majláth Emese - ének, tánc
- Ágoston Lilla – ének
- Nagy Viktor - furulya, kaval, tánc
- Dósa Gyula - dob, doromb, gardon
- Tóth-Pál Zoltán - koboz, tekerő, citera
- Sóki Ferenc - tárogató, klarinét
- Heit Lóránt - hegedű

---

A fotót Sallai R. Benedek készítette.