Blogarchívum

2014. május 22., csütörtök

„Már Bajnaiéknak is van Simon-ügyük” - Sípos Péter ingatlanügye

„Már Bajnaiéknak is van Simon-ügyük”:

Menekíti százmillióit a PM-es képviselő MTI, MNO,  'via Blog this'

A Bajnai Gordon vezette Együtt–PM Szövetség „Simon-ügyének” tartja a Fidesz szóvivője, hogy az mno.hu írása szerint adóhivatali vizsgálat miatt szabadult meg több száz milliós vagyonától a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter.

Zsigó Róbert csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján – idézve lapunk információját – arról beszélt, Bajnai Gordon párttársa nem fizetett adót „gyanús ingatlanspekulációkból származó milliárdos bevételei után”, ami erősen felveti annak gyanúját, hogy a vagyona bűncselekményből származik, és „a pánikszerű vagyonmentésnek” – vagyis hogy szinte mindenét gyermekei nevére íratta – is ez lehet az oka. A Fidesz felszólítja Bajnai Gordont, ne mentegetőzzön, ne csináljon úgy, mint akinek semmi köze a saját embereinek az ügyeihez – mondta a szóvivő, aki feltette a kérdést a volt miniszterelnöknek: tudott-e arról, honnan van párttársa milliárdos vagyona. Zsigó Róbert azt is firtatta, vizsgálták-e Bajnai Gordon pártjában Sipos Péter vagyongyarapodását. Az Együtt-PM szövetség vezetőjének viselnie kell a felelősséget, és válaszolnia kell a kérdésekre – mondta.


Sipos menti a vagyonát az adóhatóság elől

Portálunk csütörtökön arról írt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata állhat a hátterében annak, hogy a Párbeszéd Magyarországért színeiben a fővárosban politizáló Sipos Péter pánikszerűen megszabadult több száz milliós vagyonától.

Az Index írta meg elsőként, hogy a XII. kerületi képviselő idén januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint az elmúlt években szinte mindenét a gyermekei nevére íratta. A korábbi bevallása szerint csaknem 200 millió forintnyi pénzkövetelése, befektetési jegye és megtakarítása volt, illetve több ingatlana. Felerészben tulajdonosa volt egy XII. kerületi 124 négyzetméteres társasházi lakásnak, haszonélvezője egy szintén a kerületben található építési teleknek, illetve egy 133 ezer négyzetméteres biatorbágyi ingatlan is volt a nevén. Ezek mára már mind eltűntek. Az 1954-es születésű Sipos a hírportálnak azt állította, azért íratta a gyermekeire minden vagyonát, mert ő már öreg.


Gyanús ingatlanügyek

A Magyar Nemzet információi szerint azonban a vagyonának szisztematikus menekítése valójában egy jelentős összegű adóhátralékot feltáró vizsgálat miatt volt sürgős, Sipos ugyanis gyanús ingatlanügyletekbe bonyolódott. A lap úgy tudja, még a 2000-es évek elején vásárolt üzlettársaival több telket is a fővároshoz közeli Biatorbágyon, amelyeket az önkormányzat érdekes módon hamarosan belterületté minősített. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a területek értéke a többszörösére emelkedett, így néhány évvel később – 2007-ben és 2008-ban – óriási haszonnal tudta azokat értékesíteni. A Magyar Nemzet értesülései szerint az egyik – valamivel több, mint négyhektáros – területet 4,7 millió euróért – megközelítőleg 1,5 milliárd forintért – adták el egy cégnek, és a vételár jelentős része Sipost illette. Az eladási ár nagyságrendjét igazolhatja az a körülmény is, hogy a tulajdoni lapra az ügyletet követően 5 millió eurós (több mint 1,5 milliárd forintos) jelzálogot jegyeztek be.

A telkek eladásának időszakára vonatkozó utólagos adóvizsgálat – a lap információi szerint – jelentős személyijövedelemadó-elmaradást állapított meg. Sipos vélhetően „elfelejtette” befizetni bevételei után az adót. A mostanra már végrehajtással is fenyegető NAV-ellenőrzés pedig indokolja, hogy értékeitől, ingatlanjaitól és vagyonától is inkább szabaduljon

Az ügy azért is pikáns, mert éppen az LMP szakadárjaiból összeverbuválódott PM – Sipos is LMP-s színekben vált önkormányzati képviselővé – igyekezett az elmúlt időszakban a vagyonosodás kérdését fontos belpolitikai témává tenni.

Sipos reagált
Az Együtt-PM színeiben politizáló politikus az MTI-hez is eljuttatott közleményében közölte: 1998-ban több társával vásárolt Biatorbágyon egy 18 hektáros területet, az ingatlan egy részét 2008-ban eladták. Hangsúlyozza, hogy ezt követően a rá eső 240 millió forint adót határidőben bevallotta és megfizette. Az eladás után öt évvel, 2013-ban a NAV vizsgálni kezdte a tranzakciót és arra a megállapításra jutott, hogy nem jól értelmezte a szabályokat, ezért a szervezet az elsőfokú határozatában jelentős összegű adókülönbözet megfizetését kérte. Az esetet úgy ismertette, hogy az akkori határozatban az adóhatóság leírta, „szerintük is eleget tettem minden előírásnak, nem jövedelem eltitkolásról van szó, hanem a szabályok szerintük rossz értelmezéséről”. Hozzátette, hogy a határozat ellen fellebbeztek, most a másodfokú eljárás folyik a NAV-on belül. A képviselő kijelentette, hogy a cikkben foglalt állításokkal szemben nincs adótartozása. Egyúttal kiemelte, a NAV nem kérdőjelezte meg, hogy jóhiszeműen járt el, a jövedelmet határidőben bevallotta és az adót befizette. Szerinte a cikk azt sugalmazza, azért ajándékozta a gyerekeinek a vagyona egy részét, hogy elrejtse a NAV elől. Sipos Péter értelmetlennek tartja ezt, mert 'a hatályos szabályok szerint ajándékozással nem lehet a vagyont kivonni az adózás alól, ugyanis az adóhatóság a megajándékozottól is behajthatja az adótartozást'. A politikus megjegyezte, kíváncsi arra, hogy az mno.hu honnan szerezte információit, mert tőle a cikk megjelenése előtt nem kértek tájékoztatást, a NAV-ot pedig köti az adótitok. Szerinte „bizonyára nem véletlen, hogy ez a téves alapokon álló kiszivárogtatás az EP-választások előtti napokban történik”. Hozzátette, hogy az adótitok megsértése miatt meg fogja tenni a szükséges jogi lépéseket.

2014. május 17., szombat

Tóásó-ügy: „Nem kellett volna lelőni az európaiakat!”

Tóásó-ügy: „Nem kellett volna lelőni az európaiakat!”:


'via Blog this'
Venezuelai kommandósok lőtték le Eduardo Rózsa-Florest és társait Bolíviában, az egész ügyet a kormány rendezte meg, a külföldieket nem kellett volna meggyilkolni – újabb vallomást tett az úgynevezett „terroristaügy” volt főügyésze Brazíliában. Lehet, hogy tovább kell menekülnie.
Egyre kevesebb a homály az immár több mint öt esztendeje Bolíviában raboskodó Tóásó Előd ügyében, ám a tények és a nyilvánvaló törvénytelenségek ellenére a magyar férfit nem akarják szabadon engedni. Tegnap újból megszólalt az ügy egykori főügyésze, az időközben Brazíliába menekült és ott menedékjogot kérő Marcel Soza. Pontosabban új vallomást tett április végén a brazíliai menekültügyi hatóságnak (CONARE), és ezt megszerezték és nyilvánosságra hozták bolíviai újságírók. Az új vallomásra azért volt szükség, mert április közepén Tóásó Előd és Mario Tadic hivatalos levélben arra kérte Brazíliát: a volt főügyésznek ne adják meg a menedékjogot, mert aktív résztvevője volt az ellenük elkövetett törvénytelenségeknek. Ha a CONARE figyelembe veszi Tóásóék kérését, akkor a volt ügyésznek el kell hagynia Brazíliát. Haza nem mehet, mert ellene Bolíviában is eljárás indult.

Egyszerűen lemészárolták őket

Marcel Soza pár napja röviden nyilatkozott két bolíviai újságírónak, akiknek elmondta: fenntartja a korábbi vallomásait, a nyilvánosságra került dokumentumokon az ő aláírása van. Egyébként jelenleg portugálul tanul, hogy Brazíliában tudjon dolgozni. A bolíviai sajtó ezt követően nyilvánosságra hozta legutóbbi vallomását, amelyből kiderült: az úgynevezett „terroristaügy” a kormány által megrendelt és megrendezett cselekménysorozat.
Soza szerint nem volt összetűzés, vagyis fegyveres harc a hotelben: az elnök, Evo Morales személyes testőrségéhez tartozó venezuelai kommandósok egyszerűen lemészárolták Magyarosi Árpádot, Eduardo Rózsa-Florest és az ír Martin Dwyert. A volt főügyész ki akarta hallgatni a kommandósokat, de azok – állítása szerint – diplomáciai védelem alatt áltak. „A kormány túlzott erőt alkalmazott, nem kellett volna megölni az európaiakat” – áll a vallomásban, melyet a bolíviai El Deber napilap közölt.

A robbanás előtt már feljelentettek?

A volt főügyész szerint az ügy tele van törvénytelenséggel és légből kapott feltételezésekkel. Nem tudták bizonyítani azt sem, hogy a csoport merényletet akart volna elkövetni az elnök ellen, és a számlájukra írt robbantás éjszakáján ki sem jártak a szállodából. A kormány később is folyamatosan beavatkozott az ügybe, nyilatkozta Soza.
Egyéb érdekességek is kiderültek: a bolíviai belügyminisztérium már a robbantás előtt egy nappal feljelentette Rózsa-Floresékat a később állítólag elkövetett terrorcselekmény miatt, és a csoportot azért költöztették át egy nappal a rajtaütés előtt a Las Americas nevű szállodába, mert a kommandósokat annak a hotelnek az alaprajzából készítették fel. Soza szerint a kormány és az ellenzék is tudott a készülő akcióról, amelyben részt vett az elnöki repülőgép pilótája is.

Tóásó öt éve rabaskodik

Tóásó Előd egyébként immár több mint öt éve raboskodik a La Paz-i San Pedro börtönben, annak ellenére, hogy a bolíviai törvények értelmében már legalább két éve szabadlábon kellene lennie, és ügyében több nemzetközi szervezet mellett felszólalt az ENSZ és az Európai Parlament is. Sőt, immár érvényes bíróság sincs, amely elítélhetné: mivel kiderült, hogy a bírák egy része elfogult, az eljárás lefolytatására alakult testület feloszlott.
Miközben a La Paz-i hatóságot jogtalanul fogva tartanak egy uniós állampolgárt, az unió bolíviai nagykövete, Timothy Torlot örömmel jelentette be a latin-amerikai országban, hogy az EU erősíti kapcsolatait a Morales-kormánnyal és 16 százalékkal több támogatást ad az országnak. Bolívia a pénzt a kábítószer elleni harcra és az igazságszolgáltatás reformjára(!) költheti. A bolíviai kormány képviselője szerint is szükség van az igazságügyi reformra, hiszen a börtönökben a fogvatartottak nyolcvan százalékánál nincs bírói ítélet.
La Paz a napokban bejelentette: spanyolok építhetik az ország első, négyszáz kilométer hosszúságú autópályáját.

2014. május 16., péntek

Kereszthegy – Dokufilm a székely határvadászokról

Kereszthegy – Dokufilm a székely határvadászokról:


'via Blog this'
2014. május 16., péntek 08:23, frissítve: péntek 10:02 , szerző: Szathmáry István Pál
Kereszthegy: dokufilm a székely határvadászokról
Kereszthegy – több mint földrajzi fogalom: a hazafias helytállás, a bajtársiasság és a fényesen kiállt bátorságpróba szimbólumává vált a hely. A hasonló című dokumentumfilm méltó emléket állít a 65. székely honvéd határvadászcsoport történetének. Korszerű képiség, tárgyilagosság és jó arányérzék.
Elismerésre méltó az a dokumentumfilm, melynek megtekintése után kérdések sora ébred az ember fejében, miközben nagyon sok kérdésre alapos és kimerítő választ is kapott.
Alapos és kimerítő választ kapunk többek között arra, hogyan volt lehetséges, hogy igencsak rövid idő alatt olyan határvadászcsoportot sikerült verbuválni zömében fiatal, a háborús keresztségen még át nem esett székely fiatalokból, amely a velük harcoló német katonák és a velük szemben álló orosz fegyveresek elismerését és félelmét is kivívta.
Milyen élmény lehetett egy fiatal falusi legénynek, hogy egyik nap még a kedvesét viszi táncba, hamarosan azonban már menetfelszerelésben kénytelen hadba vonulni, vagy korábban nem látott bonyolult fegyverek működésével megbarátkozni?
Gyergyóremetei fiatalok hazatérve a sorozásról (1940-es évek eleje)
Gyergyóremetei fiatalok hazatérve a sorozásról (1940-es évek eleje)
És mindez egy nagyon sajátos történelmi helyzetben zajlott, hiszen ezek a székely fiúk – és nem ritkán édesapjuk is – a magyar hadsereg döntése értelmében igyekeztek „vérségi alapon” megszervezni a székely egységeket, ugyanakkor anyaországi tisztek parancsnoksága alatt szolgáltak.
A Kereszthegy részletesen mutatja be a bevonulás, a kiképzés, majd a véres és elkeseredett honvédő harc részleteit, mindezt úgy, hogy közben a történelmi háttér vonatkozásában is kielégítő mennyiségű információt nyújt.
Így készült a Kereszthegy
Az MNO a forgatáson járt, nézze meg videónkat itt.
Szerencsés döntés, hogy eredeti levelek és visszaemlékezések alapján szerveződik a narráció.
A néző örömmel nyugtázhatja, hogy a napjainkban leforgatott fiktív jelenetek és életképek szervesen illeszkednek az elbeszélésbe, és valóban képesek közelebb hozni és életszerűvé tenni azokat a visszaemlékezéseket, amik a túlélő veteránok szájából hangzanak el.
Persze nincs kétség: a film legnagyobb érdeme ezeknek az idős embereknek a megszólaltatása.
Részlet az Árpád-vonal borszéki völgyzárát bemutató 3D rekonstrukcióból
Részlet az Árpád-vonal borszéki völgyzárát bemutató 3D rekonstrukcióból
Fotó: Zrínyi Katonai Filmstúdió
Ám azt jól gondolták az alkotók, hogy pusztán beszélő fejekkel csorbulna valószínűleg az élmény, ezért a mai néző számára oly fontos vizuális köntös kimunkálását sem spórolták meg.
Már a kezdő képsoroknál szembetűnik ez a vizuális igényesség, a két- és háromdimenziós animációk és illusztrációk építő módon történő beillesztése, aminek köszönhetően a film bármelyik nemzetközi ismeretterjesztő csatorna kínálatában megállná a helyét.
Erénye még a Kereszthegynek, hogy nem kíván erőltetett módon állást foglalni a ma egyre inkább dúló emlékezetpolitika küzdelmeiben. A filmben minden szükségtelen érzelmi túlhabzás nélkül kerülnek elő az olyan kérdések, mint hazaszeretet, helytállás, miközben olyan kényesebb témákat sem kerültek meg az alkotók, mint az anyaországi magyarok és a székelyek között nemegyszer kialakuló súrlódások és ellentétek.
A Kereszthegy illusztrációinak főszereplője László G. Attila, és a kedvesét alakító Pál Emőke
A Kereszthegy illusztrációinak főszereplője László G. Attila, és a kedvesét alakító Pál Emőke
Fotó: Zrínyi Katonai Filmstúdió
Talán ennek a tárgyilagosságnak is köszönhető, hogy helyenként a film kissé túlságosan is az ismeretterjesztést helyezi előtérbe, időnként bizony alapos figyelmet követel az egykori hadi események menetének követése.
De ez legyen a legnagyobb baj – mondhatnánk, hiszen sok ilyen igényesen elkészített történelmi dokumentumfilmet el tudnánk még viselni.
(Kereszthegy. A magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport története. Magyar dokumentumfilm, 75 perc, 2014, Zrínyi Katonai Filmstúdió. Rendezte: Nagy József, Bárány Krisztián, Wonke Rezső)
Hétvégén is vetítik az Urániában
Múlt héten az erdélyi díszbemutatón, Gyergyóremetén az egyik főszereplő, a 90 éves Sajgó István is megnézte családjával a filmet és a vetítés után megköszönték, hogy a fájó emléket méltó módon dolgozták fel az alkotók.

Bárány Krisztián, a film társrendezője a legnagyobb elismerésként azt emelte ki, hogy az egyik veterán azt mondta: a film egyik illusztrált jelenetében magára ismert a lövészárokban.

Az alkotók a filmhez külön Facebook-oldalt is indítottak, ahová mindazokat várják, akik a film és a második világháború székelyföldi története iránt érdeklődnek.

A hétvégén az Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorára tűzi a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport történetét bemutató Kereszthegy című dokumentumfilmet. Az érdeklődők szombaton, vasárnap és jövő csütörtökön is megtekinthetik az alkotást.

2014. május 14., szerda

Árulkodó háttérképek pénzügyekről –Boros Imre közgazdász- Kettesben, szerda 19.05

Árulkodó háttérképek pénzügyekről – Kettesben, 2014. május 14., szerda 19.05:

'via Blog this'

Adás:
2014. május 14., szerda 19.05
2014. május 14., szerda 23.05
2014. május 15., csütörtök 05.05

Szerkesztő: Kovács Anita

Boros Imre közgazdász egyetért azzal a véleménnyel, hogy mindenki szeretne, ha nem is bekerülni, legalább belátni a színfalak mögé. A szaknyelveken előadott szózuhatagok ugyanis főleg arra szolgálnak, hogy a bennfenteseken kívül mindenki más legyintsen a témára. Pedig nemzedékek sorsát, országok kilátásait és esélyeit határozzák meg például a pénzügyi döntések. Olyanok, amelyek még a szocialista pénzügyminiszterek számára is titokzatosak voltak, és ha a részletek felől tájékozódtak, még ők is megkapták a „Na még mit nem!” nyers elutasítását. E történet más, olyan évekig címlapokon szereplő ügyekkel, mint az 1997-es MNB–Pénzügyminisztérium közötti adósságcsere, a „koraszülött jóléti állam” önvádszerű folyamatos sulykolása, majd napjainkban az infláció elleni küzdelem kamatemeléses fegyverének letétele, most együtt olvasható a MNB egykori devizaosztály vezetőjének elemzéseiben. És hogy még miért használ érthető nyelvet az egykori bennfentes? Erre adott válasza szerint azokhoz az emberekhez kíván szólni, akik most állnak és néznek, a csodálkozástól és a rémülettől fel sem ocsúdtak amiatt, ami körülöttük az elmúlt évtizedekben e kis hazában és a nagyvilágban történt.

A korábbi adásokat itt hallgathatja meg »

http://mno.hu/lanchidradiomusorok/kettesben-1030431

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=99470




2014. május 13., kedd

Hazaengedték Simon Gábort

 Hazaengedték Simon Gábort:


'via Blog this'
Kiengedték az előzetes letartóztatásból a volt szocialista Simon Gábort. A millióit külföldön rejtegető politikus luxuslakásában tölti majd házi őrizetét.
Házi őrizetbe került Simon Gábor: az MSZP bukott elnökhelyettesének előzetes letartóztatását megszüntette a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított volt szocialista politikusra nyomkövető kerül. A Fővárosi Törvényszék indoklása szerint bár fennáll a bűnismétlés veszélye, Simon családi és egzisztenciális körülményei miatt nem valószínű, hogy megszökik. A szocialisták volt második embere több mint félmilliárd forintnak megfelelő devizát parkoltatott külföldi bankszámlákon, a pénzt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel. A gyanú szerint a számlák egy részét egy bissau-guineai útlevéllel nyitotta.
Simon Gábor márciusban még bilincsben állt a bíróságon. Az MSZP volt elnökhelyettese két hónapja került előzetes letartóztatásba. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és okirat-hamisítással gyanúsítják, miután kiderült, hogy külföldi bankszámlákon több mint félmilliárd forintot rejtegetett. A pénzt vagyonnyilatkozataiban sem tüntette fel. Egy budapesti bankban a gyanú szerint egy hamis bissau-guineai útlevéllel nyitott számlát.
Előzetes letartóztatását áprilisban meghosszabbították, de a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék most enyhítette a kényszerintézkedést. Simont hazaengedték. „A Fővárosi Törvényszék két okból rendelte el a házi őrizetet: a szőkés-elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt. A másodfokú bíróság kimondta, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában továbbra is indokolt kényszerintézkedés alkalmazása, de már nem szükséges annak legszigorúbb formája és annak további fenntartása” – tájékoztatott Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A szocialisták bukott elnökhelyettese nem sokkal a végzés után érkezett meg XII. kerületi Ágnes utcai luxuslakásához.


– Ha nem haragszanak most a gyermekemmel szeretnék foglalkozni, és csak öt hét múlva nyilatkozom bármiről is.
– Most már elmondaná azt, hogy honnan vannak a rejtegetett milliói?
– Nem járulok hozzá ahhoz, hogy a felvételt leadják, … vagy torzított hanggal bármit leadjanak rólam. A gyermekemmel szeretnék lenni. Köszönöm – fogta rövidre Simon Gábor.

„A nyomozás érdekeire figyelemmel jelenleg még nem nyilatkozunk” – közölte Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Az ügyről az ügyészség továbbra sem árul el részleteket, és egyelőre azt sem tudni, hogy a parlament mikor dönt majd arról, hogy Simon Gábornak vissza kell-e fizetnie a négy év alatt képviselőként felvett járandóságát. Ezt még márciusban kezdeményezte az Országgyűlés mentelmi bizottsága.
„Ugye, az Országgyűlésnek természetesen egy minősített többséget kell hoznia a szavazás tekintetében, ami azt jelenti, hogy ha nem születik meg ez a döntés, akkor ez a kötelezettség nem áll fenn. Amennyiben pedig megszületik, akkor nyilvánvalóan fennáll, tehát ez ellen jogorvoslatnak helye nincs” – magyarázta Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke.
Szerettük volna a szocialista Józsa Istvánt is megkérdezni, hogy az MSZP megszavazza-e a javaslatot, de ő nem volt hajlandó válaszolni. Simon Gábortól 36 millió forintot követel vissza a mentelmi bizottság.
Címkék

Aláírásgyűjtés a Munkácsy-trilógiáért – Kulissza, kedd 12.30

Aláírásgyűjtés a Munkácsy-trilógiáért – Kulissza, kedd 12.30:


'via Blog this'

Adás: 
2014. május 13., kedd 12.30
2014. május 13., kedd 18.30

Aláírásgyűjtésbe kezdett a Civil Összefogás Fórum a Munkácsy-trilógia Magyarországon tartása és esetleges állami tulajdonba vétele érdekében. A szervezet úgy tudja, hogy a kormány már megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. Ehhez szeretnének civil támogatást nyújtani, mert hamarosan vissza kell szolgáltatni a műveket a tulajdonosoknak. A trilógia történetéről és jövőjéről beszélgetünk a mai Kulisszában a Munkácsy Alapítvány elnökével, Rákay Philippel és a CÖF alapítójával, Bencze Izabellával. Számít a figyelmükre a déli és az esti hírjárat után a szerkesztő-műsorvezető Réder Kristóf.

A korábbi adásokat itt hallgathatja meg »

Kapcsolódó olvasmány:  http://illes-angela.blog.hu/2012/03/27/herzog_per_2

2014. május 6., kedd

A féltve őrzött titok: így működik a Rubik-kocka

A féltve őrzött titok: így működik a Rubik-kocka:

'via Blog this'
Nem kell szétszedni a világ legnépszerűbb logikai játékát. Megmutatjuk, milyen belülről a Rubik-kocka és hogy pörögnek az elemei.
Néhány nappal ezelőtt az MNO egy látványos, könnyen követhető grafika segítségével leplezte le a Rubik-kocka féltett titkát. Bemutattuk, hogyan kell kirakni a logikai játékot.
Most egy újabb rejtély megfejtése következik. A Magyar Nemzet Képeslapjában múlt héten megjelent grafikából megismerhető a Bűvös kocka belső szerkezet, mechanikai működésének elve és még sok egyéb apróság.

2014. április 25., péntek

Kutatás a Székelyföldi Autonómiáról

'via Blog this'

Kutatás a Székelyföldi Autonómiáról:

Kedves Válaszadó! Ebben a kérdőives kutatásban arra keressük a választ, hogy a magyarság mit gondol a székelyföldi Autonómiáról. A válaszadás anonim és önkéntes. A kutatás egy diplomamunka elkészitéséhez szükséges. A kérdőiv kitöltése maximum 5 percet vesz igénybe. Amennyiben kiváncsi ön az eredményekre az ürlap végén beirhatja az e-mail cimét és a kiértékelést elküldjük.

ITT: https://docs.google.com/forms/d/1VeiExLgHCn4sdVDAsLkotSvlnAHUxKz_eGYnK_GQEdg/viewform



Az amerikai kormány Magyarországon is színes forradalmat akar?

Az amerikai kormány Magyarországon is színes forradalmat akar?:

2014. április 25., péntek 13:00, frissítve: péntek 14:21 , szerző: Lovas István
'via Blog this'

„Igen, más szempontból viszont Orbán mindenképpen megy. Ha nem most, akkor a teljes gazdasági összeomlást követő zavargások kellős közepén fog menekülni, amíg egy szennyvízcsatornában megtalálják és agyonverik a TEK-es pribékjeivel együtt, mint egy patkányt.” (Olvasói komment Lengyel László El tudod képzelni? című cikkére, amely a Népszabadság április 4-i számában és internetes portálján, a NOL.hu-n jelent meg.)


Washingtonnak nem volt kellemes, hogy Moszkva nyilvánosságra hozta: John Brennan, a CIA, az amerikai kémszervezet igazgatója a múlt hétvégén Ukrajna fővárosába, Kijevbe látogatott. Jay Carney, a zavarba hozott Fehér Ház szóvivője kénytelen volt elismerni a tényt, de azt állította, a (megpuccsolt) volt államfő, Janukovics állításával szemben nem azért ment oda, hogy az ideiglenes ukrán kormányt az oroszbarát aktivisták elleni fegyveres fellépésre biztassa, és hogy az ilyen látogatások teljes mértékben normálisak.
Hogyne. Brennan nyilván azért repülte félig körbe a Földet, hogy megtudja az ukrán vezetőktől, vajon jó-e a kijevi módon készült csirke előtt orosz borscslevest enni.
Nálunk egészen más a helyzet, ahol a CIA helyi, magyarországi partnerei házhoz mennek. Olyan témákat megvitatni, amelyeken hazánkról van szó. Mint erről oly büszkén adott hírt a Népszabadság 2009. november 20-án. Hogy elkerüljük a volt SZDSZ-közeli sajtó ilyenkor szokásos „persze, ürgebőr, búvár, csőszkunyhó” stb. mantráját, szó szerint idézzük a NOL.hu-n is elérhető beszámolót: „Az eseményre csütörtökön, a nyilvánosság kizárása mellett került sor egy Washington melletti előváros jellegtelen irodaházában, közel a Központi Hírszerző Ügynökség székhelyéhez.”
A szerényen „elővárosnak” nevezett hely neve Langley, a CIA központja. A beszámolóból kiderül, hogy ott Magyarországról ketten voltak a fő felszólalók. Balogh S. Éva történész és Bozóki András. Az előbbi Hungarian Spectrum című blogjában naponta visel hadjáratot a jobboldali magyar kormány ellen, a legképtelenebb vádakat is sunyin keverve a tényekkel. Bozóki András 2005 és 2006 között SZDSZ-es kulturális miniszter volt. Ő a budapesti Soros-féle egyetemen tanít. (Ez az az egyetem, amely akkor telepedett hozzánk, amikor nem sokkal 1991-es alapítása után Václav Klaus akkori cseh miniszterelnök két lábbal rúgta ki Prágából.) A beszámoló hozzáteszi, „a résztvevők nem beszélhetnek a konferencián elhangzottakról”. Ott Balogh S. Éva „pesszimista forgatókönyvet vázolt a Fidesz és a Jobbik a választások utáni viszonyára vonatkozóan”. A Népszabadság Baloghtól megtudta, hogy a CIA-nél Bauer Tamás „folytonosságelméletéből” indult ki, „miszerint a két párt között nem lehet egyértelmű választóvonalat húzni”. Azoknak, akik nem tudnák: Bauer Tamás az egykori MSZMP, később a Hazafias Népfront tagja, az SZDSZ egyik alapítója, majd vezetőségi tagja, később országgyűlési képviselője, aki saját karrierjébe nem egészen ültette át a „folytonosság” elméletét.
Április 6-át mind Langleyben, mind a Bozóki–Bauer irányultságú budapesti értelmiségiek hatalmas tragédiaként élték meg. Az Egyesült Államok fővárosában mindenekelőtt azért, mert immár egyértelművé vált, a magyar kormány továbbra sem a „washingtoni konszenzus” alapjára épült neoliberális utat választja. Az energiaszolgáltatók és a bankok profitja helyett a választók zsebére ügyel, míg a jegybank merészeli csökkenteni a kamatlábat – ellentétben például Ukrajnával, ahol az odahajított nyugati szubvencióért cserébe máris megkezdődött a gázárak és a kamatláb meredek központi emelése. Hazai – szó szerinti – elvtársaik pedig részben azért érezték a második megsemmisítő vereséget az őket ért nukleáris opció bekövetkezte után, mert nem ők uralkodhatnak a 2010 előtt a magyar nép által nagyon jól megismert módon, amikor oly jól érezték magukat azért is, mert saját maguknak és kedvenceiknek százmilliókat folyathattak a zsebükbe. Akkor, amikor kilométerenként olykor 5,7 milliárd forintért is építettek autópályákat. (Lásd a Portfolio.hu április 14-i cikkét az autópálya-építkezések kilométerenkénti áráról.)
De legalább annyira fájt nekik, hogy a hatalom újbóli birtokosaként nem hirdethetnek mindent illegitimnek alapvető jogállami szabályokat felrúgva és arra hivatkozva, hogy az alaptörvénytől kezdve a kinevezésekig a döntéseket egy „illegitim rezsim” hozta. És nem csukhatják le a mai kormány és apparátusa vezetői embereit. Pontosan tudván, hogy az ő esetükben az unióban nem lennének Reding-/Kroes-/Tavares-hangok és nem lennének rosszalló fejcsóválások sem a nyugati fővárosokban még akkor sem, ha egy-két ma vezető politikus véletlenül úgy menne neki a zárkaajtónak, mint Révész Máriusz fideszes képviselő a gyurcsányista gumibotnak. Mert akkor Lengyel László miniszteri posztokat osztó fantáziájában „rend lesz az utcákon” és Bárándy Péter igazságügy-miniszterként, írta a neoliberális közgazdász a Népszabadság április 4-i számában, „azonnal hozzákezd, hogy rövid távon elhárítsa a jogi akadályokat a kormányzás útjából”. Az egykori SZDSZ-es képviselő Eörsi Mátyás az Élet és Irodalomban az alaptörvény eltakarításának módját már 2011-ben részletezte úgy, hogy annak durván antidemokratikus voltát még Szigetvári Viktor, az MSZP akkori kampánytanácsadója is hevesen bírálta.
A választási atombomba, azaz a kétharmados újrázás után az amerikai Bloomberg hírügynökség Leonyid Bersidszki nevű moszkvai tudósítója a Japan Timesban azt terjesztette el a szigetországban és azon túl, hogy Magyarország az EU egyetlen diktatúrája. Diktatúrája. Mint az a rendszer, amely Észak-Koreában, Eritreában, Kubában, Laoszban, Szomáliában és hasonló helyeken működik. Majd jött vagy száz cikk az Orbán-veszélyről, amely Európát és az egész nyugati világot fenyegeti. Orbán, a Horthy-restaurátor, aki a weimari úton vezeti országát a történelem által kitaposott hitleri úton. A fasiszta, antiszemita Jobbikkal bratyizó Orbán-kormány. És persze a választási csalást sem felejtve el, olyan tekintélyes lapokban is hazudva róla – merte véleményét kifejezni Kumin Ferenc államtitkár április 15-én –, mint a New York Times, ahol a korábbi koalíció pénzén Magyarországon foglalkoztatott Kim Lane Scheppele vezette a matematikát és az olvasót az orránál fogva.
A Financial Timestól a tévelygő magyar választók is kikaptak, pedig ott a demokrácia lényegét eddig békén hagyták. Merthogy a demokráciában a nép szava dönt és azután „basta” (oszt’ jó napot). A köztudottan makacs tények ellen azonban még a szuperhatalom Egyesült Államok, az EU és csatolt részeik is tehetetlenek: Ugocsa igenis koronáz. Hogy a Nyugat egy neki nem tetsző magyar kormány ellen mennyire készen áll antidemokratikus, erőszakos lépések támogatására, azt Avar János április 13-án kézzelfoghatóan érzékeltette a Vasárnapi Hírekben: „A Nyugat eddig mintha arra várt volna, hogy a magyar választók vethetnek véget az önkényuralmi törtetésnek. Most azonban be kellett látnia: elkerülhetetlenül tennie kell valamit […]”.
Hogy erről a hidegháború vége óta elfajzott Nyugatról mi a véleménye a kommunista világrendszer bukását okozó Reagan elnök volt pénzügyi államtitkárának, arról Paul Craig Roberts április 14-én írt cikkének a címe is eleget mond: „Washington az emberiség legrosszabb ellensége”. A hazai bal- és neoliberális, illetőleg volt SZDSZ-es politikusokban a nép demokratikus választása elleni erőszakos fellépésnek mindig is megvolt a hagyománya. Ők Lukács Györggyel, az 1919-ben tizedelő népbiztos-filozófussal vallják, hogy amennyiben a nép(esség) nem rájuk szavaz, úgy annak csak hamis tudata lehet, amelytől megszabadítani csak ők tudják, eszközökben messze nem válogatva. És bólogató hátterüknek ott tudva a nyugati erőközpontokat.
Tamás Gáspár Miklós volt SZDSZ-es képviselő és filozófus forradalmat akart a 2010-ben nyertes kormány ellen, mint említette Szigetvári Viktor a fentebb idézett cikkben is. Charles Gati, Clinton elnök volt tanácsadója nyíltan kijelentette, az Orbán-kormányt nem demokratikus úton kell megdönteni, ha másként nem megy. A hazáját lekurvázó, rendőrségét brutális tettekre ösztökélő Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és oly sok közéleti társa ugyanilyen módon nyilatkozott, más-más szavakat használva, beleértve az alig várt „éhséglázadást”. A tanácsköztársaságba visszanyúló múlt kötelez alapon. A Lukács-tanítvány Heller Ágnes filozófus a választások után jelentette ki: „Itt nem lesz nyugi!”.
A demokratikusan megválasztott kormány erőszakos térdre kényszerítésére mindent jónak tekintenek. Nehéz nem látni a stratégiában soha nem gondolkodó hadoszlop taktikáját. Annak egyik fő eszköze Magyarország körbevétele egy egészségügyi kordonnal, amelyre a határátkelőhelyeken kiírnák: zsarnoki, antiszemita rezsim és nép – belépni tilos. Úgy gondolják, így csökkenthetik a befektetők és turisták számát, amellyel megroggyanthatják a gazdaságot és ennek nyomán felkorbácsolhatják a szenvedélyeket egy Majdan téri típusú, grúziai és más, amerikai szponzorációban kitört színes forradalommal, azzal a különbséggel, hogy nálunk a narancs színű forradalom szítása lehetetlen, ugyanis az országot a választók újra azzal a színnel festették be.
A rogyasztási hadművelet nehéz feladat lesz, ugyanis a befektetőket Szaúd-Arábiától Kamcsatkáig a profit érdekli elsősorban. A turisták pedig leginkább a nekik közvetlenül elmondott élménybeszámolóknak hisznek. A Háárec című izraeli napilap angol kiadása április 9-i számában azt ecsetelte, milyen olcsón utazhatnak izraeli turisták több európai fővárosba, miután a Wizzair decemberben közvetlen, igen előnyös árú utakat kínál Tel-Avivból, a felsorolásban elsőként Budapestet említve. Hogy eközben mi a valódi helyzet az antiszemitizmus frontján, arról csupán néhány szó. A BBC világszolgálata április 11-én azt jelentette, hogy Franciaországból tavaly 63 százalékkal vándoroltak ki többen Izraelbe, mint egy évvel korábban, és hogy az ott élő zsidók rettegnek, leplezve identitásukat az utcán.
Az Egyesült Államokban a Ku-Klux-Klan karolinai volt „fősárkánya”, Glenn Miller zsidó intézmények előtt gyilkolt április 13-án. Miller korábban a Nemzeti Szocialista Párt tagja volt, amely Észak-Karolinában a Kommunista Munkáspárt tagjait öldöste, majd később megalapította a Fehér Patrióták Pártját. Háza tele volt gránátokkal, automata fegyverekkel és lőszerekkel. Honlapja (whty.org) a Kuruc.infót is pironkodásra késztetné. Az International New York Times április 16-i száma kétségbeesve teszi fel a kérdést, hogy miért kellett Howard Sternnek meghívnia rádiós show-jába, égő antiszemitizmusához platformot nyújtani neki olyan kérdésekkel is, hogy a feketéket vagy a zsidókat gyűlöli-e jobban. De az amerikai kormány továbbra sem kívánja betiltani a Ku-Klux-Klant és a hasonló paramilitáris szervezeteket, mert azzal van elfoglalva, hogy a nálunk betiltott Magyar Gárda metamorfózisaira összpontosítson.
Az pedig, hogy Besztercebánya térségét a sajtó által „neonácinak” nevezett Marian Kotleba kormányozza, mellékkérdés, hiszen a német lapok csak a megválasztásáról adtak hírt, azóta is elmaradva reszketésük napi ecsetelésével. A „lázadás” szítása már megkezdődött a Szabadság téri németmegszállás-szobor építése köré vont kordon folyamatos bontásával. Ez az a társaság, amely a legerősebb szavakkal ítélte el annak a kordonnak a megbontását, amely a Kossuth teret zárta el a látogatók előtt, mert az Országházat és környékét Gergényi rendőrfőnök műveleti területté nyilvánította. Nyakó István, az MSZP szóvivőjeként az akkori kordonbontást provokációnak minősítette, mert a Fidesz „Magyarország jogrendjével szállt szembe”, Gusztos Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője „majomparádénak” nevezte. Kőszeg Ferenc volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, aki az évben ment nyugdíjba a Magyar Helsinki Bizottság elnöki posztjáról, hiányolta, hogy a rendőrség gyáván nem tartóztatta le a Fidesz képviselőit, külföldi példával illusztrálva, hogy „másutt a képviselőket, és adott esetben a kongresszus tagjait hogyan állítják elő hasonló jogsértések alkalmával”.
És itt kell megállnunk. A mostani kordonbontáskor csendben lévő Kőszeg Ferenc hol a Magyar Helsinki Bizottság nevű emberi jogi, nem kormányzati szervezetet vezette, hol az SZDSZ-nek volt képviselője, illetőleg annak országos tanácsának tagja. Schiffer András, az LMP első embere korábban a szintén emberi jogi, nem kormányzati szervezetnek, a TASZ-nak volt a vezetője. Ő tette ki büszkén szervezete honlapjára azt a rapperdalt, hogy a Magyar Nemzet újságíróinak a belét kell kitaposni. Ahogyan a szociológia egyik amerikai klasszikusa, C. Wright Mills hatalmi elitje akadálytalanul cirkulál a katonai-ipari komplexum és a politika területein, nálunk ugyanolyan könnyű az átjárás a nem kormányzati, főként „emberi jogi” szervek és a jobboldaltól távoli politikai pártok között.
Április 15-én az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelynek értelmében a lobbista és egyéb nem kormányzati szervezeteknek („NGO”-knak) kötelezően regisztrálniuk kell magukat, és az így nyilvántartásba vett szervezeteknek maradéktalanul fel kell tárniuk minden általuk képviselt ügyfelüknek a pénzügyi támogatóik azonosságát. Az Egyesült Államokban erről már régóta a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételét előíró törvény („foreign agents registration act”) gondoskodik.
Ez fordítva nincs így: Ukrajna esetében nem tudjuk, hogy ott a megválasztott kormány elleni lázadást mely nem kormányzati szervek szították azon ötmilliárd dollár segítségével, amelyet – mint decemberben Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár elmondta – az Egyesült Államok Ukrajna „demokratizálására” fordított.

Nálunk a kormány eddig az ilyen kívülről történő „demokratizálást” csak bátorította azzal, hogy nem kívánta törvényileg átláthatóvá tenni a külföldi ügynökszervezetek tevékenységét. És közben a rendőrség mosolyogva nézi a folyamatos kordonbontást és szoborrongálást. Vagy akár a Fidesz-székházba történő erőszakos behatolást és ott a bejárati ajtó üvegének széttörését.
Ha a demokratikusan megválasztott kormány rendfenntartó szervei (akiké az „erőszak monopóliuma”, dobolta a fülünkbe a jobboldali emberek még több vérét látni akaró balliberális sajtó) az ellene erőszakot alkalmazókkal szemben nem mutat törvényes keretek között gyakorolt erőt, azzal további és egyre súlyosabb törvénytelen tettekre ösztönzi az antidemokratikus erőket, valamint a szabálysértéseket vagy bűncselekményeket toleráló „rendőrség” imázsát vetíti előre.
Mivel a jövőt senki nem tudja megjósolni, a puskaport nemzeti érdekből nagyon, de nagyon szárazon kell tartani. Az ügynököket ezért regisztrálni szükséges, a törvénytelen erőszakot alkalmazókkal szemben pedig ugyanolyan erőteljesen kell fellépni, mint teszik azt a balliberális antidemokraták mintaországaiban.