Hogy érthetőbb legyen 2004.dec.5.

Összeválogattam néhány adalékot az elmúlt és eljövendő választások, népszavazásokoz okulásul.
Helyenként (*saját megjegyzéseimmel).
Elég hosszú, de tanulságos.
__________________________________________________________________

Hozzászóló: Teddy @chello.hu 04 Jun 2008 06:20 am
Hoozájárulok egy kis adalékkal a december 5-éhez. A minap hozott össze a sors egy fazonnal, aki ama ominózus esetben az OVB tagja volt. Ő mondta el nekem, hogy ne a magyart szidjuk december 5-ével kapcsolatban, mert akkor és ott már december 3-án az OVB megkapta a hivatalos végeredményt "felűlről". És mit tesz isten, hajszálra ez az eredmény hivatalosult, jóllehet utcahosszal győztek az igenek. Szóval ne a Magyart szidjátok december 5-ével kapcsolatban, hanem egy átkos rendszert, amely annyira beleégett a lelkünkbe, hogy zokszóval ugyan, de elhisszük meé ezt is.

 
Borznak !

A 2-őss áll.polg. szavazás eredménye úgy van, ahogy Teddy írta ! Hajszál pontosan ez volt. Ki lehet kérdezni a Svájci nagykövetségen dolgozott nemzetközi ellenőrt (K.Károly) aki 60 oldalas jegyzőkönyvet vett fel a csalások tömkelegéről. Előre kitervelt módon szinte csak a komcsi önkorm-i vénsatrafák mehettek ellenőrizni. Többen jelezték, hogy mennek ellenőrnek, de azt hazudták, hogy betelt a létszám, nincs szükség rá, holott akkor 30.000 helyből még csak 3.000-en volt ellenőr. Semmit nem voltak hajlandók jkv-be foglalni. Mobil telefonon állandóan ellenőriztük az eredményeket. Ezeken a helyeken nem mertek csalni, mert a lehallgató elvtársak is tudták hol ellenőrizték kivülről. De azt a nagy csalást senki sem említette, hogy a du.3 órai adatot közölték este 7 órai adatnak. Akkor, amikor du.5-6-órától ment a nagy tömeg szavazni.

Hozzászóló: ellenőr @ 04 Jun 2008 01:10 pm
-2-
Így lett megbeszélve a civil polgári körökben.(*T.i.hogy az esti órákban mennek el szavazni.) Tehát a döntő többséget NEM VOLTAK HAJLANDÓK FIGYELEMBE VENNI !!! nehogy kiderüljön, hogy jóval 60 % felett volt a résztvétel. A sábeszdeklis álbíróság meg minden bejelentést lesöpört.
A legnagyobb botrány a 18.kerületben volt, ahol az eredményeket 100 %-osan megfordították.
Úgyhogy Borz, mivel semmit se ellenőrzött a botrányos csalásokból, így ne okoskodjon kend.
Az átfordított eredményeket sehol sem voltak hajlandók kiadni, amit remélem tud mindenki, hogy KÖZOKIRAT VISSZATARTÁSA címen, BŰNVÁDI ELJÁRÁST VON MAGA UTÁN. Amire a szintén sábeszes álbíróság kivétel nélkül figyelmen kivül hagy.
Soroljam még ? ..........

(Forrás: http://www.udk.hu/index.php?subaction=showfull&id=1212469617&archive=&start_from=&ucat=48&)

---

 

A kettős állampolgársági szavazáson történt csalásokról :

 

Nagy László Svájci szemmel Második látlelet:

A magyar demokratikus választási rendszer működőképessége

A Legfelsőbb Bíróság /LB/ 2005. január 7-én elbírálta az Országos Választási Bizottság által három nappal korábban kihirdetett népszavazási végeredményt kifogásoló nyolc beadványt. Az LB mind a nyolc kifogást elutasította. Az elutasított beadványok egyikének történetét sajtószolgálatunk Hat lépés a semmibe címmel már ismertette.

Alább egy második panasz bolyongását ismertetjük, bízván abban, hogy ez a közlemény is hozzájárul a magyar demokratikus választási rendszer "működőképességének" jobb megismeréséhez. "Milyen eljárás szerint számolnak?!" - címmel sajtószolgálatunk az alábbi esetet ismertette: Budapest, XVIII. kerület  - újraszámolás? Ami ma, 2004. december 16-án Budapest XVIII. kerületi 28 kijelölt szavazókörében a szavazatszámlálás kapcsán történt, az botrány. A Legfelsőbb Bíróság /LB/ döntése értelmében, a Budapest XVIII. kerületben 28 szavazókörben kellett a leadott szavazatokat újraszámolni. -Az önkormányzat telefonon értesítette a szavazatszámláló bizottság egyes tagjait. Egyeseket faxon is. Nem tudták vállalni az írásos ajánlott levélben történő értesítést a rövid időtartam miatt. "Akit nem tudtunk elérni, azt sajnos nem tudtuk értesíteni".- Mondta xxxxx jegyző asszony titkárnője xxxxx, a megkérdezés során. A folyósón várakozó idős bácsitól megkérdeztem, hogy "őt is telefonon értesítették?" A válasz "igen" volt. "Miért, kellett jönni?"- Volt a másik kérdésem. Amire a válasz, amitől majdnem hanyatt estem, hogy "csak alá kell a jegyzőkönyveket írni", mondta a bácsi. Nagy szorgossággal minden megérkező SZSZB (*szavazatszámláló bizottsági) taggal aláírattak egy előre elkészített nyilatkozatot, amelyben az állt, hogy "telefonon értesítést kaptak, és azért vannak itt". Ezt a logikát nem nagyon értettem, de biztos van benne valami. Én úgy gondolom, hogy aki eljött azt természetesen valahogyan értesítették. De mi van azokkal, akik nem voltak ott, őket ki értesítette?. A megjelent szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tagok nagy része a"polgármesteri hivatal delegáltja", általában 2-3-4 személy szavazókörönként. FIDESZ, MDF vagy Munkáspárti delegátussal én nem találkoztam. Az MVSZ-től is csak egy hivatalos delegálttal találkoztam, Zombori Sándornéval (Ilonka nénivel), aki már többször írásban kérte az urna felbontását, mindvégig eredménytelenül. A folyósón állókat kérdezgetve elmondta nekem egy ismeretlen hölgy: Hogy is tételez fel olyat az MVSZ róluk, hogy csaljon valaki. Ők már évek óta együtt számlálnak, jól ismerik egymást, össze vannak szokva. A jegyző asszony néhány perccel 10 óra után, a lépcsőre felállva tájékoztatta az SZSZB tagokat, hogy az LB megsemmisítette a választás eredményét és elrendelte Budapest XVIII. kerületében 28 szavazókörben az újraszámlálást. Azt mondta: "Amennyiben önök SZSZB tagok úgy döntenek, hogy nem óhajtják az urnákat felbontani, írják csak alá a már előre elkészített jegyzőkönyveket". (A biankó jegyzőkönyvről a fényképet mellékelem.) Ketten az MVSZ megfigyelői közül hozzászóltak a jegyző kijelentéséhez, és megkérdezték, hogy hogyan lehetséges az LB döntését felülbírálni egy jegyzőnek, mivel az LB határozata konkrétan kimondja, hogy újra kell számolni a szavazatokat. Ekkor az urnák kihozatala következett, amelyek döbbenetes állapotban voltak:

A 19-es szavazókör urnáján se népszavazásos záró cédula, se pecsét, se aláírás nem volt az urnazáró szalagon. A 6-os és az 51-es szavazókör urnáján se népszavazásos záró cédula, se aláírás nem volt az urnazáró szalagon. A 26-os és a 62-es szavazókör urnáján nem volt népszavazásos záró cédula az urnazáró szalagon. A 26-os, 69-es, 62-es, 15-ös, 13-as, 52-es, 73-as, 72-es urnákat fel sem bontották. A 12-es, 6-os, 71-es, 35-ös urna felbontásánál óriási tanácstalanságot, szaktudás hiányát, és rosszindulatot kellett megfigyeljek. A 12-es urnát számolók az egyik szavazólapot, amit nagy kereszttel érvénytelenné tett a szavazópolgár, érvényes "nem" szavazatnak számoltak. A 6-os urnát számolók közölték velem, hogy az érvényteleneket nem vizsgálják, csak a "nem" és "igen" szavazatokkal törődnek. A 71-es szavazókör 11 órakor kezdett számolni. Ők már 11 óra 15 perckor készen voltak a számlálással és a jegyzőkönyvírással és aláírással is. 15 perc alatt minden elkészült. A jegyzőkönyvvezető, közölte velem, hogy készen vannak, hárman írták alá a jegyzőkönyvet, és a számok majdnem változatlanul maradtak, csak egy "igen"-nel lett kevesebb a második kérdésnél. Ez nagyon érdekes, gondoltam magamban. De mi lett ezzel az egy "igen" szavazattal, kérdeztem a jegyzőkönyvvezetőtől, akit már többször is láttam a folyóson agitálni az urnák felbontása ellen. Hát "érvénytelen" lett, mondta a jegyzőkönyvvezető nő. A 35-ös urnát felbontóknál nagy volt a dilemma. Először csak nézegették a kibontott urna tartalmát, az összecsomagolt zárakon lévő számokat, beszélgettek, és különböző dolgokat kérdezősködtek tőlem. Amikor én is észrevettem egyszerű összeadás módszerével, hogy a második kérdésre több az "igen" a csomagok zárjain, mint ami a jegyzőkönyvben volt, ezt közöltem velük, amire a jegyzőkönyvvezető hirtelen elpirult. A csoport elkezdett összeadni. Még számolták a zárakat, amikor megérkezett egy sajtóképviselő, akinek átadtam a helyemet. A 19-es urnában az "érvénytelen" szavazatok között "igen" szavazatokat is találtak. Az urna tartalmát teljesen átszámolták. A számlálás 10 óra 10 perckor kezdődött és 12 óra 20 perckor fejeződött be, tehát 2 óra 10 percen keresztül tartott. (*Tehát lehetetlen 15 perc alatt átszámolni) Igaz, a 12 szavazókörből egyedül itt láttam, hogy átszámolták mind a két kérdés "igen", "nem" és "érvénytelen" szavazatait. Én hét évig voltam a Zürichi Választási Bizottság tagja, szavazatszámláló bizottsági felügyelő. Több, mint 25 alkalommal vettem részt szavazáson ebben a minőségemben, de ilyet, mint Magyarországon, még nem láttam. Budapest, 2004. december 16. Kvacskay Károly ügyvezető igazgató Dipl. Master of Business Administration Dipl. Gépészmérnök és Mechatronikai mérnök

 

Az észlelt szabálytalanságok miatt Kvacskay Károly panasszal élt. Kövessük nyomon panaszának sorsát.

1. lépés: A Fővárosi Választási Bizottság /FVB/ 130/2004. (XII. 21.) számú határozatával megállapította, hogy "Kvacskay Károly beadványa nem minősül a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény 77. § (1) bekezdése szerinti panasznak." Indoklásként az FVB így fogalmazott: "Az FVB a panaszt és a bizonyítékul becsatolt fényképet megvizsgálta és az alábbiakat állapítja meg. A választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény, (továbbiakban Ve.) 77. § (1) bekezdése szerint a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be. A Ve. 78. § (2) bekezdése értelmében a kifogásnak (panasznak) tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a kifogás benyújtójának értesítési címét." Az FVB megállapította, hogy: "Kvacskay Károly panasza nem felel meg a Ve. hivatkozott előírásainak,

mivel beadványozó a bejelentésében ténylegesen nem hivatkozik a választási törvények megsértésére, és érintettsége nincs igazolva."

Ami a választási törvény megsértésére való tényleges hivatkozást illeti, az FVB pár sorral lennebb elismeri, hogy: "A 2004. december 5. napjára kitűzött országos népszavazás eredményének megállapítására vonatkozó eljárás megismétlése - végrehajtására a Ve. nem tartalmaz szabályokat, ezért beadványozó azok megsértésére sem hivatkozhatott." (SIC)

Ami Kvacskay Károly érintettségét illeti, az sokszorosan bizonyított: az MVSZ felesküdött delegáltja és szavazatszámláló bizottsági tag, a Magyar Jelen megfigyelője, a Pax Pannoniae Kft jogi személy ügyvezető igazgatója, stb. (SIC) Jogorvoslatról az FVB határozta ékképp rendelkezett: "E határozat ellen a döntéstől számított három napon belül, az OVB-hez címzett, a választási törvények megsértésére hivatkozó kifogást lehet benyújtani."

Megállapítható, hogy a jogorvoslat első lépésében a felpanaszolt törvénysértést nem vizsgálták.

 

 2. lépés: Kvacskay Károly élt a felkínált jogorvoslati lehetőséggel és az FVB határozata ellen, a fölöttes választási szervhez, az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult. 2004. december 29-én, az OVB elbírálta panaszát, és 222/2004. (XII. 29.) számú határozatában így határozott: "Az OVB az FVB 130/2004. (XII. 21.) határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja. Az OVB a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja." Indoklásként az OVB ekképp érvelt: "Az eredmény újbóli megállapítása során a szavazóköri eredményt érintő panasznak, illetve kifogásnak a Ve. 84. §-ában foglaltak alapján csak az új, összesített eredményt megállapító döntés elleni kifogással együtt van helye. A fentiek alapján az OVB az FVB 130/2004. (XII. 21.) határozatát megváltoztatja, és Kvacskay Károly panaszát időelőttisége miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja." Jogorvoslat: "A határozat ellen három napon belül, a Legfelsőbb Bírósághoz címzett kifogást lehet az OVB-hez benyújtani. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2005. január 1. 16.00 óráig megérkezzen."(SIC)

Megállapítható, hogy a felpanaszolt törvénysértést a jogorvoslat második lépésében sem vizsgálták.

 

3. lépés: Következett a Legfelsőbb Bíróság, amelyhez Kvacskay Károly 2005. január 1-én fordult, kérvén: "Kérem a Legfelsőbb Bíróságot, állapítsa meg a XVIII. kerületben szabálytalanul zárták le és tárolták az urnákat, ezzel nem biztosították a törvényben előírt biztonsági előírást, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. Sőt! Az OVB-nek a Ve. 34. § (2) bek. l. pontja alapján hivatalból eljárva át kellett volna tennie az ügyemet a hatáskörrel rendelkező szervhez, bűncselekmény alapos gyanúja miatt."

Az LB Kvk IV.37.002/2005/2. számú határozatában a kifogást elutasította. A LB ekképp indokolta meg 2005. január 4-én hozott döntését: "Mivel a választási eredményt megállapító döntést a Legfelsőbb Bíróság már korábban megsemmisítette, helyesen állapította meg az OVB kifogással támadott határozatában, hogy az országos népszavazás eredményét ismételten megállapító döntés hiányában, azt megelőzően, a kérelmező kifogása időelőttinek minősül, így annak érdemi megvizsgálására jogszabályi lehetőség nincs." (SIC) (*Ha nem érted az indoklást, az nem a te hibád.)

 Megállapítható, hogy a felpanaszolt törvénysértést a jogorvoslat harmadik lépésében sem vizsgálták.

4. lépés: Miután az OVB még aznap, 2005. január 4-én újból megállapította a népszavazás végeredményét, Kvacskay Károly, immár megfelelve minden kért feltételnek, azonos tartalommal, újból a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. A nagyobb nyomatékosság kedvéért, beadványában kiemelte: "Mivel én a panaszomban nem az eredmény megállapítását sérelmeztem, hanem az eljárásban történt törvénysértéseket, a két feltevés nem ugyanaz, külön-külön kell foglalkozni ezekkel a tényekkel. Az én sérelmem az urnák szabálytalan lezárásának a tényével, és így az urnában lévő tartalom megváltoztatásának lehetőségével foglalkozik, és nem a szavazati eredménnyel." (A Ve. 75. § (3) bekezdése szerint a szavazólapokat 90 napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé.)

A LB Kvk IV.37.010/2005/2. számú határozatában a kifogást elutasította. A LB ekképp indokolta meg döntését: "a Legfelsőbb Bíróságnak nincs törvényes lehetősége arra, hogy az OVB döntésének megváltoztatásán, illetve megsemmisítésén túlmenően, bármilyen megállapítást tegyen". (???) A kérelmező kifogása nem tartalmaz olyan bizonyítékokat, amelyek az eredmény megállapításának helyességét kétségessé tennék." A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye" - rendelkezik az LB határozata.

Megállapítható, hogy a felpanaszolt törvénysértést sem a jogorvoslat negyedik lépésében, és egyetlen másik mozzanatában sem vizsgálták.

"Én hét évig voltam a Zürichi Választási Bizottság tagja, szavazatszámláló bizottsági felügyelő. Több, mint 25 alkalommal vettem részt szavazáson ebben a minőségemben, de ilyet, mint Magyarországon, még nem láttam." - summázta a szavazatok újraszámlálása során szerzett tapasztalatait Kvacskay Károly. Az általa benyújtott panasz sorsának végigkövetése alapján felmerül a kérdés: vajon a bepanaszolt, kirívó törvénysértések egyetlen jogi instancia figyelmét sem keltettek fel annyira, hogy azokat érdemben megvizsgálta volna, vagy maga a választási eljárásról szóló törvény olyan, hogy az érdemi vizsgálódást eleve lehetetlenné teszi?

A kérdés eldöntését ez esetben is az olvasóra bízzuk.

"Az itt felvázolt második látlelet arra mindenképpen alkalmasnak mutatkozik, hogy a magyar demokratikus választási rendszer "működőképességét" - melyet a magyar nemzet egysége ellen tevőlegesen fellépő kormányoldal hozsannázva méltat, és melyről az ellenzéknek egy szava sincs, - a laikusok számára is jól láttató súrlófénybe állítsa." - nyilatkozta sajtószolgálatunknak az MVSZ elnöke. Budapest, 2005. január 13.

MVSZ Sajtószolgálat Újra együtt!

Magyar állampolgárságot minden magyarnak!

 

...............................................................................................................

 

2004.december 18.

 

Az MVSZ tiszteletbeli elnöke Rácz Sándor, kampányigazgatója Herpai Sándor ma sajtótájékoztatót tartott az országosan zajló szavazat-újraszámlálásról.

 

Rácz Sándor elmondta, hogy az Országos Választási Irodától kapott rendelkezések nyomán az újraszámlálásra kötelezett szavazókörök sokaságában el sem végzik a szavazatok újraszámlálását. Az új rózsaszínű jegyzőkönyvekre egyszerűen átvezetik az előző eredményeket.

 

Rácz Sándor és Herpai Sándor ismertette az MVSZ elnöke által Rytkó Emíliának írt második nyílt levelet, amelyben ismételten arra kéri, hogy a szavazatok újraszámlálása során hajtsák végre a Legfelsőbb Bíróság végzését.

 

A sajtótájékoztató keretében Kvacskay Károly, aki a zürichi kantonban hét évig volt szavazatszámláló, vetített képekkel számolt be az általa Budapest XVIII. kerületében az úgynevezett újraszámlálás során tapasztaltakról, amit egyszóval összegzett: "botrány". Sajtószolgálatunk ma közölte Kvacskay Károly beszámolóját.

 

 

Az MTI, a sajtótájékozatón jelen nem lévő Patrubány Miklós fényképével az alábbi hírt adta ki, amelyben említés sem esik a Kvacskay Károly által feltárt törvénysértő eljárás-sorozatról.

 

"A Magyarok Világszövetsége ismét jogorvoslatot fog kérni a Legfelso~bb Bíróságtól, mert úgy látja, hogy az érintett szavazókörök többségében nem számolják újra a szavazatokat - közölte az MVSZ tiszteletbeli elnöke pénteken."

 

 

 

Rácz Sándor budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: "A szavazóköri jegyzők, illetve jegyzőkönyvvezetők nem hajtják végre a Legfelsőbb Bíróság határozatát, amelyben elrendelte a szavazatok újraszámlálását. A szavazatszámlálást úgy kerülik ki, hogy a szavazóköri szavazatszámláló bizottságok megszavazzák és a szavazat alapján eldöntik, hogy újraszámolják, vagy nem számolják újra a szavazatokat."

 

Hozzátette: a Legfelsőbb Bíróság határozata egyértelmű, az érintett szavazókörökben újra kell számolni szavazatokat.

 

Herpai Sándor, az MVSZ kampányigazgatója is megerősítette, hogy a szavazatok újraszámlálása nélkül hozott döntések mindegyikét megtámadják a Legfelsőbb Bíróságnál.

 

Az MVSZ azt kérte az Országos Választási Bizottságtól (OVB), hogy az urnákat gyűjtsék össze egy helyre, és a szavazatokat egy, külön erre a célra felállított bizottság számolja össze nyilvánosan.

 

Mint mondta, ezt az OVB nem tette lehetővé, csak arra vonatkozóan adott iránymutatást, hogy a lehető legrövidebb időn belül történjen meg a szavaztok összeszámlálása. "Mire ez a kapkodás? Nem értjük, hiszen a választási törvény az újraszámlálásra vonatkozóan nem
határoz meg határidőket. Ezért van káosz, ezért fordulhat elő, hogy jelenleg senki sem tudja, hogy hol, mikor történnek a szavazatszámlások" - tette hozzá.

 

Tudomása szerint Győr-Moson-Sopron megyében a területi
választóbizottságba delegált MVSZ-es tagot "kizavarták" az
újraszámlálás során az egyik szavazókörből.

 

Az MTI kérdésére elmondta: pontos adatokkal nem rendelkeznek arról, hány szavazókörben történt meg a szavazatok újraszámlálása, illetve arról sem, hány esetben nem értesítették az MVSZ által delegált tagokat a szavazatszámlásról.

 

A sajtóértekezleten a Magyar Jelen című hetilap egyik újságírója arról számolt be: saját maga látta, hogy a főváros egyik szavazókörében az újraszámlálás során egy érvénytelen - kereszttel áthúzott - szavazócédulát ismét nem szavazatnak számoltak.

---

 

Az MVSZ nem fogy ki a panaszból
2004. december 18.
Napról napra újabb panaszokat, kifogásokat emel a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a kettős népszavazással kapcsolatban.

 

A szervezet vezetői már a referendumot megelőzően a visszaélés lehetőségét emlegették, a voksolás óta azt hajtogatják: beigazolódott a gyanú, elcsalták a népszavazást. Ezt fenntartják, noha az újraszámlálás eddigi eredményei az állítást nem támasztják alá. (???) Nehezíti a helyzetet, hogy sokféle kifogást emelnek, s váltakozva hozzák fel őket. Az MVSZ panaszait a világszövetség illetékese, Kvacskay Károly közreműködésével összesítettük.

 

1. Ezeregyszázharminckilenc szavazókörben született tüköreredmény, azaz ugyanannyian szavaztak igennel a kórház-privatizáció leállítására, mint nemmel a kettős állampolgárság megadására, és fordítva.

(*Értsd: az "IGEN" szavazatok számát írták a jegyzőkönyvben a "nem"-ek rubrikájába)

 

Az MVSZ számítógépes programra alapozza adatait, mely az öt százalék alatti eredménykülönbségeket gyűjtötte ki. Így jött ki az 1139-es szám, de csak 30 esetben született tüköreredmény. Az Országos Választási Iroda (OVI) nem igazolta, hogy ez szándékosan történt volna.

 

2. Három budapesti szavazókörben használtak európai parlamenti választás feliratú urnazáró címkét. A XVIII. kerületben felirat nélküli, pecsét nélküli címkéket is láttak.

 

3. Az urnaellenőrző lapokat nem tették az urna aljára, vagy ha igen, aláírás nélkül. Legalább két szavazókörben olyanoknak is kivitték a mozgóurnát, akik nem kérték, illetve akik más szavazókörhöz tartoznak.

 

4. Áramszünet idején az asztalnál, gyertyafény mellett szavaztak, megsértve ezzel a voksolás titkosságának elvét.

 

5. Két személyről tudnak, aki évek óta nincs az élők sorában, de neve szerepelt a választási névjegyzékben.

 

6. "Több tucat" szavazókörben már a voksolás kezdetén aláíratták a jegyzőkönyvet a szavazatszámláló biztosokkal.

 

Az OVI nem talált ilyen visszaélést.

 

7. Tárnokon és Szegeden a szavazóbiztosok nem kaptak másolatot az általuk aláírt jegyzőkönyvről, márpedig Kvacskay szerint "az emberek többsége általában el se olvassa, mit ír alá".

 

8. "Rengetegszer" megsértették a szavazatszámlálás szabályait: kupacokba gyűjtötték, s nem keverték össze a voksokat.

 

9. Az újraszámlálásnál nem bontottak urnát, vagy ha igen, tizenöt perc alatt végeztek az újraszámlálással. "Ez csak pakkok szerinti számolással lehetséges."

 

Az OVI ezt sem igazolta vissza.

 

10. Maga az Országos Választási Iroda és annak vezetője is gyanús, mivel "az OVI a Belügyminisztériumhoz tartozik".

 

Az iroda válasza erre az volt: boldog karácsonyt Patrubánynak!

 

 

Ismét a Legfelsőbb Bíróságra megy a világszövetség

 

A Magyarok Világszövetsége ismét jogorvoslatot kér a Legfelsőbb Bíróságtól, ha az OVB - az újraszámlálás után - eredményt hirdet a december 5-i népszavazás ügyében. Az MVSZ szerint ugyanis a szavazóköri jegyzők, illetve jegyzőkönyvvezetők nem hajtják végre a Legfelsőbb Bíróság (LB) határozatát, a szavazatok újraszámlálását. Az LB polgári kollégiumának szóvivője

 

viszont azt nyilatkozta, hogy a bíróság csupán az eredmények ismételt megállapítását, és nem az újraszámolást rendelte el. Éles András, Hajdúnánás polgármestere pedig bocsánatkérésre szólította fel Patrubányt, mert szerinte máris egyértelműen bebizonyosodott, hogy a népszavazáson nem csalók, hanem tisztességes emberek számlálták össze a szavazatokat (SIC!)

 

---

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

 

Kvk.IV.37.010/2005/2.szám

 A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Grespik László ügyvéd által képviselt Kvacskay Károly kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság kérelmezett ellen az 1/2005. (I. 4.) a 2/2005. (I. 4.) OVB határozat felülvizsgálata iránt benyújtott kifogás elbírálása folytán az alulírott napon meghozta az alábbi

 

v é g z é s t

 

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja.

 

E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

 

I n d o k o l á s

 

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 1/2005. (I. 4.), illetve 2/2005. (I. 4.) számú határozatával megismételt eljárásban eredménytelennek nyilvánította az országos népszavazást, mert az összes választópolgár több mint egynegyede nem adott a megfogalmazott kérdésekre azonos választ.

 

Az OVB határozataival szemben a kérelmező kifogást terjesztett elő, amelyben előadta, hogy az újraszámláláshoz a Budapest, XVIII. kerületi Polgármesteri Hivatalhoz begyűjtött urnákat nem megfelelően tárolták, állapotuk megengedhetetlen, az urnazár nem felel meg az eljárási szabályoknak, amelyből az következhet, hogy az urnákat a választás és újraszámlálás közötti időszakban felbonthatták. Az urnazárakat nem írták alá, nem pecsételték le, megfelelő urnazáróval nem látták el. A XVIII. kerületben nagyon sok urnát, pl. a 26-os számút, fel sem bontottak.
Hivatkozott a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 75. § (3) bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében foglaltakra, és kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg, miszerint a XVIII. kerületben szabálytalanul zárták le és tárolták az urnákat, ezzel nem biztosították a törvényben előírt biztonsági előírást, hogy illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.
Kifogásolta, hogy az OVB bűncselekmény alapos gyanúja miatt az ügyet nem tette át a hatáskörrel rendelkező szervhez; illetve kérte annak kimondását, hogy az urnák tárolása ellentétes a Ve. 75. § (3) bekezdésében foglaltakkal, és a Ve. 3. § a) pontjában meghatározott választási eljárás tisztaságának elvi is sérült.

 

A kifogás alapos.

 

A Ve. 190. § (2) bekezdése szerint az OVB a népszavazás eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon állapítja meg.

 

A Ve. 79. § (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság a kifogásnak helyt ad,
a/ megváltoztatja a törvénysértő döntést, vagy
b/ megsemmisíti a törvénysértő döntést, és a választási eljárást vagy annak egy részét megismételheti.

 

A Ve. idézett előírására figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságnak nincs törvényes lehetősége arra, hogy az OVB döntésének megváltoztatásán, illetve megsemmisítésén túlmenően bármilyen megállapítást tegyen.
A Ve. 85. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet kifogást benyújtani.

 

A kérelmező kifogása nem is valószínűsíti, hogy az általa hivatkozottak a választási eredmény megállapítását befolyásolták. Önmagában az a körülmény, hogy az urnákat esetlegesen nem megfelelően tárolták, nem bizonyítja, hogy az urnákban található szavazatokhoz valaki ténylegesen hozzáfért.

 

A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy konkrét - a Ve. szabályaiba ütköző - jogsértés hiányában a Ve. 3. § a) pontjában meghatározott alapelv sérelmére hivatkozni nem lehet.

 

A Ve. 78. § (2) bekezdésében előírtakkal szemben a kérelmező kifogása a választás eredményére kiható törvénysértést, illetve annak bizonyítékait sem tartalmazza. Ugyancsak nem befolyásolja a kifogással támadott határozatok érdemét az a körülmény, hogy az OVB kezdeményezett-e, vagy sem bűncselekmény alapos gyanúja miatt eljárást.

 

A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a megismételt eljárásban a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján a szavazatok ellenőrzése túlnyomó többségben a szavazatok bizottságok általi újraszámlálásával történt.  (*???!!!)

A kérelmező kifogása nem tartalmaz olyan bizonyítékokat, amelyek az eredmény megállapításának helyességét kétségessé tennék.

 

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján a kérelmező kifogását elutasította.

 

A további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 79. § (2) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2005. január 7.

 
Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró