Gyóni Géza:
Csak egy éjszakára...
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
- - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
(Przemysl, november.)
Forrás:
Magyar versek könyve
Szerkesztette: Horváth János
Második, bővített kiadás
Budapest, 1942
678-679. oldal
A költő adatai ugyanezen kötet 753. oldalán:
Gyóni Géza, 1884-1917. Családi nevén Áchim.
A pestmegyei Gyón szülötte; ott volt gyakornok a községházán, azután a közigazgatási tanfolyam elvégzésével
Alsódabason, a szolgabíróságnál.
A világháború jeles katonaöltője. Przemysl ostromakor, 1915-ben orosz fogságba került s a krasznojarszki
fogolytáborban halt meg.
Link
"Magyar vérem ellen soha-soha többet!
VálaszTörlés- - Csak egy éjszakára küldjétek el őket." - Nagyon szép. Benedek István szerkesztette Rendületlenül (A hazaszeretet versei) c. köteteben ismertem meg verseit.
" Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket,
a lelkes eljár ősei sírlakásához
S gyújt régi fénynél új szövetneket.
S ha jelennek halványúl sugára:
A régi fény ragyogjon fel honára!
Garay János, 1846
Úgy legyen! Köszönöm a verset, kedves Traviata.
VálaszTörlésÉn köszönöm, Anyusch, a szöveget is!
VálaszTörlésBocsáss meg, Gabriella, tartozom egy "malaccal"!:)) Anyuschtól jőve úgy látszik a gondolatok még ott "libegtek"!
VálaszTörlésKedves János, rám nézve nem sértés, ha Anyusch-sal tévesztesz össze. :-)))
VálaszTörlésÉn egy "levendula illatú" "Anyóka" vagyok. ;-)))
Kedves vagy, de én csak a kellemes "illatot" érzem!:)))
VálaszTörlésKöszönöm szépen!
VálaszTörlésLink lesz belőle!
Levendulaillatú!
Aranyosak vagytok! :-)))
VálaszTörlésa versen fel is háborodtak a pesten maradott papírbakancsgyártók, hadiszállítmányozók és irodalmi impresszáriók (utóbbiak közül ignotus, hatvany, fenyö miksa) -
VálaszTörléshát igen, háborodni mindig is nagyon tudtak, a hazáért meghalni annál kevésbé...
Próbálták ezt a verset háborúellenes értelemben fölhasználni, pedig ezt a háborút mi nem akartuk, de ha ránk kényszerítették, becsülettel végigverekedjük. (Somogyváry)
VálaszTörlésGyóni hadifogságbeli versei közül ezt mellékelem, március 15-én is szavalható:
Gyóni Géza: A márciusi akarat
Még itt is él õ, még itt is arat
A hó alatt, a jég alatt;
Sziklákat váj és töri a falat, -
Testvér, testvérem, - itt is él
A márciusi áldott akarat.
Napfényre vágyni jégburok alól
A füvek lelke, mondd, kitõl tanul?
S hogy kelyhét a napnak kitárja,
Ki kényszeríti rá a gyöngyvirágra?
Ki pattant rügyet a fa gallyán?
S a sebzett törzs, a bús aggastyán,
Kinek parancsát hajtja végre,
Mikor friss vesszõt küld ki a napfényre?
Fában, gyökérben, földben, föld alatt
Mindenütt õ él, õ vet, õ arat;
Testvér, testvérem, hisz látod magad:
Burkokat tör és minden bús falat
A márciusi akarat.
Napfényre jutni, mint a réti fû;
Lelket kitárni, ó mily gyönyörû;
Megfényesülni, mint a színarany;
Kívánni, ami mocsoktalan;
Napban fürödni tiszta hajnalon;
Rettegni, ami szenny, alom;
Sóvárogni egy tisztább lakot,
Hol nincs gonosz szív, nincs csak meghatott;
Nincs önzés, testvért gázoló,
S boldog partot mos a folyó;
Hol ember teste nem piaci jószág,
S egy Isten parancsol: a Jóság;
Hol a legszebb szó: adni, adni, adni
És egy a törvény: testvérül fogadni.
Testvér, testvérem, hol legyen e hon,
Melyrõl rab éjen álmodom?
Testvér, testvérem, nagy messze, ahol
A szent fák ága most vérbe hajol,
Kárpátok ölén, szent folyók felett
Veri már fényét ez a kikelet.
Testvér, kit zárnak bús börtön-falak,
Testvér, testvérem, el ne hagyd magad!
Hisz itt is él õ és arat
A hó alatt, a jég alatt -
Csak szívvel néki add magad,
S börtön alján is vigaszod marad,
Mert öröktõl volt és munkál örökre
Szebb napra vágyó tavaszodás lelke:
A márciusi áldott akarat.
Köszönöm a márciusi verset. Külön blogbejegyzést érdemel.
VálaszTörlésHa lesz időm, begépelem a Szent Jobbhoz írt himnuszát, azt se köszönik meg a mai hadiszállítók...
VálaszTörlésRemélem, már beenged a multi a saját blogomba, mert napközben hiába írtam be, a végén mindig kidobott, mint macskát sz...
VálaszTörlésNagyon jó, ha olvashatunk még Gyóni Gézától, mert az írásait ugyancsak "pult alá" rejtették. Előre is köszönöm.
Köszi. Ezek a gondolatok újra életet kaptak, mint Wass Albert versei.
VálaszTörlésTalán a hatás most a legnagyobb?
Örök érvényűnek bizonyulnak a sorai?
VálaszTörlésBizonyos értelemben nem bánnám, ha már elavultak volnának...
Gyóni Géza: A Dicsőséges Jobbhoz
VálaszTörlésDicsőséges Jobb, Szent István keze,
Rád néz a vészben Árpád nemzete.
Földünk és fajtánk zsarolói ellen
Ott voltál velünk minden küzdelemben.
A muhi pusztán és Mohács alatt,
Hogy e nemzetnek magja nem szakadt,
S szét nem szórták, mint pelyvát a szelek,
Dicsőséges Jobb, hála teneked.
Tébolyult bolygón kong a halál-óra
És megnyílott a népek koporsója.
Ki mondja meg: a rontás ereje
Holnapra kelve kit fektet bele?
Ó minket is, lásd, erre szánt az ellen.
Eltipró árja zúdul ránk veszetten.
Kárpátok ölében ősi templomodra
Csóvát hajítni készen áll a csorda.
Dicsőséges Jobb, amelyet alkottál
Nem hagyhatod, hogy rom legyen az oltár.
Mozdulj meg Szent Jobb, ím hozzád repítnek
Forró fohászt a nyomorgatott szívek.
Dicsőséges Jobb, magyarok vezére,
Szálljon erőd a vezérek kezébe.
S mit annyi balkéz oly balogul tartott,
Dicsőséges Jobb, te fogd meg a kardot.
Hogy látva lássa a halálos ellen:
Nem áshat oly sírt, melybe elföldeljen.
S ha temető lesz már a világ végig,
Fejfáink is a szabadságot védik.
Dicsőséges Jobb, ó vezesd e népet,
Melyet romlásra annyiszor ítéltek.
S ne hagyd, hogy amely annyi mártírt nemzett,
Idegen földön bujdossék e nemzet.
Reánk borultán a vak sötétnek
Mi rabságunkban is te légy szövétnek.
S kik megbűnhődtük minden bűneinket,
Dicsőséges Jobb, most te vezess minket!
(nem kellett gépelnem, elküldött leveleimben - hála a gmail tárhelye terjedelmének - megtaláltam, 2006. augusztus 20-án szavalta egy fiú, neki küldtem át)
Ha jól tudom, a papírbakancsgyártók köréből került ki az a bizonyos Róbert Bácsi, aki a szegény-konyhája miatt vált nevezetessé.
VálaszTörlésKöszönöm, újabb Gyóni Géza verssel tettél gazdagabbá.
VálaszTörléskoszonom.
VálaszTörlésÉn is ide értem, köszönöm!
VálaszTörlésEz egy roppant értékes oldal, megrendülve olvasom verseit - a XIX. századi Garay-idézet is nagyon megfogott: "szövetneket": micsoda szó, micsoda gondolat, micsoda igazság a mondandója...
VálaszTörlésKét esztendövel ezelött ott voltam a Mátyás Templom-i megemlékezésen: majd` hetven évet száguldottunk vissza idöben és térben: olyan pompázatos és fölemelö volt a mise, amilyen csak Horthy idejében lehetett: agg huszárok vonultak történelmi zászlók alatt, egy nagyszámú fúvószenekar játszott az oltár mellett, leírhatatlan hatást keltve. A templom színültig telt, alig akaródzott a mise végeztével elhagyni...Dobai Miklósnak köszönhettük a meghívót akkor is. Sajnálom, Caca, hogy hétföre esik a megemlékezés.
Én is sajnálom Katica, szívesen részt vettem volna rajta.
VálaszTörlésOh send all of them here only for a lonely night
VálaszTörlésThose who bring discontent, those waving the flag high
Send them all for a lonely night
The annointed who preach we shall not forgo - Send them
When the death machines play their song above
And the night fog hatches its invisible seed -Send them
When killer lead swallows fly, swarm and breed.
Köszönöm Lucike.
VálaszTörlés