Blogarchívum

2008. augusztus 26., kedd

Kurultaj 2008 - MADJAROK

Madjarok



Kazakisztán Kosztanaj- megyéjében (Zsangeldi járás) a Szarikopa tó vidékén él egy Madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs, amely a nagy kazak törzsi szerveződésen belül a Középső Horda tagja (Orta Zsüz) és azon belül az Argün törzzsel alkot törzsszövetséget. A törzs tagjai magukat madjarként határozzák meg (a kazakságon belül). Emlékhelyeik feliratain, temetői sírköveiken mindenhol jelzik a madjar törzshöz való tartozást.


A torgaji magyarok nem ott őshonosak, ahol ma élnek: saját legendáik szerint Madjar batir vezetésével délkeletről, a mai Karatau-hegység területéről, Dél-Kazahsztánból vándoroltak oda nagyjából három–négyszáz éve.


A történeti kutatások szerint 1847-ben a madjar a harmadik legnagyobb törzs volt a Szarikopa-tó környékén 375 jurtával. Az orosz hódítók elleni hadjáratokban létszámuk megfogyatkozott, és 1866-ban már csak 260 jurta állt.


Az első világháború alatt, majd a Szovjetunió megalakulása után is ellenszegültek a hatalomnak, mely tömeges kivégzéseket eredményezett, így a népcsoport létszáma tovább csökkent.


A Szovjetunióban kazaknak lenni sem volt könnyű, hát még kazakisztáni madjarnak. Egyébként is a torgaji területet már a cári időben is veszett farkasok földjének tekintették. Általában innen indultak el a kazakok függetlenségi mozgalmai. Így történt ez az első világháború idején, 1916-ban is, amikor kazakokat akartak hátországi szolgálatra toborozni. A mozgalom eredményeképp az 1917-es forradalom után, a polgárháború idején a Torgaj-vidéken független fejedelemség jött létre. A mozgalom egyik vezetője az 1885-ben született madjar, Mirzsakip Dulat Ulü költő, irodalmár, matematikus és újságíró volt. Írásait gyakran Madjar álnévvel jelentette meg. 1930-ban a fehér-tengeri csatornaépítésre száműzték, ahol 1935-ben meghalt. Sztálin a madjarokat tetteikért a szovjet nép ellenségének nyilvánította. A vezér maradványait 1993-ban helyezték el Torgajban egy mauzóleumban.


A kemény klímájú, nehéz megélhetést biztosító torgaji vidék három mai magyarországnyi terület, és kicsiny közösségek élnek szétszórva rajta. A torgaji madjarok nomadizáló pásztorok voltak, a folyók mellett éltek jurtatáborokban – az ötvenes–hatvanas évek szovjet uralma az előző élethez képest szegényes barakktelepekre kényszerítette őket. Ma a Szarikopa-tó egy–kétszáz kilométeres körzetében, 5-6 állandó településen laknak, sokan pedig beköltöztek a városokba.


A hatalmas területet felölelő Kazakisztánban ma hozzávetőlegesen 43 törzset tartanak számon a kazakok között (Z.O. Artikbaev 2003). A kazakok bonyolult törzsi és nemzetségi rendszerének kialakulása igen régi időkbe (régiónként eltérő időszakok) vezet vissza. Ezen eseményekkel kapcsolatban megbízható írásos források csak igen korlátozott számban állnak a rendelkezésünkre. Ezáltal mindezen folyamatok népességtörténeti (szociológiai, politikai, migrációs) hátteréről csak közvetett ismereteink vannak.
A törzsi és törzsszövetségi rendszer hagyománya és számontartása, különösen a házasodási szokásokban a mai napig megvan (természetesen a nagyvárosokban már sokat veszített a jelentőségéből).


A kazak törzsek sokasága három nagy „zsüz”-ra (törzsszövetségi csoport) oszlik, amelyek ha nem is szabályos határokkal (számos területi átfedéssel), de három nagyobb regionális egységet alkotnak.
Általában jellemző, hogy a különböző törzsek férfi tagjai az adott „zsüz”-on belülről (a „szövetséges” törzsek csoportjából) választanak feleséget.


A Nyugat-kazakisztáni Torgaj vidéken, a Szarikopa tó régiójában, viszonylagos izolációban (nehéz megélhetést kínáló, városi zónáktól távol eső terület) él a Madjar nevű törzs. Népnevük szinte tökéletesen megegyezik a magyarországi magyarok saját népnevével (magyar nyelven kiejtve).


A Madjar törzs a kazakok középső zsüzének (Orta zsüz) argün törzsével él törzsszövetségben.
A Torgaj-vidéken az utóbbi évtizedekben szinte teljesen elhanyagolható a kívülről jövő migrációs hatás, inkább csak az elvándorlás alakította a terület népességszámát. Házasodási szokásaik révén „lokális exogamiában” élnek. A madjar férfiak nem vehetnek feleségül madjar nőt (törzsön belüli tiltás). Feleséget a területen élő, törzsszövetséget alkotó közösségből választanak (tehát az Orta zsüz helyi törzseiből), elsősorban az argün, valamint a kipcsak, kerei, konirat és najman törzsekből. Ugyanakkor az Orta zsüz-on kívülről szintén nem szabad feleséget választaniuk. A Torgaj vidék többi, a területen élő közösségeire is jellemző, hogy házasodási tiltás van a törzsön belül (a nomád hagyományokban, Közép és Belső-Ázsiában ez gyakori szokás a belterjesség elkerülése végett). Mindezek azt eredményezik, hogy azok a helyi törzsek, amelyekből a madjar férfiak feleséget választanak, gyakoriak a magyar felmenők (női ágon) és így tulajdonképpen a helyi törzsek egy „regionális endogámiában” élnek.


A kazakisztáni madjar törzs (beleértve az elvándoroltakat is) az egész ország területén, együttesen is csak hozzávetőlegesen egy–két ezres lélekszámú közösséget alkot.


Az összes madjarok által is lakott (ahol legalább három madjar család él) település és telep felkeresése után, nagyjából kirajzolódott a történeti törzsi szállásterület. A hagyományok és a közvetett történeti források alapján azt lehet feltételezni, hogy a Madjar törzs kb. a XVII sz.-végén illetve a XVIII század elején települt erre a területre (valószínűleg délkeleti irányból érkezve) és tagozódott be a kazakság úgynevezett Középső Hordájába (Orta Zsüz).
Általánosságban elmondható, hogy a ma Kazakisztán bármely területén élő madjar törzsből származó egyén ősei is a Szarikopa tó vidékét körülvevő sztyeppékről származik (leszámítva az északibb régiókba került, ma a kipcsakok között élő Kipcsak-magyar töredékeket). Ma már igen sok madjar él távol a törzsi területtől, az utóbbi évtizedek elvándorlási hullámai miatt. Leginkább a környező ipartelepekre költöztek be munka és jobb megélhetés reményében, (Oktyabrszk, Arkaliq, Amangeldi) ahol ma is összetartó közösséget alkotnak. A távolabbi vidékek közül sokan költöztek a megyeszékhelyre, (Kosztanaj) valamint a régi (Almaty) és új fővárosba (Asztana). A törzsi területen a legnagyobb számban a következő településeken élnek madjarok: Küzbel, Szaga, Kumsiq, Bidajik, Taus, Ajtuar-telep. Madjar családok élnek még Torgajban, Toganajban, Asutasztiban és Altinszarinban.


A Madjar törzs egyes csoportjai (töredéke ?) a mai Üzbegisztán területén, az Aral-tó déli partjainál is fellelhető(Qazad darya-környéke).

Oldal tetejére

Forrás: hppt://www.kurultaj.hu

Megnézhető :
Az Echo TV-ben augusztus 27. szerda 23:05, augusztus 30. szombat 13:05.

Hír TV-ben
A Különkiadás riportja megnézhető itt.
http://www.hirtv.hu/kultura?article_id=230254&highlight_text=kurultaj

Hírek a DunaTV-ben a kazakisztáni madjarok esztergomi látogatásáról.
http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_455359

A Duna TV Vannak Vidékek című műsora szeptemberben adja le a Kurultajon készült felvételeket.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése