MNO - Saját céljaikra használták a biztonsági szolgálatokat a szocik?

2014. február 11., kedd 16:20, frissítve: kedd 17:22 , forrás: Heti Válasz, Magyar Nemzet

Portik Tamás a kilencvenes években az olajbizniszben jelen lévő Energol Rt.-n keresztül tett szert hatalmas vagyonra. Portikot és az Energolt – melynek egyik igazgatója és alapítója volt – ha nem is közvetlenül, de ezer szál kötötte a szocialista kormányokhoz, amiről ő maga is beszélt Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének.

A Magyar Nemzet információi szerint Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is szoros kapcsolatban állt. A lap úgy tudja, az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapították – erről még 2000-ben Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori főnyomozója is beszélt. Portik Tamás – akit hétfőn nem jogerősen tizenegy év fegyházbüntetéssel sújtott a Fővárosi Törvényszék a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben – az Energolon keresztül lebonyolított bűnös olajügyletekkel tett szert hatalmas vagyonra, amellyel később az éjszakai életben is komoly befolyást szerzett.

Az Energol Rt.-t húsz éve, 1994. november 30-án alapította Drobilich Gábor, Ferencsik Attila, Kerekes István, Portik Tamás, Gulyás Emil és fia, Gulyás Emil Róbert. A cégben – melynek Portik lett a marketingigazgatója – később felbukkant Csikós József, az MSZMP KB egykori osztályvezetője is. Csikós a rendszerváltozás után ezredesi rangban a Belügyminisztérium központi adatfeldolgozó és nyilvántartó hivatalát vezette. (Itt kezelték a III-as főcsoport iratait is: ami ebben a hivatalban papírra nem volt leírva, az gyakorlatilag nem is létezett.) Csikós tudhatott például olyan vasúti holtvágányokról is, ahová kényelmesen át lehetett irányítani egy-egy import-olajszállítmányt, majd az olajszőkítést senkitől sem zavartatva elvégezhették.

Titkosszolgálati kapcsolatok

Kerekes Istvánról a Heti Válasz 2012 augusztusában azt írta, hogy tudomásuk szerint aktív titkosszolgaként vett részt az Energol megalapításában, s ő volt olajos társaság első vezérigazgatója, majd 1996-ra – miután összekülönbözött Portikékkal – kivonult a cég irányításából.

Nemzetbiztonsági szálak

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-énoldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderült, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Sándor István, a KBI volt főnyomozója 2000-ben azt mondta a parlamenti olajbizottságnak, hogy az Energolt a titkosszolgálatok hozták létre. A Heti Válasz Csikós és Kerekes mellett még Dósa Istvánt említi meg a „pártbéli és titkosszolgálati támaszok” között. A lap rendőrségi informátorai szerint az MSZP karitatív tagozatának első elnökeként is jegyzett Dósa volt a Portik család egyik pénzszállítója.

Az olajbűnözéssel hatalmas összegekkel, több száz milliárd forinttal károsították meg az államot. Azt csak találgatni lehet, hogy ebből mekkora részt hasított ki magának az Energol Rt., mint ahogyan azt is, hogy hová vándoroltak a törvénytelenül megszerzett, majd kifehérített összegek.

Az Energol egyik legfőbb beszállítója egy miskolci cég, az ETL Ipari Rt. volt. Az MSZP örökös „energetikai pápájaként” számon tartott Karl Imre 1996-ban, az olajbiznisz legjövedelmezőbb évében ült be az ETL felügyelőbizottságába – írta a Heti Válasz. Karl 1994 és 2002 között országgyűlési mandátummal rendelkezett, majd a Gyurcsány-korszakban már a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese volt. Karlhoz hasonlóan 1996-ban csatlakozott az ETL felügyelőbizottságához Szűcs Erika, az MSZP országos választmányi tagja. Később Miskolc alpolgármestere volt, jelenleg pedig a Demokratikus Koalíció tagja. Szintén ebben az évben lett felügyelőbizottsági tag Lippai Lajos, szocialista országgyűlési képviselő – a politikus Bőcs polgármestereként, 2006-ban hunyt el.

Olajozástól a lőszergyártásik

A Heti Válasz Szalai Péter nevét is a „közvetett MSZP-s kapcsolatok” között jegyzi. Szalai cége, az Armaco Kft. vette meg Portik Ferrariját is – mely egyébként Gulyás Emil felesége nevén volt. A lap azt írja, hogy az Armaco egyike volt a mindenkori szocialista kormányok nagy honvédelmi beszállítóinak. Szalai közös lőszergyártó vállalkozást is működtetett Hevesi-Tóth Ferenccel, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült – titkosszolgálati eszközbeszerzésre irányuló – tranzakciót. A hetilap hozzátett egy „bulvárelemet” is a történethez: Szalainak közös gyermeke van a Kovács László volt MSZP-elnök partnereként feltűnt Endrényi Évával.

A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Portik ellen 1997 októberében elfogatóparancsot adtak ki, hosszú ideig az ő nevével kezdődött az a lista, amely a magyar rendőrség által leginkább körözött bűnözők nevét tartalmazza. Portik feleségével és négy gyerekével nyolc évig volt szökésben, az ellene Energol-ügyben felhozott vádak mindegyike elévült ezalatt. 2003-ban, amikor megszüntették ellene az eljárást, hazatért. Anyósa szerint bujkálása alatt Portik többször járt Magyarországon, folyamatosan képezte magát, és kereskedelmi forgalomba nem kerülő szakkönyveket hoztak ki számára a Nemzetbiztonsági Hivataltól. Azt, hogy Portik több éven keresztül sikeresen el tudta kerülni az igazságszolgáltatást és a börtönt, főképp annak tudják be, hogy a férfinak kiváló rendőrségi, titkosszolgálati, politikai és médiakapcsolatai voltak.

Enyhe ítélet az Energol-ügyben

18 egykori energolost mindenesetre sikerült bíróság elé állítani 2007-ben, de meglepően enyhe ítélet született, hiszen csak hatan kaptak letöltendő börtönbüntetést, a többiek felmentést, illetve felfüggesztett szabadságvesztést kaptak. A bírói tanács szerint a vádból több esetben „csupán” a bűncselekmények hiányoztak. Ráadásul azok nagy részének, akiket adócsalás miatt börtönre ítéltek, előzetes letartóztatásban töltött idejüket és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve már nem kellett rácsok mögé vonulnia.

A 2010-es kormányváltáskor azonban minden megváltozott: meglett a politikai akarat a sokéves leszámolásos bűncselekmények felgöngyölítésére – írta 2012 augusztusában a Magyar Nemzet. A nyomozók összegezték a már meglévő információkat, a hatóságok pedig újabb bizonyítékokra, terhelő vallomásokra tettek szert. 2012 júliusában aztán a Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai saját budai villájában elfogták Portik Tamást, és azonnal őrizetbe vették, később pedig előzetes letartóztatásba helyeztek.

Portik ügye első fokon hétfőn ért véget, amikor is a Fővárosi Törvényszék tizenegy év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott tettesként tíz évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették.

• titkosszolgálat
 
• szocialista kormányok
 
• Portik Tamás
 
• Energol
 
• Katonai Biztonsági Hivatal

Wass Albert Múzeum, Verőce

Wass Albert Múzeum, Verőce:

'via Blog this'

MNO - Simon-ügy: a szocik falaznak Mesterházy volt helyettesének?

Simon-ügy: a szocik falaznak Mesterházy volt helyettesének?:

'via Blog this'

Három nap tagadás, bujkálás és menekülés után most két napja a falazást látjuk az ügyben, a Gyurcsány-koalíció minden szereplője kórusban falaz Simon Gábornak – mondta Zsigó Róbert szombati, budapesti sajtótájékoztatóján. Ismert: több szocialista politikus a Simon-pénzt és az MSZP-t próbálta meg különválasztani.

A Fidesz szóvivője szerint a Simon Gábor osztrák bankszámláján tartott pénz körüli ügy valójában most kezdődik. „Három nap tagadás, bujkálás és menekülés után most két napja a falazást látjuk az ügyben, a Gyurcsány-koalíció minden szereplője kórusban falaz Simon Gábornak” – mondta Zsigó Róbert szombati, budapesti sajtótájékoztatóján. Hogyan lehet, hogy a „Gyurcsány-koalíció” egyetlen tagja sem kérdezte meg azMSZP-ből csütörtökön kilépett Simon Gábort arról, honnan van az osztrák számlán tartott mintegy negyedmilliárd forint? – tette fel a kérdést a szóvivő. Talán, mert tudják, honnan származik – fűzte hozzá.

Zsigó Róbert szerint az is kérdés, miért adott a „Gyurcsány-koalíció” pár nap „menekülőutat” Simon Gábornak, hogy lemondjon parlamenti mandátumáról. „Mit akarnak ebben a pár napban még eltakarítani a függöny mögött, mielőtt az ügyészség tehetné a dolgát? (…) Mire kell nekik az idő, talán nem arra, hogy a nyomokat eltüntessék vagy a vallomásokat egyeztessék?” – kérdezte.

Előre menekült

Ismert, hogy Simon február 6-án jelentette be, hogy minden MSZP-s tisztségéről és február 12-i hatállyal országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond, ezzel elébe menve annak, hogy a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon mentelmi jogának felfüggesztését. Kérdés, hogy miért csak több nap múlva kíván megválni a mandátumától, ha el tud számolni a vagyonával. A mentelmi bizottság már február 10-én, hétfőn tárgyal Simon ügyéről, ahol meg is hallgatnák a politikust. Február 12-én, szerdán pedig döntést hoznak a vagyonnyilatkozatáról. Simon Gábor jövő hét szerdáig képviselői védettséget élvez, addig van ideje kigondolni, mit lép vagyonnyilatkozatával kapcsolatban. Azt azonban továbbra is teljes homály fedi, honnan, hogyan és milyen céllal került ennyi pénz hozzá.

A Fidesz az emberekkel együtt várja Mesterházy Attila MSZP-elnök válaszait e felvetésre - közölte szombaton Zsigó. Ellenkező esetben „biztosak lehetünk abban, hogy Mesterházy Attila eddig hazudott, eszében sincs megújítani az MSZP-t, ő is csak ugyanazt a korrupciós bűnszervezetet segíti, amely egyszer már minden idők legkorruptabb kormányzását elkövette” – fogalmazott a kormánypárt szóvivője.

A szocik szerint ennyi volt

Ismert, hogy a szocialisták szabadulnának korábbi második emberüktől, a pártból való kilépéssel elintézettnek tekintik az ügyet. „Döntésével az MSZP felé Simonnak már nincs elszámolnivalója, az ügy ezzel lezárult” –jelentette ki korábban Szanyi Tibor, aki szerint a kilépésre azért volt szükség, hogy az ügy ne terhelje az MSZP kampányát, és a pártvezetés is ezt szorgalmazta.

Leráznák az ügyet, mint kutya a vizet

Több szocialista potentát pedig a Simon-pénzt és az MSZP-t próbálta meg különválasztani. Mesterházy Attila pártelnök a következőket nyilatkozta: a 240 millió forint „nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez”. „Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom” – számolt be azATV.hu.

Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke csütörtök este az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, szóba sem került az elnökségin, hogy honnan származik a Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő több mint 240 millió forint. Abban biztos, hogy nem jogellenes tevékenységből származik – jelentette ki.

Simon nem magánemberként halmozta fel a mesés összeget

Ugyanakkor érdekes akció a botránytól való távolságtartási kísérlet. Ahogyan a KDNP közleményben kiemelte: ne gondolja az MSZP, hogy Simon eltávolítása után nem lesz közük a volt elnökhelyetteshez, Mesterházy Attila első emberéhez, vagy korábban Gyurcsány Ferenc államtitkárához. A kisebbik kormánypárt rámutatott: Simon nem magánemberként halmozott fel titokban közel negyedmilliárdot, Simon Gábor nem civilként menekített tisztázatlan eredetű pénzeket ausztriai bankszámlára. Simon a 240 milliós vagyon gondos befektetése idején a szocialisták vezető politikusa volt, a pénz fialtatása alatt az MSZP politikájának meghatározója – írta közleményében a kisebbik kormánypárt.

Az MSZP nem tehet úgy, mintha nem lenne köze Simon Gáborhoz – ezt már Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján. Mint a politikus hozzátette: ha az MSZP nem segít felfedni a politikus vagyonának eredetét, feltételezhető, hogy nem csak Simonnak van rejtegetnivalója.

A Magyar Nemzet február 4-én írt először arról, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, több százmillió forintos vagyont parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján. Az MSZP-s honatya a csaknem 250 millió forintos összeget nem tüntette fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem.

• MSZP
 
• Simon Gábor
 
• Zsigó Róbert
• Mesterházy Attila
 
• Gyurcsány-koalíció

Fidesz.hu - Végleges a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltjeinek névsora

Fidesz.hu - Végleges a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltjeinek névsora:
2013.12.09
'via Blog this'

A Fidesz Országos Választmánya mai ülésén véglegesítette a 2014-es országgyűlési képviselő választáson Fidesz-KDNP támogatással induló 106 egyéni választókerületi jelöltjének névsorát.

A kormánypárt országos választmánya szerint a jelöltek mindegyike erős felelősségtudattal, megfelelő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy kitartóan képviselje a magyar emberek érdekeit a következő parlamenti ciklusban. A képviselőjelöltek mindegyike elkötelezett abban, hogy megvédje Magyarország eddigi teljesítményét, és segítse a magyar családokat a további megerősödésben.

Az új választási rendszer értelmében az Országgyűlés létszáma a választásokat követően 386-ról 199-re csökken. Az új választási rendszerben a korábbi három helyett csak két ágon lehet majd mandátumot szerezni: 93 képviselőt listás választási rendszerben választanak, 106 képviselőt pedig egyéni választókerületekben. A választási rendszer egyik legfőbb változása, hogy két forduló helyett csak egy forduló lesz. Megváltoztak a jelöltállítás szabályai is. A jelöltek ajánlása ajánlóíven történik majd. A képviselőjelöltté válás feltétele 500 támogató ajánlás összegyűjtése, a korábbi 750 ajánlószelvénnyel szemben. A kampány az államfő által kitűzött választás napjától visszaszámítva az 50. napon kezdődik.

Baranya megye

Baranya 01. vk. – Pécs – Csizi Péter
Baranya 02. vk. – Pécs – Hoppál Péter Tamás
Baranya 03. vk. – Mohács – Hargitai János
Baranya 04. vk. – Szigetvár – Tiffán Zsolt

Bács–Kiskun megye

Bács 01. vk. – Kecskemét – Salacz László
Bács 02. vk. – Kecskemét – Zombor Gábor
Bács 03. vk. – Kalocsa – Font Sándor
Bács 04. vk. – Kiskunfélegyháza – Lezsák Sándor
Bács 05. vk. – Kiskunhalas – Bányai Gábor
Bács 06. vk. – Baja – Zsigó Róbert

Békés megye

Békés 01. vk. – Békéscsaba – Vantara Gyula
Békés 02. vk. – Békés – Dankó Béla
Békés 03. vk. – Gyula – Kovács József
Békés 04. vk. – Orosháza – Simonka György

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod 01. vk. – Miskolc – Csöbör Katalin
Borsod 02. vk. – Miskolc – Sebestyén László
Borsod 03. vk. – Ózd – Riz Gábor
Borsod 04. vk. – Sajószentpéter – Demeter Zoltán
Borsod 05. vk. – Sátoraljaújhely – Hörcsik Richárd
Borsod 06. vk. – Tiszaújváros – Mengyi Roland
Borsod 07. vk. – Mezőkövesd – Tállai András

Budapest

Budapest 01. vk. – I., V., VIII., IX. kerület – Rogán Antal
Budapest 02. vk. – XI. kerület –  Simicskó István
Budapest 03. vk. – II., XI., XII. kerület – Fónagy János
Budapest 04. vk. – II., III. kerület – Varga Mihály
Budapest 05. vk. – VI., VII. kerület – Rónaszékiné Keresztes Monika Mária
Budapest 06. vk. – VIII., IX. kerület –  Vas Imre
Budapest 07. vk. – XIII. kerület – Szalay Péter
Budapest 08. vk. – XIV. kerület –  Papcsák Ferenc
Budapest 09. vk. – X., XIX. kerület – György István
Budapest 10. vk. – III. kerület – Menczer Erzsébet
Budapest 11. vk. – IV., XIII. kerület – Hollósi Antal Gábor
Budapest 12. vk. – IV., XV. kerület – László Tamás
Budapest 13. vk. – XIV., XVI. kerület – Szatmáry Kristóf
Budapest 14. vk. – X., XVII. kerület – Dunai Mónika
Budapest 15. vk. – XVIII. kerület – Kucsák László
Budapest 16. vk. – XIX., XX. kerület – Földesi Gyula
Budapest 17. vk. – XXI., XXIII. kerület – Németh Szilárd István
Budapest 18. vk. – XI., XXII. kerület – Szabolcs Attila

Csongrád megye

Csongrád 01. vk. – Szeged – Bohács Zsolt
Csongrád 02. vk. – Szeged – B. Nagy László
Csongrád 03. vk. – Szentes – Farkas Sándor
Csongrád 04. vk. – Hódmezővásárhely – Lázár János

Fejér megye

Fejér 01. vk. – Székesfehérvár – Vargha Tamás
Fejér 02. vk. – Székesfehérvár – Törő Gábor
Fejér 03. vk. – Bicske – Tessely Zoltán
Fejér 04. vk. – Dunaújváros – Galambos Dénes
Fejér 05. vk. – Sárbogárd – Varga Gábor

Győr–Moson–Sopron megye

Győr 01. vk. – Győr – Simon Róbert Balázs
Győr 02. vk. – Győr – Kara Ákos
Győr 03. vk. – Csorna – Gyopáros Alpár
Győr 04. vk. – Sopron – Firtl Mátyás
Győr 05. vk. – Mosonmagyaróvár – Nagy István

Hajdú–Bihar megye

Hajdú 01. vk. – Debrecen – Kósa Lajos
Hajdú 02. vk. – Debrecen – Pósán László
Hajdú 03. vk. – Debrecen – Tasó László
Hajdú 04. vk. – Berettyóújfalu – Vitányi István József
Hajdu 05. vk. – Hajdúszoboszló – Bodó Sándor
Hajdú 06. vk. – Hajdúböszörmény – Tiba István Csaba

Heves megye

Heves 01. vk. – Eger – Nyitrai Zsolt
Heves 02. vk. – Gyöngyös – Horváth László
Heves 03. vk. – Hatvan – Szabó Zsolt

Jász–Nagykun–Szolnok megye

Jász 01. vk. – Szolnok –  Bene Ildikó
Jász 02. vk. – Jászberény – Pócs János
Jász 03. vk. – Karcag – Fazekas Sándor
Jász 04. vk. – Törökszentmiklós – Boldog István

Komárom– Esztergom megye

Komárom–Esztergom 01. vk. – Tatabánya – Bencsik János
Komárom–Esztergom 02. vk. – Esztergom – Völner Pál
Komárom–Esztergom 03. vk. – Komárom – Bertalan Judit

Nógrád megye

Nógrád 01. vk. – Salgótarján – Becsó Zsolt
Nógrád 02. vk. – Balassagyarmat – Balla Mihály

Pest megye

Pest 01. vk. – Érd – Aradszki András
Pest 02. vk. – Budaörs – Csenger-Zalán Zsolt
Pest 03. vk. – Szentendre – Hadházy Sándor
Pest 04. vk. – Vác – Harrach Péter
Pest 05. vk. – Dunakeszi –  Tuzson Bence
Pest 06. vk. – Gödöllő – Vécsey László József
Pest 07. vk. – Vecsés – Szűcs Lajos
Pest 08. vk. – Szigetszentmiklós – Bóna Zoltán
Pest 09. vk. – Nagykáta – Czerván György
Pest 10. vk. – Monor – Pogácsás Tibor János
Pest 11. vk. – Dabas – Pánczél Károly
Pest 12. vk. – Cegléd – Földi László

Somogy megye

Somogy 01. vk. – Kaposvár – Gelencsér Attila
Somogy 02. vk. – Barcs – Szászfalvi László
Somogy 03. vk. – Marcali – Móring József Attila
Somogy 04. vk. – Siófok – Witzmann Mihály

Szabolcs – Szatmár – Bereg megye

Szabolcs 01. vk. – Nyíregyháza – Petneházy Attila
Szabolcs 02. vk. – Nyíregyháza – Vinnai Győző
Szabolcs 03. vk. – Kisvárda – Seszták Miklós
Szabolcs 04. vk. – Vásárosnamény – Tilki Attila
Szabolcs 05. vk. – Mátészalka – Kovács Sándor
Szabolcs 06. vk. – Nyírbátor – Simon Miklós

Tolna megye

Tolna 01. vk. – Szekszárd – Horváth István
Tolna 02. vk. – Dombóvár – Potápi Árpád János
Tolna 03. vk. – Paks – Hirt Ferenc

Vas megye

Vas 01. vk. – Szombathely – Hende Csaba
Vas 02. vk. – Sárvár – Ágh Péter
Vas 03. vk. – Körmend – V. Németh Zsolt

Veszprém megye

Veszprém 01. vk. – Veszprém – Navracsics Tibor
Veszprém 02. vk. – Balatonfüred –  Kontrát Károly
Veszprém 03. vk. – Tapolca – Lasztovicza Jenő
Veszprém 04. vk. – Pápa – Kovács Zoltán

Zala megye

Zala 01. vk. – Zalaegerszeg – Vigh László
Zala 02. vk. – Keszthely – Manninger Jenő
Zala 03. vk. – Nagykanizsa – Cseresnyés Péter

LEGNÉPSZERŰBB HÍREINK

2014.01.28MAGYARORSZÁG KIÁLL A SAJÁT ÉRDEKEIÉRT

Wass Albert felolvasás 2014

Wass Albert felolvasás 2014:

'via Blog this'

2014. február 21-én pénteken este 18.00 órától, 22-én este 19 óráig - immár hetedik alkalommal fognak össze a magyar szépirodalom tisztelői

Budapesti helyszín: Létezés Öröme Központ - Budapest II.ker. Lövőház u. 29. I/3. 
(4/6 villamos Széna tér megálló - A két Mammut épület között)

Meghívott vendégek:
Péntek: Kerubok zenekar - 18.15, Orbán Béla (Johnny) - 19.15, Simó József - 24.00,
Szombat: Hervay Tamás - 11.00, Szakács Gábor, Friedrich Klára - 16.00, Takaró Mihály 17.00, Nyírő Judit - 18.00, Duna Kiadó

TOVÁBB:  http://www.wassalbert.eu/2014bp.html

kozadat.hu Közérdekű adatok keresője

kozadat.hu:

'via Blog this'

• Gyorskeresés
• Intézmény keresés
• Összetett keresés

Fontos linkek

• Bírósági Határozatok tára
• Magyar közlöny
• Országgyűlés
• Nemzeti Jogszabálytár
• Kormányportál
• Kormányzati portál
• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Közadat program

A közadatkereső a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató zRt. Közadat programja keretében működik. Az intézmények feladatairól és az adatszolgáltatás módjáról awww.kozadattar.hu oldalon olvashat.

Tipp

Amennyiben egy bizonyos szóra szeretnénk keresni, írjuk be a szót. Példa: költségvetés
További keresési paraméterekről itt olvashat

• Gyorskeresés,   Intézmény keresés

MOTTÓUL: Pál Utcai Fiúk : Legelő - Zeneszöveg.hu -

Pál Utcai Fiúk : Legelő - Zeneszöveg.hu - kotta, youtube video, játékok, csengőhang:

'via Blog this'

Ez a föld megjelöl
Meg is öl, legelöl
Megyek én, nagy a fény
Az elején
Ez a két deci körte
A szívemen ül
De ha szívtelenül
Megyek én az idén 

Nem lesz már győzelem
Nem lesz már vér a fűben
Nem lesz már győzelem
Nem megy ember az űrbe

John Lennon él
És ez még nem az a tél
A sötét, a kemény
Az a végtelen év

Még nem tudok kínaiul
De ha úgy alakul
A világ közepén
Leszek én, aki ég

Nem lesz már győzelem
Nem lesz pedig úgy akartam
Nem lesz már győzelem
Nem lesz erő a karban

Nem lesz elég
A föld vagy az ég
Nem lesz elég hely
Nem lesz elég

Itt van a holnap
A héten a holdon
Ha végzem a dolgom
Még marad időm elég

Egy kicsi gép, ha
Elindul a földre
Én benne leszek majd
Mert vágyom a zöldre, azért 

Nem lesz már győzelem
Nem lesz már vér az agyban
Nem lesz már győzelem
Nem leszünk egy darabban

Nem lesz elég
A föld és az ég
Nem lesz elég hely
Nem lesz elég

Nem lesz már győzelem
Nem lesz már vér a fűben
Nem lesz már győzelem
Nem megy ember az űrbe

Harcosok jönnek a völgybe
A vértelen ölbe
Hát nézzetek körbe
Míg szép a vidék

Ez a föld megjelöl
Meg is öl, legelőn
Megyek én
Sok a szúnyog az idén

Zöldgömb - MNO - Lánchíd Rádió műsorok - Illés Zoltán, Paks

 " Zöldgömb – Illés Zoltán Paksról és a hulladékgazdálkodásról

MNO - Lánchíd Rádió műsorok - Zöldgömb: 2014-01-17 23:04:00 47:49"

'via Blog this'

• 

  Zöldgömb – Illés Zoltán Paksról és a hulladékgazdálkodásról

  2014-01-17 23:04:00

  47:49

Alakul a szocialista börtönválogatott

Alakul a szocialista börtönválogatott:

'via Blog this'
Zuschlag János,Weiszenberger László,Kaszab Csaba,Benedek Fülöp,Szilvásy György,Galambos Lajos,Laborc Sándor,Dávid Ibolya,Herényi Károly,Tátrai Miklós,Császy Zsolt,Markó Andrea,Joav Blum,Horváthné Fekszi Márta,Székely Árpád,Hagyó Miklós,Molnár Gyula,Lakos Imre,Szabó Loránd, Wieszt János,Verók István,Fürst György,Kékesi Tibor,Hatvani Csaba,Keller László,Hunvald György,Gál György,Weinek Leonárd,Juhászné Lévai Katalin,Juhász Ferenc,Fapál László,Simon Gábor,

Kémkedés, az ország nemzetbiztonsági érdekeinek veszélyeztetése, állami földterületekkel és az önkormányzati vagyonnal való visszaélések, békés demonstrálók megveretése, korrupció – büntetőjogi szempontból így írható le a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok működése.

Az eljárás alá vont személyek is politikusokból, állami és önkormányzati vezető tisztségviselőkből verbuválódnak: a titkosszolgálat és a rendőrség irányítói, miniszterek, államtitkárok, állami cégek vezetői, polgármesterek, alpolgármesterek törvénysértő, gyanús ügyletei kötik le az igazságszolgáltatást. Az elkövetők célja néhol a politikai előnyszerzés volt, másutt az anyagi gyarapodás. Facsemetéktől kezdve százmilliós, milliárdos tételekre is utazott a Gyurcsány-kabinet adminisztrációja, a résztvevők szerint tisztességesen.

Több MSZP-s politikus ellen már jogerős ítéletet hozott a bíróság, akiket emiatt idővel ki is taszított magából a párt. Zuschlag János a szocialisták ifjúsági szervezetének csalt el költségvetési pénzeket, hat év börtönt kapott. Működésének vizsgálatakor figyeltek fel a hatóságok Weiszenberger Lászlóra, akit befolyással üzérkedés miatt két és fél év börtönre ítéltek. Kaszab Csaba volt kőbányai szocialista alpolgármester két évet kapott korrupció miatt. A korábbi MSZP–SZDSZ-kormány agrárminisztériumi szakállamtitkárát, Benedek Fülöpöt másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották. Az elítélt egy másik eljárásban is a vádlottak padjára ülhet, Szilvásy György volt titokminiszter nyaralójának parkosítását intézte állami pénzen. Gyurcsány bizalmasa emellett súlyos, államellenes bűncselekményekben is érintett. A sornak azonban itt még messze nincs vége, összeállításunkból kiderül, hogy a választók bizalmával viszszaélő baloldali elit tagjaiból egy börtönválogatottat is ki lehetne állítani.

Fotó: Magyar Nemzet

Szilvásy György
Júliusban két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék Szilvásy György volt szocialista titokminisztert és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját kémkedésért. Emellett három évre eltiltották őket a közügyektől. Szintén bűnösnek találták és egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Laborc Sándor volt NBH-főigazgatót, amiért nem tárta fel az elődje által elkövetett törvénysértéseket. Az elsőfokú ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban nyújtott be fellebbezést, amelyben Szilvásyra és Galambosra hosszabb időtartamú, Laborcra pedig letöltendő börtönbüntetést kért.

Szilvásy György ellen hivatali visszaélés miatt folyik egy megismételt elsőfokú büntetőper is a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vád szerint a Gyurcsány-kormány titokminisztere 2008 szeptemberében a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik akkori vezetője közötti telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó lehallgatási anyagát. A vád szerint Szilvásy a sértettek becsületét, társadalmi megítélését súlyosan csorbító kijelentéseket tett, például hogy a volt fideszes titokminiszterek politikai, „megfigyelési” feladatokat adtak az UD Zrt. egyik vezetőjének. Az ügyben Szilvásy vádlott-társa volt korábban Tóth Károly szocialista országgyűlési képviselő, akit fölmentettek, illetve a volt MDF-es Dávid Ibolya és Herényi Károly, akiknek az ügyét viszont elkülönítették.

Benedek Fülöp
A Fővárosi Ítélőtábla 2011. március végén jogerősen másfél év három esztendő próbaidőre felfüggesztett börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte az egykori agrárminisztériumi szakállamtitkárt, a szocialisták földügyekért felelős bizalmi emberét, amiért 2006-ban hivatali hatalmával visszaélve egy pákozdi természetvédelmi terület privatizálásában és építési telekké nyilvánításában segédkezett. Egy másik ügyben Benedek Fülöp ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tavaly októberben emeltek vádat, amiért valótlan tartalmú tanácsadói szerződésekkel próbálta leplezni a Szilvásy György egykori titokminiszter lesencefalui nyaralója elé szánt facsemeték beszerzését és elültetését, amit az agrártárca ilyen módon fizetett ki. A vádirat szerint Benedek – mint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) is felügyelő szakállamtitkár – rávette annak elnökét, hogy kössön fiktív tanácsadói megállapodást az alsótekeresi faiskola vezetőjével. A cég Szilvásy akkoriban épülő villájához szállította a harminc különleges szelídgesztenyefa-csemetét, amelyekért az NFA 2,8 millió forintot utalt a faiskolának.

Zuschlag János
Szeptember közepén szabadult a börtönből Zuschlag János volt szocialista politikus. Zuschlagot 2011-ben ítélte jogerősen hat év szabadságvesztésre a Szegedi Ítélőtábla bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett csalásért, amiért bűntársaival együtt 2003-ban civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a fővárosi önkormányzattól, az Európai Uniótól, illetve az MSZP pártalapítványától, a Táncsics Alapítványtól elnyert több tíz milliós támogatásokat. A szocialistákból álló bűnszervezet a legnagyobb kárt az akkori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnak okozta, amelyet akkor Gyurcsány Ferenc vezetett, és a pályázati döntéshozatalból Mesterházy Attila, a tárca akkori politikai államtitkára (ma az MSZP elnöke) is kivette a részét.

Weiszenberger László
Befolyással való üzérkedés vádjában két és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Weiszenberger László volt szocialista politikust. A tettre a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény, de az ügyészség elkülönítette a két nyomozást. Az eljárás adatai szerint a volt szocialista képviselő, aki 2003-ban még meglévő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi cég ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével egy vissza nem térítendő – 17 millió forintos – pályázati támogatás megszerzésében. A támogatás kifizetése után Weiszenberger felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett munkatársának kell visszajuttatnia a pályázat elfogadása fejében, valamint neki is jár valamennyi a közbenjárásért.

Gergényi Péter
Tizennégy egykori és jelenlegi rendőri vezetőt, köztük Gergényi Péter volt rendőrfőkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztásával és más katonai bűncselekménnyel vádol az ügyészség, amiért 2006 őszén elmulasztották felelősségre vonni beosztottaikat, eltűrték az azonosító jelvények hiányát, s nem védték meg a tévészékházat. A brutális rendőri intézkedések a szocialista kormány és annak vezetője, Gyurcsány Ferenc politikai túlélését szolgálták az őszödi beszéd miatti tüntetések idején.

Tátrai Miklós
Több bűnügyben is együtt szerepel Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV korábbi értékesítési igazgatója. A Sukoró-ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével vádolják Tátrait, Császyt, továbbá Markó Andreát, a pénzügyi tárca korábbi szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt, aki „szakmaiatlan, valótlan” indokok alapján alulértékelte a kaszinóberuházás helyszínének szánt sukorói állami területeket, míg felülértékelte Joav Blum izraeli befektető cserébe fölajánlott pilisi és albertirsai gyümölcsöseit. Ha az állam és Blum közti 2008-ban kötött csereszerződést időközben nem bontják fel, és tavaly a bíróság nem minősíti semmisnek, akkor a vádirat szerint 1,3 milliárdos kár érte volna az államot. A büntetőper első fokon a Szolnoki Törvényszéken folyik. Az ügyben 2011 októberében hivatali visszaéléssel gyanúsították meg Gyurcsány Ferencet, ám ellene bizonyítottság hiányában végül nem emeltek vádat. A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet törvénysértő eladása miatt májusban emelt vádat az ügyészség. Tátrai és Császy, továbbá Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium volt államtitkára és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt állhat bíróság elé a kereskedelmi kirendeltség áron aluli, az államnak több milliárdos kárt okozó értékesítése miatt. A Fradi-pálya eladása miatt is eljárás folyik Tátrai és Császy ellen, akik ez ügyben még „csak” gyanúsítottak. A nyomozás eddigi adatai szerint 2008 áprilisában előzetes értékbecslés nélkül, áron alul adták el a stadiont a skót tulajdonban lévő Esplanade Kft.-nek. Emellett nem kötöttek ki biztosítékot arra az esetre, ha a vevő nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, és nem újítja fel a stadiont.

Hagyó Miklós
A BKV-ügyben Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és társait bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, zsarolással, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel, másfél milliárdos károkozással vádolják. A Kecskeméti Törvényszéken tavaly júniusban kezdődött büntetőperben tanúk meghallgatása folyik, így egyelőre nem tudni, mikor születhet elsőfokú ítélet.

Molnár Gyula
A Fővárosi Ítélőtábla a napokban hivatali visszaélésért nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte másodfokon Molnár Gyula szocialista politikust, volt XI. kerületi polgármestert, míg Lakos Imre volt SZDSZ-es alpolgármester hat hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Mindkettejüket többmilliós pénzbüntetéssel is sújtotta a tábla, ráadásul Molnár Gyulát két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ennek pikantériája, hogy szeptember végén derült ki, hogy a szocialisták újfent Molnár Gyulát indítanák jövőre a kerület országgyűlési képviselői tisztségéért. Azért ítélték el őket, mert 2006-ban a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak átjátszani egy 38 hektáros önkormányzati telket egy magáncégnek. Az ítélet nem jogerős, és várhatóan harmadfokon a Kúrián folytatódik.

Kaszab Csaba
A Fővárosi Ítélőtábla 2011-ben jogerősen két év börtönbüntetésre és öt év közügyektől való eltiltásra ítélte Kőbánya egykori szocialista alpolgármesterét társtettesként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalásért. Az ítélet szerint 2000 végén Kaszab Csaba – aki a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnöke, illetve a kőbányai önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának a vezetője is volt – egy építési munkákat kérő ismerősével megállapodott: ha az ismerőse megkapja az önkormányzat által is finanszírozott társasházi felújítási munkákat, akkor az azok után járó díjak felét visszautalja Kaszabnak. Végül a vagyonkezelő összesen több mint 32 millió forintot fizetett ki a Kaszab ismerőse által vezetett társaságnak öt kőbányai társasház felújítása után. Az igazságügyi építésügyi szakértő azonban megállapította: mind az öt házat jelentős túlszámlázással újították fel. A kifizetett összegből az akkori szocialista alpolgármester 17 millió forintot kapott vissza az ismerősétől.

Szabó Loránd
Dombóvár független, korábban MSZP-s polgármesterét a Kúria tavaly januárban jogerősen kétéves, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kétrendbeli, részben folytatólagosan, felbujtóként elkövetett sikkasztás, valamint hivatali visszaélés miatt. Az ítélet szerint Szabó Loránd azzal követte el a sikkasztásra való felbujtást, hogy 2003-ban és 2004-ben képviselő-testületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi irodájának vezetőjét, hogy 211 millió forintot utaljon át önkormányzati tulajdonú cégeknek pályázati önerő igazolására. Hivatali visszaélésben pedig azért mondták ki bűnösnek, mert 2009-ben egy fideszes önkormányzati képviselőnek tanácsnoki állást és pénzt ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől.

Wieszt János
A főváros XI. kerületének volt szocialista vagyongazdálkodási bizottsági elnökét rejtett kamerás felvétel buktatta le 2007-ben, amint több mint kétmillió forintnyi kenőpénzt vett át egy üzlethelyiség eladásáért. Emiatt Wieszt Jánost vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolják. Október végén az ügyész vádbeszédében hét évet meghaladó letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte az egykori MSZP-s politikusra.

Kékesi Tibor
Az Andrássy út 47. szám alatti önkormányzati műemlék épület 2004-es áron aluli eladása miatt a terézvárosi képviselő-testület akkori MSZP–SZDSZ-es képviselőit hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség. Verók István volt szocialista polgármester halála óta már „csak” tizenketten ülnek a vádlottak padján, közöttük Fürst György volt alpolgármester, Kékesi Tibor korábbi országgyűlési képviselő és Hatvani Csaba korábbi MSZP-s alpolgármester. Ők a vádirat szerint 127 millió forintos kárt okoztak az önkormányzatnak az adásvétel képviselő-testületi megszavazásával. A bíróság által kirendelt szakértő szerint akár 700 millióra is rúghat a vádlottak által okozott kár. Emellett az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti paloták eladása, illetve elcserélése miatt is büntetőeljárás folyik, amelyekben több MSZP– SZDSZ-es politikust is gyanúsítottként hallgattak ki hűtlen kezelés miatt. Az okozott kár itt meghaladja a 2,3 milliárd forintot.

Hatvani Csaba
A terézvárosi ingatlanpanama mellett Hatvani Csaba a terézvárosi kerékbilincsügyben is a vádlottak padjára került. Őt hivatali visszaélés miatt első fokon százezer forintos pénzbüntetésre ítélte tavaly a Fővárosi Törvényszék. A nem jogerős végzés szerint Hatvani akkori alpolgármesterként 2009 tavaszán a következőket mondta a telefonba Farkas Kálmánnak, a helyi közterület-felügyelet volt vezetőjének: „Lebilincseltek, nem kellett volna.” A bíróság szerint ezzel burkolt utasítást adott a kerékbilincs levételére, ami azután meg is történt.

Keller László
Az egykori MSZP-s közpénzügyi államtitkár ellen hivatali visszaélés miatt emelt vádat az ügyészség két évvel ezelőtt, amiért 2004-ben jogellenesen gyűjtött adatokat Somogy megyei vadászatokról. A vád szerint Keller hivatali helyzetével visszaélve, „jogszerű hatósági eljárás látszatát keltve” kért be vadászati naplókat és trófeabírálati jegyzőkönyveket állami szervezetektől. Azt akarta megtudni, Somogy megyében kik, mikor és hol vadásztak, és ebből egyes közéleti szereplők gazdasági-politikai kapcsolatrendszerét próbálta feltérképezni.

Hunvald György
Másfél év szabadságvesztésre ítélte másodfokon a Szegedi Ítélőtábla október közepén Erzsébetváros korábbi szocialista polgármesterét, Hunvald Györgyöt, míg Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét nyolc és fél évre. A nem jogerős ítélet szerint Hunvald, Gál és a többi vádlott részt vett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd ismerősöknek való értékesítésében. Eközben első fokon fölmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság Hunvaldot, Gált, illetve Weinek Leonárd volt SZDSZ-es zuglói polgármestert egy megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelési ügyben. Az ügyészség szerint a 2007-től megkötött szükségtelen megbízások miatt ötvenmilliós kárt okoztak az elkövetők.

Juhászné Lévai Katalin
Megrovásban részesítette a bíróság áprilisban első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés korábbi szocialista elnökét, volt országgyűlési képviselőt. Az ítélet szerint Juhászné Lévai Katalin 2004-ben valótlan tartalmú iratokat írt alá a cégbíróságon a felügyelete alá tartozó megyei fejlesztési ügynökség könyvvizsgálójával kapcsolatban. A megyei közgyűlés korábbi alelnökét, az ugyancsak szocialista Tóth Józsefet 2010-ben hallgatta ki gyanúsítottként az ügyészség az M3-as Kht. gazdálkodásában föltárt visszaélések miatt. A gyanú szerint a szocialista politikus nem jelentette a hatóságoknak a 2005-ben tudomására jutott szabálytalanságokat.

Juhász Ferenc
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly júliusban emelt vádat Juhász Ferenc (MSZP) volt honvédelmi miniszter és Fapál László, a tárca egykori közigazgatási államtitkára ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A vád szerint Fapál határozatlan időre bérbe vett, majd 2006 nyarán Juhász döntése alapján 22 millió forintért jogellenesen megvásárolt egy 65 milliót érő, 147 négyzetméteres lakást, amivel 43 milliós forintos vagyoni hátrányt okoztak a minisztériumnak. Fapál ellen két másik eljárás is folyik. Ő a másodrendű vádlottja az úgynevezett tábornokpernek, amelyben három hónapon belül másodfokú határozatot hozhat a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa. Ebben az eljárásban bűnszövetségben elkövetett vesztegetés a vád, de első fokon a bíróság fölmentette a vádlottakat. Emellett nagy értékre elkövetett csalás miatt is folyik egy büntetőeljárás, amiért Fapál a nyomozó hatóság gyanúja szerint törvénytelenül juttatta lakáshoz egy beosztottját.

Simon Gábor
A szocialista politikus mentelmi jogát idén március végén függesztette fel az Országgyűlés, miután a legfőbb ügyész bűnsegédként megvalósított csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétségének megalapozott gyanúja miatt kérte ezt. Az ügyészség szerint ugyanis Simon Gábor az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkáraként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal – többek között – „személyes hatékonyság növelésére”, amiért napi 50-60 ezer forint volt a díjazása. Több olyan napot is feltüntettek azonban a számlákon, amikor Simon nem is volt Magyarországon, hanem hivatalos külföldi úton vett részt.