Blogarchívum

2015. február 12., csütörtök

Aranykéz utcai robbantás: le voltak fizetve a rendőrök?

Aranykéz utcai robbantás: le voltak fizetve a rendőrök?:
2015. február 12., csütörtök
'via Blog this'
Le volt fizetve minden rendőr; ha úgy dolgoznak ahogy kell, másképp alakult volna a nyomozás – mondta egy tanú a négy halálos áldozatot követelő, másfél évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban Portik Tamás és Jozef Rohác ellen folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön.
K. Gy. tanú – aki állítása szerint az 1990-es évek második felében Portik Tamásnak dolgozott, a pénzét kezelte – a tárgyaláson zárt láncú videorendszer segítségével tett vallomást, és eltorzították az arcát. Egyebek mellett azt mondta Portik Tamásnak: nem kevés pénzt fizettek a rendőröknek, hogy a biztonsági kamerák felvételei ne kerüljenek ki. A vádlott erre azt válaszolta, hogy a tanú hülyeségeket beszél, és felszólította, hogy nevezze meg azokat, akik a fizetési listán voltak.
A tanú említette S. I.-t, C. F.-et és a vádbeli időszak egyik legismertebb nyomozóját, D. P.-t is, akinek állítása szerint többször is vitt pénzt egy pasaréti lakásba.
Az 1998-as robbantással kapcsolatban a tanú azt mondta: D. körberohangált a helyszínen és leszereltette, elvitette a kamerákat anélkül, hogy mindezt szabályosan lepapírozta volna. Amikor pedig őt bevitték a rendőrségre, majd kiengedték, Portik Tamás már várta, és tudta, milyen vallomást tett a rendőrségen – közölte K. Gy.
A tanú szerint az Aranykéz utcai nyomozást szándékosan félrevitték például az orosz szál bedobásával.
K. Gy. azt is mondta, hogy az 1990-es években havi 150 ezer forintot kapott Portik Tamástól a szolgálataiért.

Boros József Károly lehetett a célpont

A bűnüldöző hatóságok szerint az Aranykéz utcai robbantás célpontja az olajügyek koronatanújaként számon tartott – Boros Tamásként ismert – Boros József Károly lehetett, akinek a rendőrségen tett, több alvilági alakra terhelő információkat tartalmazó videovallomása akkoriban már széles körben ismertté vált. A merénylet másik három áldozata és a húsz sérült vétlen járókelő volt.
A tanú szerint Boros Tamásnak nem volt jó híre a városban: azt beszélték, nem korrekt az üzletben, nagyon sok a haragosa. Nem is mászkált egyedül, általában „két kigyúrt macival jött” – fogalmazott.
Portik Tamás a vádbeli időszakban sokszorosította és a környezetében osztogatta az általa köcsögnek nevezett Boros Tamás rendőrségi vallomásáról készült videofelvételt, és arról beszélt, mi minden hangzott el ott és mi lesz ennek a vége – állította a tanú. „Általában ha te valakit leköcsögöztél, elég hamar meghalt a szerencsétlen” – tette hozzá a vádlottnak címezve.
A tanú megemlítette: Portik Tamás egyik embere azt tanácsolta neki a robbantás időszakában, hogy ne menjen a belvárosba, az egyik ügyvéd ismerős pedig azt mondta: nincs tanú, nincs ügy.
Portik Tamás szemenszedett hazugságnak titulálta mindazt, amit a tanú elmondott.
K. Gy. nem vállalta a szembesítést a tárgyaláson szintén zárt láncú videorendszeren meghallgatott másik tanúval, Zs. I.-vel, aki korábban szintén Portik Tamás környezetéhez tartozott, és K. Gy. szerint állandóan Jozef Roháccsal lógott. A tanú arra hivatkozva nem vállalta a szembesítést, hogy fél, egy másik ügyben ugyanis terhelő vallomást tett Zs. I.-re.

Ötvenmillió a robbantásért?

Zs. I. elmondta, hogy 1999-ben meglőtték, azután rendszeresen fegyvert hordott, és két évig egyfolytában golyóálló mellényben járt.
Portik Tamás Zs. I.-nek azt mondta: „Harminc hónapja előzetes letartóztatásban vagyok, nyolc hónapja nem láttam a családomat, zárkatársam rendőr, aki mindent elkövet, hogy nekem rossz legyen. Miért teszed ezt velem?” A tanú erre így felelt: „Engem viszont fejbe lőttek, elvesztettem a családomat, az egész életemet felborítottátok, tíz évig illegalitásban voltam, bujkáltam. Miért lövettél engem fejbe?”
Azzal kapcsolatban, hogy Zs. I. korábban azt mondta: ötvenmillió forintot vitt az Aranykéz utcai robbantásért Jozef Rohácnak, Portik Tamás felszólította Zs. I.-t, hogy esküdjön meg a gyerekei és a felesége életére, hogy igazat mondott. „Esküszöm” – mondta a tanú. „Mocsok!” – reagált Jozef Rohác. „Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy te rendelted meg Boros megölését, csak nem robbantásra gondoltál, hanem fegyveres merényletre” – jelentette ki Zs. I.
A tanú hozzátette: most sem lehet nyugodt, hogy nem kap-e golyót a fejébe, de amikor letartóztatták, ügyvédje figyelmeztette, hogy csak úgy szabadulhat a történetből, ha elmondja, amit tud. Beszélt arról is, hogy amikor valakit az ügetőnél sikertelenül próbáltak megölni, Portik Tamás környezetében felmerült, hogy a kórházban már páncélököllel lövik ki.
Zs. I. elkezdett beszélni Portik Tamás olajos ügyeiről, a „vámhalasztásos történetekről” is, de a bíró jelezte, hogy ez most nem az Energol-ügy, erre nincs szükség.

Életfogytiglanra ítélnék a vádlottakat

A Fővárosi Főügyészség Jozef Rohác ellen tettesként, Portik Tamás ellen pedig felbujtóként és megbízóként előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt emelt vádat az Aranykéz utcai robbantás ügyében, és életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlottnak.
A bíróság szeptemberben döntött arról, hogy a Fenyő-gyilkosság már csaknem befejezett büntetőperével egyesíti az Aranykéz utcai robbantás ügyét, miután Jozef Rohác mindkettőnek a vádlottja. Az ismert médiavállalkozót, a Vico-vállalatcsoport vezetőjét szintén 1998-ban ölték meg, az ügyészség szerint Jozef Rohác Budán, egy forgalmas kereszteződésben a sértett autójához lépett, és közvetlen közelről lelőtte.
A tárgyalás rendjét csütörtökön is géppisztolyos, golyóálló mellényes, maszkos kommandósok vigyázták.

Radnait is meghallgatták
Kedden tanúmeghallgatással folytatódott az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében Jozef Rohác büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Itt Radnai László elmondta, egy vidéki házban szervezett találkozón – ahova csuklyával a fején vitték – Portik Tamás megemlítette, hogy az Aranykéz utcai robbantás mögött ők állnak.

2015. február 8., vasárnap

Index - Belföld - Amerikáról álmodtak, Chacóban ébredtek

Index - Belföld - Amerikáról álmodtak, Chacóban ébredtek:

'via Blog this' 
Nyilas Gergely
2014.01.08. 11:36 



 http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=118533
A csaknem félmilliárd forintból indított Kőrösi Csoma Sándor Program befejeződött: a 48 ösztöndíjas hazatért a világ távoli részeiben élő magyar közösségekből. Azért mentek, hogy erősítsék az ott élők magyarságtudatát és kapcsolatát az anyaországgal.Az ösztöndíjasok a két éve létrehozott, a történelmi Magyarország területén kívül élő közösségek képviselőit tömörítő Diaszpóra Tanács ülésén, még a múlt év végén, Orbán Viktor kormányfőtől hallhatták, hogy a programot 2014-ben „megduplázzák”, vagyis száz ösztöndíjas vehet majd részt benne.Az Index korábban több ösztöndíjast megkeresett, akkor azonban egyedül Weidinger Péter reagált, aki részletesen leírta, milyen programokat szervezett Frankfurtban, Hannoverben és Heidelbergben.Azóta azonban az egyik legtávolabbra látogatott Zsonda Márk írt hosszabb beszámolót arról, hogyan él Argentína szegény északi szegletében, a Magyarországról 12 ezer kilométerre lévő Chaco tartományban a magyarok közössége. A néprajzkutató, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség erzsébetvárosi szervezetének alapítója öt hónapon át okította magyarra és néptáncra a zömében 1920-30-as években kivándoroltak utódait. Az ő beszámolójából közlünk részleteket.
Chaco, egy szelet Kelet-EurópaArgentína egyik legszegényebb tartománya Chaco. Az ország északi részén fekszik, keletről egy rövid szakaszon Paraguayjal határos.Amikor a magyarok ide megérkeztek – 1920-30 között, néhányan 1940 körül –, őserdő borította az indiánok lakta területet. Megműveléséhez először erdőt kellett irtani, megküzdve a kígyókkal, skorpiókkal, szúnyogokkal – melyek napjainkban is még bőven akadnak. Az őserdő mára majdnem eltűnt, betonkemény földön, végeláthatatlan pusztákon folyik a gyapot, a szója és kisebb mértékben a quebracho colorado (egy fafajta) termesztése. A múlt század első fele után ide nem érkezett már több magyar.Infrastrukturálisan a provincia egy igen szegény kelet-európai térségnek felel meg, néhány dél-amerikai sajátossággal. Aki erre a területre utazik Magyarországról, annak a hepatitis, sárgaláz, veszettség elleni védőoltások után maláriaellenes orvossággal és házipatikával, valamint fertőtlenítőkkel felfegyverkezve, a csapvíz szigorú kerülésével meg is lehet kezdeni a munkát. A dengue ellen nincs védőoltás.DSCF4880Galéria: Amerikáról álmodtak, Chacóban ébredtek (8 kép)Fotó: Zsonda Márk

Dél-amerikai tanyavilág

Hazaútra már nem telt 

Diákok 13-tól 80-ig100 0806Galéria: Amerikáról álmodtak, Chacóban ébredtek (8 kép)Fotó: Zsonda Márk

Analfabétáktól joghallgatókig

Mit ér ez az egész

DSCF3849Galéria: Amerikáról álmodtak, Chacóban ébredtek (8 kép)Fotó: Zsonda Márk

Argentínában két dollárárfolyam létezik párhuzamosan, a hivatalos és a feketepiaci, de mindkettő állását feltünteti a sajtó.A boltokban a mi áraink többszöröséért lehet vásárolni, készpénzért. A dollártulajdonosra sok veszély leselkedik, a VISA vásárlásnál nem működik (csak a buszállomáson). A kártyahasználati díj egyébként is magas, annak, aki külföldi bankban tartja a pénzét és nem is pesóban. Így csak apránként lehet készpénzhez jutni – egy-egy alkalom kb. 3000 forint kezelési költséggel jár (!) –, és csakis pesóhoz (ARS).Az internet és telefonszolgáltatás lassú, és néha az áramellátással együtt akadozó.A közbiztonság az utcasarkokon álló őrök miatt jobb, mint Buenos Airesben, de nem árt, ha kísérik az embert, és tudja hová lehet menni.Csak spanyolul beszélnek, elvétve tud a fiatalok között valaki angolul, a német telepesek beszélnek – és iskoláikban tanulnak is – németül. Magyarul csak a bevándorlók és az első, kevesebben pedig a második generáció tagjai közül értenek, beszélnek. Ők a városban, falun, a többiek elszórva a tanyákon élnek. (Ezek közül az idősek közül eddig 10-15 embert ismertem meg.)Errefelé három településforma létezik:A ciudadazaz a város: főként egyemeletes, apró ablakos, lapos, hullámpalatetős házakkal, sakktáblaszerű utcaszerkezettel, ilyen Villa Angela is. A szárazság, a sok földút miatt mindent belep a por, ezért a lakások belül kövezettek, egyszerű berendezésűek.A legelterjedtebb településforma azonban a falu, a campo – esetemben a Coronel Du Graty. A földutak mellett apró kis egyhelységes házak, az utakon és a házak mellett legelő állatok, öreg kisteherautók, kóbor kutyák – melyekből akad a városban is bőven. A nem beépített területek eső hiányában porzóan szárazak, eső után napokig víz alatt vannak, akárcsak az utak.Jellemző épülete a „ranchito”. Az ilyen vályogházak gyakorlatilag semmilyen komforttal nem rendelkeznek., ma is sokan élnek benne, jellemzően nem magyarok, noha az első betelepülők ilyenekben laktak. A komolyabb, tehát több helységes, de szintén lapos tetős, családiház-szerű épületek a falu centrumában vannak. Kútból lehet vizet nyerni, villany már mindenütt található, csatornák kevésbé.És végül a granja, finca, chacra, azaz a tanya. 100, néha 1000 hektáros tanyák állnak egymástól messze, csak hosszú ideig tartó, terepjáróval megtett út során lehet eljutni, ha nincs eső vagy útlezárás.A terület lakossága mezőgazdaságból próbál megélni, más része (főleg az őslakosok) segélyből. Az emberek nagyobb része európai szemmel roppant szegény – főleg az őslakók és a spanyolok, valamint a falun, tanyán élők –, ám önzetlenek, melegszívűek és barátságosak, áldozatkészek! Természetesen vannak mindenütt tehetős emberek, magyar leszármazottak is. Itt ehhez a roppant munka mellett szerencse is kell. 1970 közepén és az 1980-as években családok százai mentek tönkre, mert a föld a sok esőt hónapokig nem szívta föl, elrohadt minden, amiért a család évtizedeken át dolgozott. Azóta is alig állt lábra Chaco. Nemrég egy „galpon”, vagyis buszgarázs égett ki a szemem láttára egy éjszaka. Három tűzoltóautó van ugyan a településen, de nincs elegendő víz, így nem tudták megmenteni. Sok alkatrészgyártónak (egy itt megismert magyar barátomnak és családjának) ezzel megszűnt ez a munkalehetősége. A városban 3 apró tűzoltóautó van, a „galpon”-t nem tudták megmenteni. Tanulságos, hogy mindenki egyként segített a családon, számunkra meglepő módon konkurens busztulajdonosok is, kölcsönbuszokkal!A magyarok többségének sohasem sikerült generációk alatt sem annyi pénzt összegyűjteni, hogy hazalátogassanak, vagy hazamenjenek a családtagok, akik azt hitték észak-amerikai viszonyokat találnak itt. Mostanában adatott meg pár embernek, a módosabb családokból, hogy szülei hazáját, Magyarországot meglátogassa.A magyarokról összességében elmondható, megbecsült, dolgos tagjai a tartománynak, egyben alapítói városainak, falvainak.A Villa Angela-i magyar egyesület jobban felszerelt, habár itt is kabátban kell tanítani és tanulni a teremben, ha télen lehűl este az idő. Coronel Du Gratyban a fekete összetörött tábla és omladozó vakolatú, törött betonpadlós tanterem fogad minket, udvari illemhellyel, persze fűtés, hűtés nélkül. Itt tartottam a nyelv- és a táncoktatást is.Mindkét településen heti 3-3 napot tanítottam. A növendékeim 13-tól 80 éves korig a környező településekről járnak be. A fiatalok egy része ma már egyetemen, főiskolán továbbtanul, egy részük szakiskolákban, főleg a mezőgazdasági szakirányokon, de sokan párhuzamosan dolgoznak a városban, vagy a „mezőn”. Többször több munkahelyen robotolnak egyszerre – van növendékem, aki halottat is mos a halottasházban. A rossz utakon messziről járnak be nap, mint nap az esti „magyar iskolába”, amely ottlétem és a program eredményeként működött.A diákok száma Villa Angelában és Coronel du Gratyban meghaladta a 80 főt. Az órák mellett az idősebb, 60-80 évesekkel a beszéd- és íráskészség javítására végeztünk gyakorlatokat, új fogalmakat értelmeztünk, olvasott szöveget értelmeztünk igény szerint. A tantermi foglalkozások általában este hét-nyolctól tízig tartottak, hiszen tanítványaim nap közben jellemzően több állásban is dolgoztak.Növendékeim között a helyi sajátosságokból fakadóan, hiszen a letelepedés utáni első generáció a munkában, a földeken nőtt fel, az idősebbek között vannak iskolázatlanok, míg a fiatalabbak között találunk ügyvédet, orvost is. Ebből eredően a csoportok felkészítése eltérő, csoportonként más módszert igényel.A kihívás nagy és rendkívül megtisztelő, hiszen a zömében 1920-30 között kijött magyarságnak itt nincs kulturális utánpótlása, kevesen, csak az idősebbek beszélnek növendékeim közül magyarul, a 40-60 évesek között néhányan még értenek, de a fiatalok és a többiek – összesen 68-an – most tanulnak magyarul. Az eredmények mégis biztatók a rendszeres dokumentált felmérések és az egyre többször, Chacóban újra, spontán felhangzó magyar szó, mondat alapján. A tananyagot lépésről lépésre, a hét hat napján zajló tanítás alapján folyamatosan módosítva, javítva állítottam össze.Igyekeztem a nyelvtanulással és tánctanítással párhuzamosan kultúraismeretet is kapjanak a hallgatók, nemcsak a történelmi, hanem a mai Magyarországról is.A napot néprajzi kutatással kezdtem a campón, vagy az előző gyűjtést rendszereztem. Ebéd után az aznapi óráimra készültem fel, délután és este fél tizenegyig megtartottam a nyelv- és táncórákat mindennap, kivéve pénteken. Ekkor vagy pótórát tartottam, vagy pedig a messzebb (50 km) lévő tanyákra mentem, időigényesebb munkákat készíteni (pl. gazdaságok néprajzi dokumentálása és felmérése, életútinterjú készítése, állattartás, gazdálkodás kutatása és dokumentálása, vagy családtörténeti dokumentáció készítése. A néprajzi gyűjtés anyaga hangfelvételekből, videóból és 13 ezer fényképből áll – a rendszerezés elkészülte után ez a munka lesz az egyetlen hírmondója az oda kivándorolt magyarok életének.Úgy gondolom, hogy a hallgatók, amikor a rossz utak, idő, munka, tanulás ellenére bejöttek az órára, az már önmagában bizonyította, hogy nem hiábavaló a munkánk. Nem volt kötelező jönniük, szidás vagy fizetésmegvonás sem járt volna érte, mégis meghozták újra és újra ezt az áldozatot, az egész napi munka után.A Magyarországra utazásom előtti napokban Villa Angelában egy százfős ebédet szerveztek a tudtom nélkül a tiszteletemre, helyi tradicionális táncbemutatóval egybekötve, helyben a közösség tagjai által készített többfogásos ebéddel, tortával.Megdöbbentő élmény, volt arra bemenni a nagyterembe, hogy a falon ez állt magyarul:„Márk, mindent, amit tanított szívből köszönyük!”A „köszönyüket” kijavítottuk köszönjük-re, 80 év kihagyás után ez belefért... Sokan hazámban a folyamatos magyar írásbeliség mellett még publikációkban is elkövetnek nagyobb hibát.

Dobozos tej 777 forintért

Zsonda leírásából az is kiderült, hogy Argentínában meglepően drága az élelmiszer, így a bruttó 350 ezer forintos ösztöndíj – az járulékok és adók levonása után 287 ezer forint – valójában kevesebbet ér, mint hinnénk. Bár a szállást és a kinttartózkodás költségeit a program az ösztöndíj felett állja, ez nem vonatkozik az élelmiszerekre.Egy félliteres kóla egy tábla középkategóriás csokoládé és három csomag 10-es zsebkendő kb. 1680 forint – hozott példát.
  • 4 WC-papír 30, 00 ARS = 1260 Ft,
  • üdítő 2 literes 18-22 ARS = 756-924 Ft.,
  • üdítő – de inkább „hashajtó” 12 ARS = 504 Ft
  • vajkrém 17,40 - 27,50 ARS = 730-1155 Ft,
  • a legegyszerűbb keksz 5,30 ARS = 222 Ft,
  • fél kilogramm kifőzni való vékony tészta, 14,30 ARS = 600 Ft,
  • francia zsömle 9,00 ARS = 378 Ft,
  • kisdobozos tej 18,50 ARS = 777 Ft
  • húsfűszer 18 ARS = 756 Ft,
  • 1 kg burgonya 5 ARS = 200 forint
„Vannak dolgok, amivel ha spórolunk egy olyan országban, mint Argentína, akkor pár napon belül komoly bajban leszünk, mert egy kellemetlenebb kór, fertőzés levesz a lábunkról, és munka mellett hetekig megnehezíti az életünket” – mesélte az ösztöndíjas, aki szerint anyagi nehézséget okoz az is, hogy az utazást, szállást csak számla ellenében fizeti a program az ösztöndíj felett, márpedig ezt sokszor nem volt könnyű beszerezni.Mindez túllépte volna a fizetés maradékát. „Épp emiatt a kinti magyarok igyekeztek csökkenteni terheimet, sokszor meghívtak enni, és – főleg mivel a tanyákra nincs busz – elvittek, ahová lehetett, ha idejük megengedte. Így lehetett kijönni a fizetésből.”


Zsonda Márk - BENNÜK MARADT - Elmondja: Simon Aladár - video

Az új célpont: Latin-AmerikaBár az első világháború előtt nem ez volt kivándorlás fő iránya, becslések szerint így is néhány tízezren élhettek Latin-Amerikában 1914 előtt. Pontosabb számot azonban azért is nehéz mondani, mert a befogadó államok természetesen nem nemzetiségek, hanem országok szerint regisztrálták az új hazát keresőket, így az Osztrák–Magyar Monarchiából érkezőket is.Az első argentínai magyar egyesület, a Dél-amerikai Magyar Kör csak az első világháború után, 1919-ben alakult meg Buenos Airesben. „1929-ben már tucatnyi magyar szervezet és egyesület működött, többnyire a fővárosban vagy annak közvetlen vonzáskörzetében” – derült ki Kurucz László 1999-ben megjelent A magyarok Argentínában című könyvéből. Az Argentínában az ötvenes években letelepedett szerző szerint azonban „a magyar klubok, egyesületek, szervezetek, dalárdák, óvodák és iskolák, egyesületközi bizottságok, segélykomiték, valamint a magyar nyelvű folyóiratok és rádióadások sokasága” nem azt jelenti, hogy nagyon megugrott a kivándorló magyarok száma – bár a 20-as évektől kétségtelenül nagyobb hullámokban jöttek, mint korábban –, hanem azt, hogy az emigránsok a magyar társadalom nagyon különböző rétegeiből érkeztek, és gazdasági lehetőségeik, képzettségük, politikai nézeteik szerint is heterogén csoportot alkottak. Buenos Airesben erősen baloldali beállítottságú magyar munkásegyesületek alakultak a főváros ipari negyedében, míg a központban a nézeteiket egyáltalán nem  osztó középosztálybeliek hoztak létre klubokat.„A századforduló magyar földművesei elsősorban az északkelet-argentínai szubtrópusi éghajlatú Chaco, illetve Missiones tartományokban telepedtek meg. Az észak- és kelet-európai bevándorlóktól népes Missiones-ben két településen, Oberában és Corpusban is alakult magyar egyesület, sőt, a chacói Villa Angelában a harmincas évek végén néhány évig magyar nyelvű óvoda és elemi iskola is működött” – írta Kurucz.A magyarok azután fordultak Latin-Amerika felé, hogy az Egyesült Államok szigorított bevándorlási politikáján. Nagy számban érkeztek Mexikóba és Kubába, „a fő fogadó ország kedvező feltételei és ígéretei miatt azonban mégis Brazíla lett, ahol 1929 körül már 70-80 000 magyar élt. Többségük az elcsatolt területekről indult el: Erdélyből, a Vajdaságból, a Felvidékről. Főként Romániában és a délszláv államban állami "ösztönzés" is érzékelhető. E magyarok többsége paraszt, a földéhség vitte őket Amerikába” – írta Anderle Ádám a Rubicon 2008-as októberi számában.Csak Argentínában ekkor már több tízezer magyar élt. „A két világháború között azonban már több százas, esetleg néhány ezres magyar szórványról tudunk Chilében, Peruban, Paraguayban, Kolumbiában is. A magyarok összlétszáma a második világháború előtt megközelíthette a 150-180 000 főt” – írta a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének professzor emeritusa. A 30-es években megnőtt a baloldaliak és a zsidó bevándorlók száma.A második világháború után emigránsok újabb hulláma érkezik, ám egészen más okokból, mint korábban. Ezúttal „a Horthy-rendszerhez, kisebb részben a nyilasokhoz kapcsolódó közigazgatási tisztviselők, tanárok, orvosok, művészek, mérnökök, katonatisztek, csendőrök, volt földbirtokosok, diplomaták, jogászok alkották e kivándorló csoportot, amelyet a kommunista fordulat után érkezők követtek” – írta Anderle, megjegyezve, hogy a sokaság át is formálta az addigi közeget. „Az új emigráció színvonalas tudományos, kulturális, és színházi életet alakított ki, melynek központja a Centro Húngaro lett, amely a Magyar Házat is működtette. Ennek keretében alakult meg a Mindszenty Magyar Tudományos és Kulturális Akadémia és a Pázmány Péter Szabadegyetem.”

2015. február 6., péntek

A Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Nemzet Kft. közleménye

A Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Nemzet Kft. közleménye:

'via Blog this'
Új vezetés a Hír TV-nél, a Lánchíd Rádiónál, a Magyar Nemzetnél és az MNO-nál.
Ma délután a Nemzet Kft., a Hír TV és a Lánchíd Rádió a következő közleményeket juttatta el a Magyar Távirati Irodának.

A Hír TV közleménye

A mai nappal dr. Liszkay Gábor a Hír TV Zrt. igazgatósági tagságáról és elnöki tisztségéről, Gajdics Ottó igazgatósági tagságáról lemondott. A Hír TV Zrt. részvényesei a mai nappal a Hír TV Zrt. új igazgatósági tagjainak Tóth Mariannát és dr. Simicska Lajost nevezték ki, aki a jövőben az elnöki tisztséget is betölti. A Hír TV műsorokért felelős vezérigazgató-helyettesi tisztségét korábban betöltő Szikszai Péter tisztségéből ugyancsak távozott, utódjáról a menedzsment a közeljövőben dönt.

A Lánchíd Rádió Kft. közleménye

Gajdics Ottó ügyvezető a Lánchíd Rádió Kft. ügyvezetői tisztségéről a mai nappal lemondott. A társaság rendkívüli taggyűlése a mai nappal a Lánchíd Rádió Kft. új ügyvezetőjének és főszerkesztőjének Schlecht Csabát nevezte ki.

A Nemzet Kft. közleménye

Dr. Liszkay Gábor ügyvezető és a Magyar Nemzet főszerkesztője a mai nappal a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetői tisztségéről és főszerkesztői megbízatásáról lemondott. A mai naptól a társaság új ügyvezetője Tóth Marianna, a Magyar Nemzet új főszerkesztője D. Horváth Gábor.
Változás az MNO vezetésében

Élő Gábor, az MNO főszerkesztője a mai nappal lD.emondott tisztségéről. A mai naptól az MNO megbízott főszerkesztője Tóth Szabolcs Töhötöm

MNO - Közlemény

Közlemény:

'via Blog this'
2015. február 6., péntek 12:25, frissítve: péntek 12:34

A mai nappal a Magyar Nemzet, az MNO, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió alábbi vezetői lelkiismereti okokból benyújtották a fel-, illetve lemondásukat:
Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Televízió elnöke,
Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője,
Élő Gábor, az MNO főszerkesztője,
Szikszai Péter, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese,
Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese,
Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese.



2015. február 4., szerda

Ahol Salome táncolt… - Kettesben, szerda 19.05


Ahol Salome táncolt… - Kettesben, szerda 19.05:
2015. február 4., szerda 19.05
2015. február 4., szerda 23.05
2015. február 5., csütörtök 5.05

Szerkesztő: Kovács Anita
'via Blog this'

Vörös Győzővel beszélget Kovács Anita
Vörös Győzővel beszélget Kovács Anita - KETTESBEN
Keresztelő Szent János „fővételének” evangéliumi helyszínét, Heródes egykori palotáját, a varázslatos Machaerus várát tárja fel a jordániai királyságban Vörös Győző. A korábban Egyiptomban, majd Ciprus szigetén dolgozó ókorkutató valóságos időkapszulának tartja a Holt-tenger fölé magasodó citadellát. A csaknem 2000 évvel ezelőtt római légiók által lerombolt bibliai hely köveit ugyanis nem hordták szét, így azok – miként a legó kockái – összerakhatók. A magyar régész és csapata a heródesi udvar több elemét már rekonstruálta. Eredményeik régészeti világszenzációnak számítanak, ugyanakkor a Biblia leírásainak régészeti hitelesítését is szolgálják.


E-mail cím: kettesben@lanchidradio.hu


2015. január 28., szerda

A Kettesben vendége Mandics György rovásíráskutató, szerda 19.05

A Kettesben vendége Mandics György rovásíráskutató, szerda 19.05

 Adás:
2015. január 28., szerda 19.05
2015. január 28., szerda 23.05
2015. január 29., csütörtök 5.05
Vajon hány és hány esetben fordult elő a tudományos életben, hogy egyes tudományág képviselői megpróbálták ellehetetleníteni, megsemmisíteni azokat a forrásokat, amelyek vizsgálata az ő eredményeiket kisebbítette volna, netán pont az ellenkezőjét bizonyította volna? A magyar rovásírás kutatása során is ezzel a jelenséggel kell szembesülnie a mai hozzáértőknek. Mandics György ezekről a tapasztalatokról számol be a Kettesben stúdiójában Nagy Katalinnak.
http://mno.hu/videok/117704
http://mno.hu/lanchidradio/a-kettesben-vendege-mandics-gyorgy-rovasiraskutato-szerda-1905-1269775

E-mail cím: kettesben@lanchidradio.hu


2015. január 23., péntek

KITARO - Matsuri


A titokzatos Japán


Yamato, Japán dobosai (Videó) | Inter Japán Magazin

Yamato, Japán dobosai (Videó) | Inter Japán Magazin:

'via Blog this'

Yamato, Japán dobosai (Videó)

2015. január 22. csütörtök
Írta: 

Oroszlánszerződés? – Kulissza, csütörtök 12.30 2015. január 22.

Oroszlánszerződés? – Kulissza, csütörtök 12.30

2015. január 22.
Szerkesztő: Kovács Anita

Egyre több európai polgárnak fúrja az oldalát, hogy mit is főznek számára a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP ) cím alatt futó USA–EU szupertitkos tárgyalásokon. De ami kiszivárog, az nem nyugtatja meg. A nyakatekert formulák és nehezen átlátható előírások mögül ugyanis olyan struktúra bontakozik ki, melyben már az alapok meghatározásánál is az erősebb fél diktál, az alkalmazott jogi megoldások pedig olyannyira átszövik az érintett felek gazdasági életét, hogy gyakorlatilag feleslegessé teszik a demokratikusan megválasztott intézményeket. Az egyik elemzés mindezt így összegzi „…a javasolt új politikai reform az EU gazdasági széthullását
részesítené előnyben…”. Egy ilyen vélemény szinte felszólít a vitára, és ezen a héten mintha megtört volna Magyarországon a másfél éve folyó tárgyalásokat övező hivatalos csend.

ITT meghallgatható a Hangtárban: EU-USA tárgyalások








2015. január 10., szombat

Magyar Hucul ménesből hucul lovak eladók, gyermeklovagoltatásra, hobby célokra, fogathajtásra illetve terápiás lónak. Ménesben nevelkedett, nyugodt vérmérsékletű, kiegyensúlyozott lovak. Választási mén és kanca csikók, 1-2-3-4 éves kancák és heréltek valamint lovagolható tenyészkancák.
Várjuk érdeklődését! www.magyarhuculmenes.hu magyarhuculmenes@gmail.com 06/70 6357 185