2004. dec. 5-hez III.

Kapcsolódó: Beszélgetés Patrubány Miklóssal,
http://olevendula.multiply.com/journal/item/182/182

- Elnök úr,
érdekes bejelentést tett a Magyarok Világszövetsége VII. Kongresszusának nyitó
napján: a kettős állampolgárság ügyében zajló népszavazás eredményével
kapcsolatban súlyos csalásról beszélt, s állítása szerint mintegy
hatszázezer szavazatot elcsaltak 2004. december 5-én. Beszélne erről a
népszavazási csalásról?

(...)

- Ön azt állítja, hogy
hatszázezer szavazatot elcsaltak a kettős állampolgárság kérdéskörben
tett szavazáskor?!

A kettős állampolgársági szavazáson történt csalásokról :

Nagy László Svájci szemmel

Második látlelet: A magyar demokratikus választási rendszer működőképessége

 - A Legfelsőbb Bíróság /LB/ 2005. január 7-én elbírálta az Országos Választási Bizottság által három nappal korábban kihirdetett népszavazási végeredményt kifogásoló nyolc beadványt. Az LB mind a nyolc kifogást elutasította.

 - Az elutasított beadványok egyikének történetét sajtószolgálatunk Hat lépés a semmibe címmel már ismertette.

Alább egy második panasz bolyongását ismertetjük, bízván abban, hogy ez a közlemény is hozzájárul a magyar demokratikus választási rendszer "működőképességének" jobb megismeréséhez.  - "Milyen eljárás szerint számolnak?!" - címmel sajtószolgálatunk az alábbi esetet ismertette:

Budapest, XVIII. kerület - "újraszámolás"

Ami ma, 2004. december 16-án Budapest XVIII. kerületi 28 kijelölt szavazókörében a szavazatszámlálás kapcsán történt, az botrány.

A Legfelsőbb Bíróság /LB/ döntése értelmében, a Budapest XVIII. kerületben 28 szavazókörben kellett a leadott szavazatokat újraszámolni.

-Az önkormányzat telefonon értesítette a szavazatszámláló bizottság egyes tagjait. Egyeseket faxon is. Nem tudták vállalni az írásos ajánlott levélben történő értesítést a rövid időtartam miatt. "Akit nem tudtunk elérni, azt sajnos nem tudtuk értesíteni".- Mondta xxxxx jegyző asszony titkárnője xxxxx, a megkérdezés során. A folyósón várakozó idős bácsitól megkérdeztem, hogy őt is telefonon értesítették?? A válasz "igen" volt.

"Miért, kellett jönni?" Volt a másik kérdésem. Amire a válasz, amitől majdnem hanyatt estem, hogy "csak alá kell a jegyzőkönyveket írni", mondta a bácsi.

Nagy szorgossággal minden megérkező SZSZB taggal aláírattak egy előre elkészített nyilatkozatot, amelyben az állt, hogy "telefonon értesítést kaptak, és azért vannak itt"  Ezt a logikát nem nagyon értettem, de biztos van benne valami. Én úgy gondolom, hogy aki eljött azt természetesen valahogyan értesítették. De mi van azokkal, akik nem voltak ott, őket ki értesítette? A megjelent szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tagok nagy része a polgármesteri hivatal delegáltjai  általában 2-3-4 személy szavazókörönként. FIDESZ, MDF vagy Munkáspárti delegátussal én nem találkoztam. Az MVSZ-től is csak egy hivatalos delegálttal találkoztam, Zombori Sándornéval (Ilonka nénivel), aki már többször írásban kérte az urna felbontását, mindvégig eredménytelenül. A folyósón állókat kérdezgetve elmondta nekem egy ismeretlen hölgy: Hogy is tételez fel olyat az MVSZ róluk, hogy csaljon valaki. Ők már évek óta együtt számlálnak, jól ismerik egymást, össze vannak szokva.

A jegyző asszony néhány perccel 10 óra után, a lépcsőre felállva tájékoztatta az SZSZB tagokat, hogy az LB megsemmisítette a választás eredményét és elrendelte Budapest XVIII. kerületében 28 szavazókörben az újraszámlálást. Azt mondta: "Amennyiben önök SZSZB tagok úgy döntenek, hogy nem óhajtják az urnákat felbontani, írják csak alá a már előre elkészített jegyzőkönyveket".

(A biankó jegyzőkönyvről a fényképet mellékelem.) Ketten az MVSZ megfigyelői közül hozzászóltak a jegyző kijelentéséhez, és megkérdezték, hogy hogyan lehetséges az LB döntését felülbírálni egy jegyzőnek, mivel az LB határozata konkrétan kimondja, hogy újra kell számolni a szavazatokat.

Ekkor az urnák kihozatala következett, amelyek döbbenetes állapotban voltak: A 19-es szavazókör urnáján se népszavazásos záró cédula, se pecsét, se aláírás nem volt az urnazáró szalagon. A 6-os és az 51-es szavazókör urnáján se népszavazásos záró cédula, se aláírás nem volt az urnazáró szalagon. A 26-os és a 62-es szavazókör urnáján nem volt népszavazásos záró cédula az urnazáró szalagon. A 26-os, 69-es, 62-es, 15-ös, 13-as, 52-es, 73-as, 72-es urnákat fel sem bontották. A 12-es, 6-os, 71-es, 35-ös urna felbontásánál óriási tanácstalanságot, szaktudás hiányát, és rosszindulatot kellett megfigyeljek. A 12-es urnát számolók az egyik szavazólapot, amit nagy kereszttel érvénytelenné tett a szavazópolgár, érvényes "nem" szavazatnak számoltak.

A 6-os urnát számolók közölték velem, hogy az érvényteleneket nem vizsgálják, csak a "nem" és "igen" szavazatokkal törődnek.

A 71-es szavazókör 11 órakor kezdett számolni. Ők már 11 óra 15 perckor készen voltak a számlálással és a jegyzőkönyvírással és aláírással is. 15 perc alatt minden elkészült.(???)*

 A jegyzőkönyvvezető, közölte velem, hogy készen vannak, hárman írták alá a jegyzőkönyvet, és a számok majdnem változatlanul maradtak, csak egy "igen"-nel lett kevesebb a második kérdésnél. Ez nagyon érdekes, gondoltam magamban. De mi lett ezzel az egy "igen" szavazattal, kérdeztem a jegyzőkönyvvezetőtől, akit már többször is láttam a folyóson agitálni az urnák felbontása ellen. Hát "érvénytelen" lett, mondta a jegyzőkönyvvezető nő.

A 35-ös urnát felbontóknál nagy volt a dilemma. Először csak nézegették a kibontott urna tartalmát, az összecsomagolt zárakon lévő számokat, beszélgettek, és különböző dolgokat kérdezősködtek tőlem. Amikor én is észrevettem egyszerű összeadás módszerével, hogy a második kérdésre több az "igen" a csomagok zárjain, mint ami a jegyzőkönyvben volt, ezt közöltem velük, amire a jegyzőkönyvvezető hirtelen elpirult. A csoport elkezdett összeadni. Még számolták a zárakat, amikor megérkezett egy sajtóképviselő, akinek átadtam a helyemet.

A 19-es urnában az "érvénytelen" szavazatok között "igen" szavazatokat is találtak. Az urna tartalmát teljesen átszámolták. *A számlálás 10 óra 10 perckor kezdődött és 12 óra 20 perckor fejeződött be, tehát 2 óra 10 percen keresztül tartott. Igaz, a 12 szavazókörből egyedül itt láttam, hogy átszámolták mind a két kérdés "igen", "nem" és "érvénytelen" szavazatait.

Én hét évig voltam a Zürichi Választási Bizottság tagja, szavazatszámláló bizottsági felügyelő. Több, mint 25 alkalommal vettem részt szavazáson ebben a minőségemben, de ilyet, mint Magyarországon, még nem láttam.

Budapest, 2004. december 16.

Kvacskay Károly ügyvezető igazgató Dipl. Master of Business Administration Dipl. Gépészmérnök és Mechatronikai mérnök

 - Az észlelt szabálytalanságok miatt Kvacskay Károly panasszal élt. Kövessük nyomon panaszának sorsát.

 - 1. lépés: A Fővárosi Választási Bizottság /FVB/ 130/2004. (XII. 21.) számú határozatával megállapította, hogy "Kvacskay Károly beadványa nem minősül a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény 77. § (1) bekezdése szerinti panasznak." Indoklásként az FVB így fogalmazott:

"Az FVB a panaszt és a bizonyítékul becsatolt fényképet megvizsgálta és az alábbiakat állapítja meg. A választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény, (továbbiakban Ve.) 77. § (1) bekezdése szerint a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be. A Ve. 78. § (2) bekezdése értelmében a kifogásnak (panasznak) tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét." Az FVB megállapította, hogy: "Kvacskay Károly panasza nem felel meg a Ve. hivatkozott előírásainak, mivel beadványozó a bejelentésében ténylegesen nem hivatkozik a választási törvények megsértésére, és érintettsége nincs igazolva." (???)

Ami a választási törvény megsértésére való tényleges hivatkozást illeti, az FVB pár sorral lennebb elismeri, hogy:

"A 2004. december 5. napjára kitűzött országos népszavazás eredményének megállapítására vonatkozó eljárás megismétlése - végrehajtására a Ve. nem tartalmaz szabályokat, ezért beadványozó azok megsértésére sem hivatkozhatott." (SIC)

Ami Kvacskay Károly érintettségét illeti, az sokszorosan bizonyított: az MVSZ felesküdött delegáltja és szavazatszámláló bizottsági tag, a Magyar Jelen megfigyelője, a Pax Pannoniae Kft jogi személy ügyvezető igazgatója, stb. (SIC)

Jogorvoslatról az FVB határozta ékképp rendelkezett: "E határozat ellen a döntéstől számított három napon belül, az OVB-hez címzett, a választási törvények megsértésére hivatkozó kifogást lehet benyújtani."

Megállapítható, hogy a jogorvoslat első lépésében a felpanaszolt törvénysértést nem vizsgálták.

2. lépés: Kvacskay Károly élt a felkínált jogorvoslati lehetőséggel és az FVB határozata ellen, a fölöttes választási szervhez, az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult.

2004. december 29-én, az OVB elbírálta panaszát, és 222/2004. (XII. 29.) számú határozatában így határozott:

"Az OVB az FVB 130/2004. (XII. 21.) határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja. Az OVB a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja." Indoklásként az OVB ekképp érvelt:

"Az eredmény újbóli megállapítása során a szavazóköri eredményt érintő panasznak, illetve kifogásnak a Ve. 84. §-ában foglaltak alapján csak az új, összesített eredményt megállapító döntés elleni kifogással együtt van helye.(???)

A fentiek alapján az OVB az FVB 130/2004. (XII. 21.) határozatát megváltoztatja, és Kvacskay Károly panaszát időelőttisége miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja."

Jogorvoslat: "A határozat ellen három napon belül, a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet az OVB-hez benyújtani. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2005. január 1. 16.00 óráig megérkezzen."(SIC)

Megállapítható, hogy a felpanaszolt törvénysértést a jogorvoslat második lépésében sem vizsgálták.

3. lépés: Következett a Legfelsőbb Bíróság, amelyhez Kvacskay Károly 2005. január 1-én fordult, kérvén: "Kérem a Legfelsőbb Bíróságot, állapítsa meg a XVIII. kerületben szabálytalanul zárták le és tárolták az urnákat, ezzel nem biztosították a törvényben előírt biztonsági előírást, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. Sőt! Az OVB-nek a Ve. 34. § (2) bek. l. pontja alapján hivatalból eljárva át kellett volna tennie az ügyemet a hatáskörrel rendelkező szervhez, bűncselekmény alapos gyanúja miatt."

Az LB Kvk IV.37.002/2005/2. számú határozatában a kifogást elutasította. A LB ekképp indokolta meg 2005. január 4-én hozott döntését:

"Mivel a választási eredményt megállapító döntést a Legfelsőbb Bíróság már korábban megsemmisítette, helyesen állapította meg az OVB kifogással támadott határozatában, hogy az országos népszavazás eredményét ismételten megállapító döntés hiányában, azt megelőzően, a kérelmező kifogása időelőttinek minősül, így annak érdemi megvizsgálására jogszabályi lehetőség nincs." (SIC)

(Megjegyzem, nem az a hülye, aki úgy érzi, hogy nem érti az indoklást)

Megállapítható, hogy a felpanaszolt törvénysértést a jogorvoslat harmadik lépésében sem vizsgálták.

4. lépés: Miután az OVB még aznap, 2005. január 4-én újból megállapította a népszavazás végeredményét, Kvacskay Károly, immár megfelelve minden kért feltételnek, azonos tartalommal, újból a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.

A nagyobb nyomatékosság kedvéért, beadványában kiemelte: "Mivel én a panaszomban nem az eredmény megállapítását sérelmeztem, hanem az eljárásban történt törvénysértéseket, a két feltevés nem ugyanaz, külön-külön kell foglalkozni ezekkel a tényekkel. Az én sérelmem az urnák szabálytalan lezárásának a tényével, és így az urnában lévő tartalom megváltoztatásának lehetőségével foglalkozik, és nem a szavazati eredménnyel."

(A Ve. 75. § (3) bekezdése szerint a szavazólapokat 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé.)

 A LB Kvk IV.37.010/2005/2. számú határozatában a kifogást elutasította.

A LB ekképp indokolta meg döntését:

"a Legfelsőbb Bíróságnak nincs törvényes lehetősége arra, hogy az OVB döntésének megváltoztatásán, illetve megsemmisítésén túlmenően, bármilyen megállapítást tegyen. ? A kérelmező kifogása nem tartalmaz olyan bizonyítékokat, amelyek az eredmény megállapításának helyességét kétségessé tennék." (???)

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. - rendelkezik az LB határozata. Megállapítható, hogy a felpanaszolt törvénysértést sem a jogorvoslat negyedik lépésében, és egyetlen másik mozzanatában sem vizsgálták.

"Én hét évig voltam a Zürichi Választási Bizottság tagja, szavazatszámláló bizottsági felügyelő. Több, mint 25 alkalommal vettem részt szavazáson ebben a minőségemben, de ilyet, mint Magyarországon, még nem láttam." - summázta a szavazatok újraszámlálása során szerzett tapasztalatait Kvacskay Károly.

Az általa benyújtott panasz sorsának végigkövetése alapján felmerül a kérdés: vajon a bepanaszolt, kirívó törvénysértések egyetlen jogi instancia figyelmét sem keltettek fel annyira, hogy azokat érdemben megvizsgálta volna, vagy maga a választási eljárásról szóló törvény olyan, hogy az érdemi vizsgálódást eleve lehetetlenné teszi?

A kérdés eldöntését ez esetben is az olvasóra bízzuk.

"Az itt felvázolt második látlelet arra mindenképpen alkalmasnak mutatkozik, hogy a magyar demokratikus választási rendszer "működőképességét" - melyet a magyar nemzet egysége ellen tevőlegesen fellépő kormányoldal hozsannázva méltat, és melyről az ellenzéknek egy szava sincs, - a laikusok számára is jól láttató súrlófénybe állítsa."  -nyilatkozta sajtószolgálatunknak az MVSZ elnöke.

Budapest, 2005. január 13.

MVSZ Sajtószolgálat

Újra együtt!

Magyar állampolgárságot minden magyarnak!