Akikért nem szólt a harang

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének nyílt levele

2008. október 24. 17:00
HunHír.Hu-információ

Csúrogon, ahol a magyarokat ért megtorlás áldozataira emlékeznek, a keresztet, a márványtáblát összetörik, ott minden évben újra és újra föl kell emelni a fejet, a lelket, fáradhatatlannak kell lenni az emlékezés méltóvá tételében.

November 2-a, Halottak napja, az elhunytak emlékének a napja. Az itt maradottak által a kegyeletet megadó, az eltávozottak emlékét idéző, ekképpen a befelé fordulásra lehetőséget adó, azt megkövetelő nap.

A vajdasági magyarság Halottak napján azokra is emlékezik, akikért – mint a csúrogi ledöntött keresztek egyikén állt – nem szólt a harang, mert az 1944/45-ös bosszúállásból elkövetett mészárlás ártatlan áldozataiként tömegsírban nyugosznak.

Mint Szekeres László fogalmazott, az emberek évtizedeken keresztül csak suttogva mertek emlékezni, csak suttogva mertek beszélni arról, ami 1944/45-ben történt.

Amikor azonban sor került a vajdasági magyarság politikai szerveződésére, akkor a vajdasági magyar közösség számára egyértelmű volt, hogy Halottak napján azoknak is megadja a tiszteletet, akik a II. világháború végén megtorlás áldozatai lettek.

1990 óta minden évben kegyelettel, a történelmi párbeszéd és a múlttal való szembenézés emberi, méltóságteljes szándékával emlékezünk, Szabadkán 1994 óta a Vergődő madár emlékművénél, a kivégzettek névsorát őrző táblák előtt, a Macskovics-féle téglagyár agyaggödrében.

Csúrogon, ahol a magyarokat ért megtorlás áldozataira emlékeznek, a keresztet, a márványtáblát összetörik, ott minden évben újra és újra föl kell emelni a fejet, a lelket, fáradhatatlannak kell lenni az emlékezés méltóvá tételében. Ezért a kitartó erőért mindenképpen köszönetet kell mondanunk Teleki Júliának.

2007-ben jelen voltam a csúrogi megemlékezésen is, mert a Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként kötelességemnek éreztem és érzem, hogy a vajdasági magyar áldozatokról közösen emlékezzünk meg, tegyük ezt közösen Szabadkán és Csúrogon – e két hely vált szimbólumává annak, ami számos más helységben is megtörtént.

Az idén is közösen helyezzük el a kegyelet virágait, mondjuk ki azokat a mondatokat, amelyek a kegyeletről, az elhunytakra való emlékezés belső, emberi igényéről szólnak.

Szabadkán mindig november 2-án, délután három órakor, Csúrogon pedig a Halottak napjához legközelebb eső vasárnap van a megemlékezés. Az idén ugyanarra a napra, ugyanarra az időpontra esik, ezért a személyes jelenlétet meg kell osztanunk.

Azonban közössé tesszük a tekintetet, amivel a vajdasági magyarok Halottak napján azok emléke előtt is tisztelegnek, akikért nem szólt a harang.