Feszty Árpád hajdani kingyesi tanyájának mestergerendáján található feliratok

Feszty Árpád hajdani kingyesi tanyájának mestergerendáján található feliratok

A család ősei a XVIII században az ausztriai Linz mellől származnak el. A Réhrenbeck család teljesen elmagyarosodik. Feszty Sziveszter a XIX század derekán Vágvecséről Ógyallára telepedett A Szilveszter névből alakul ki a magyar Feszty név.1945 – ig a család meghatározó erővel bírt Martoson. Birtokaik Martoson és környékén terültek el. Nemességet I. Ferenc József magyar királytól kaptak. A Fesztyek révén indul meg a valós mezőgazdálkodás Martos környékén. Legfőképp a dohány, gyümölcs és paprika termesztésével foglalkoztak. Hat fiúgyermeknek adott életet Szilveszter felesége Jozefa asszony. Adolf építész, Lajos Jogász, Gyula építész, István huszártiszt, Béla miniszteri Tanácsos, Árpád festőművész lett. Jókai Mór ösztökélésére Feszty Árpád a millenniumra megfesti a magyarok bejövetele körképét. Műtermet Martos mellett Kingyes pusztán épít magának., amelynek a mestergerendáján található feliratokat baráti köre örök emlékként hagyott hátra számunkra. Akik e tanyára ellátogattak a teljesség szigora nélkül: Jókai Mór, Reményi Béla,Révay, Gárdonyi Géza, Lányi Géza, Bársony István, Laborfalvy Róza, Komáromi Kacz Endre, Komáromi Kazc Endréné, Reznyák Bertalan, Tuba Lajos, Csepy Dániel, Kaffka László, Ignótus, Ordódy Vilmos, Dankó Pista, Jankovics Marcell, Gőre Gábor, Jászai Mari, Balogh Imre, Sipulusz, Benczúr Gyula, Bródy Sándor, Hevesy Lajos, Zákó Milán, Sélley Sándor, Kajnyik Béla, Mécs László, Horváth Ajtics Dezső, Haliczky Z. Béla A mestergerendán található feliratok: 1894 szeptember hó tizenhárom, tizennégy Itt mulatott három ember, az az négy Lányi Géza cimbalmozott Gárdonyi meg ugrándozott Vidám volt a nádas határ Pósa dalolt mint a madár Ilyet nem látott a Kárpát Isten veled Feszty Árpád! 1894 Szeptember hó 15 és 16 Itt mulatott három ember meg egy pap Csepi Dani Reznyák Berci és Tuba Vígság után merültenek nagy búba. Szives lévén a kínálat Oly nagyokat ők ivának Hogy elfogyott a boruk Igy lőn szomoru soruk Söröd sincsen bár sok az árpád Isten veled Feszty Árpád 1894 Szeptember hó 18 Nem írhatunk tele van már minden polc Jókai Mór Ordódy és Jankovics Feszty Béla s Balogh Imre a hamis. Másodszor is itten voltam Örömömben majd megholtam A tanyádnak egy hibája Nappal sincsen éjszakája. 1895 máj.12; Göre Gábor 95. május 1. Amíg élek ide vissza vágyom Bársony Pista 95 November hó három Bár rossz út volt a határon Két merész hölgy egy batáron Mégis kijött mindenáron 95 Május tizenhárom A kirándulásból nem lett károm A második meghívást várom Sipulusz Nem repülünk a légbe Feljutottunk az égbe Dankó Pista Éppen ma hat éve, mintha csak most lenne Zajos volt a hajlék és mi vigak benne Újra itt vagyunk, de régi kedvünk nincs itt Búsan nyitogatjuk a ház rozsdás kilincsit Mosolygó verőfény, s jó bor, mind hiába Messze van Árpádunk, künn Itáliába 1900. szeptember.16; Tuba János Augusztus hét Maradunk még Bródy Sándor Sok levest ettem Beteg sem lettem Szakács Bródy fejére Szép koszorút tettem 99 Augusztus 7.; F.B. Vesém az nincsen de, Van vágyakozó szívem Vissza jövök!!! Kaffka Laci 95.IX.29 1899. Júl. 5-én Itt voltunk Aladár Miska meg én Egy gazdag meg kettő a szegény Lenne ő szegény Ha lehetne legény. Feszty Béla Versem az nincs De van egy panamám Hevesy Lajos 1907 Okt.7. 1899 Szept. hó 16 Még sokszor ránk virradt Sélley S. Jankovocs, Feszty Béla Búsan vagyok, - búsan vagyok Az öreg megházasodott Pedig Árpád itten volna Anyóst kapott azt gyászolja 1899 Szept. 25. Feszty Béla Pusztulóban Kingyes ország Már az ellen nincs orvosság Erről írtak hajdanában Nappal sincsen éjszakája Gólya, daru messze elszáll Árpád urunk merre jár? Nyolcadik ma augusztus Vizet inni nem gusztus 1910 Kajnik Béla A levelesi tóba jár hébe – hóba Rémséges a szunyog benne Isten verte Ki oda ment. 1910. VIII. 8. Ide sokszor visszajönni kiván A sajkás fejedelem Zákó Milán 1912.VIII.21 /B.B./ 25-ig csak felvitted Kedves Béla de megnyögted A törkölynél jobb a máslás Októberben viszontlátás 1907 szeptember Az alábbi feliratok már Feszty Árpád halála /1914 Június 1. Pünkösd/ után keltek. Nomád élet…Isten veled! Itt hagylak… Beteltem veled 1915 Júli.16-19 Komáromi Kacz Endréné Egykor Apollónak fiait fogadá be E tanya és e szobák, s bent a baráti meleg Ám de a MÚSA a zajtól a puskadörejtől elillant S most NIMRÓD fiai isznak e lombok alatt 1915 VII.29. Komáromi Kacz Endre Ha befordulsz egyszer is Kingyesre Emléke örökre ott marad majd a szívedbe 1922,Máj.20. Horváth Ajtics Dezső Kingyes, légy ismét szép hazánknak gyöngye!!! 1922.Május.20. Haliczky Z.Béla Mécs László 1935 Okt.25 1931 Május 17 Minden gondolatom most is az Övé Aki nekem a boldogságot jelentette. Zümmögő méhek, susogó nyárfák között Érzem szellemét, Mely itt is velem van. F – né Ezen kívül még több vers és aláírás. Az első oldalon lévő három vers a szoba mestergerendáján van végig írva ceruzával. A továbbiak, a többi gerendákon még láthatóak. (Feszty István leírása alapján) Napjainkban a mestergerenda a komáromi Duna Menti Múzeumban van elhelyezve. Megj. Katona István http://fesztypark.sk