Ötvenhat arcai - Ötvenhat Arcai

Ötvenhat arcai - Ötvenhat Arcai

Igazságot 1956-nak! - Az Öreg

TÍZ ÉVE HALT MEG, 2005. MÁJUS 18-ÁN PONGRÁTZ GERGELY, A CORVIN KÖZI FELKELŐ CSOPORT LEGENDÁS FŐPARANCSNOKA. SZIMBOLIKUS MÓDON A KISKUNMAJSAI MARISPUSZTÁN, AZ ÁLTALA ALAPÍTOTT 56-OS MÚZEUM UDVARÁN KAPTA A VÉGZETES SZÍVINFARKTUST.

'via Blog this'

A rendszerváltozás a vérüket hullató, hosszú börtönéveket is letöltött ötvenhatosok számára nem hozta meg az áhított változást, függetlenül attól, hogy sokkal többet kaptak a nemzettől, mint amit egyáltalán remélhettek a kommunista, kádári diktatúra idején. Mégis az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok a több mint negyven évig elszenvedett bolsevista diktatúra után, a szabad választások beköszöntével, a többpárti demokráciában  (1990) ugyanazt érezhették, mint azok a negyvennyolcas honvédek a kiegyezés idején 1867-ben, akiket szintén elfelejtettek, kihagytak az egész polgári átalakulásból. Nem kellett a politikának sem Pongrátz Gergely, sem Rácz Sándor, sem Dénes János, sem Regéczy-Nagy László, sem Wittner Mária és sorolhatnánk tovább. Csak díszletnek kellettek. A pártok talán féltek attól, hogyha szerepet kaptak volna az ötvenhatosok a politikában, akkor talán még többet akartak volna a rendszerváltozásból, valódi igazságtételt követeltek volna, a gyilkosok, a haza árulóinak megbüntetését, akkor és abban az időben igazi rendszerváltozást. De hát ez  már a múlt,  ez már történelem, elment az a hajó.

Na, ebbe nem tudott bele nyugodni Pongrátz Gergely. Bár az első szabadon választott országgyűlés, a kozmetikázott, egykori sztálinista alkotmány első pontjában leszögezte, hogy 1956 forradalom  és szabadságharc volt – nem ellenforradalom vagy sajnálatos események -, igyekezett javítani a megszenvedett ötvenhatosok életkörülményein (lakáshoz juttatás, nyugdíj-emelés, díjak alapítása, ötvenhatos, érdekvédelmi szövetségek létrehozása stb.), de ez nem volt elég. Pongrátz Gergely, a volt forradalmárok, szabadságharcosok teljes körű rehabilitációját kívánta a politikában, a magyar oktatásban, az irodalomban, a művelődésben, a művészetben, a tudományos kutatásban is. Ezt eddig csak a volt kommunisták (Nagy Imre és társai), a revizionisták kapták meg. Nem véletlen, hogy szeretett volna Budapesten egy önálló 56-os múzeumot – akár a Corvin-közben -, egy közös nagy ötvenhatos emlékművet a fővárosban, a szétaprózott, széthúzó szövetségek helyett egy erősebb érdekképviseletet akart a tényleges volt forradalmároknak. Nem véletlen, hogy az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke, és az 56-osok Szövetségének tiszteletbeli elnöke lett.

Miután a történelemkönyvekből kifelejtették az életüket kockáztató, benzines palackokat (Molotov koktél) a szovjet tankokra hajigáló pesti srácokat, ezért Pongrátz Gergely létre hozta az 1956-os Pesti Srác Alapítványt, hogy a pesti srácokat soha ne felejtsék el. Miután megunta a politikai csatározásokat a fővárosban – egy tüntetésen, a Horn-kormány idején, Kuncze Gábor belügyminiszter rendőrei bilincsbe verve vitték el  a Corvin közi hőst – leköltözött távol Budapesttől, a Kiskunmajsa mellett Marispusztára, ahol főként saját pénzből bátyjával, Pongrátz Ödönnel és a környékbeli emberek önzetlen segítségével létrehozták a forradalom emlékhelyét a pusztán, az Ötvenhatos Múzeumot. Szemben vele, az út másik oldalán megépült Csete György építész tervei alapján az Ötvenhatos kápolna. Az ökumenikus kápolna belsejében kis téglalap alakú márványtáblákon háromszázharmincnyolc felakasztott hős neve, születése és halálának pontos időpontja szerepel, ezeket a márványtáblákat a hősök falára rögzítették szemben a bejárattal.

Azóta Pongrátz Gergely és testvére, Pongrátz Ödön, 56 hőse is oda került. A forradalom és az elbukott szabadságharc zarándok helyévé vált Marispuszta. Amikor 2003-ban interjút készítettem velük, akkor beszéltek arról, hogy határon túli és a hazai magyar fiatalok részére a tanyasi birtokon nyaranta tábort szerveznek. A miértre Pongrátz Gergely válaszolt: „Szándékunk, hogy az ide érkező gyerekek tanuljanak egy kis magyarságot a határon túliaktól. Nem engedem eladni a forradalmat. Szanyi Tibor egy televíziós adásban azt mondta, hogy szocialista forradalom volt Magyarországon. Még jó, hogy nem azt mondta, hogy kommunista forradalom volt 1956. Ezt nem engedem.  Nem csak Nagy Imre és Maléter Pál nevéhez fűződik a forradalom, nem néhány huligán lövöldözött. Mert ezt így akarják beállítani, és sok esetben sok sikerrel… Jelcin orosz elnök, amikor az Egyesült Államokba látogatott, a televízióban azt mondta, hogy a kommunizmus hanyatlása 1956-ban Budapesten kezdődött el. Hát ehhez a hanyatláshoz mi, a Pongrátz testvérek is hozzájárultunk.”

Hozzájárultak. Pongrátz Gergely emlékének tartozunk annyival, hogy mi, a magyar forradalom szellemi örökösei nem engedjük 1956 átértékelését a baloldali véleményformálóknak. Az igazi hősök a nép fiai voltak, a munkások, az egyetemisták, a pesti és budai srácok, az önfeláldozó parasztság és értelmiség. Ők, akik a vérüket áldozták, ők voltak, akik fegyvert fogtak, akik szembe szálltak a „Mennydörgés” és a „Forgószél” hadművelettel, aminek során több mint százezer szovjet katona, gépesített harckocsikkal, tankokkal, önálló lövegekkel, repülőegységek kíséretével lerohanta Magyarország fővárosát és nagyobb városait. A több hetes hősies fegyveres ellenállás után a világ legnagyobb szárazföldi hadserege fojtotta vérbe az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Ők, a forradalmárok haltak hősi halált, álltak az akasztófa alá, szenvedték el az évtizedekig tartó börtönbüntetést vagy a társadalomból való kirekesztést.

Elég volt, hogy a forradalmat leverők szellemi utódai, a megtorlás végrehajtóinak, haszonélvezőinek késői örökösei ma ugyanúgy élére állnak mindennek, ami Magyarországnak árthat külföldön és belföldön egyaránt. Az árulás egy tőről fakad. Világossá kell tennünk, hogy a volt MSZMP-sekkel, az MSZP-vel és onnan más pártokba szétszóródott híveikkel a közös megemlékezés ötvenhatról, a közös platform a kommunista átmentőknek adna morális felmentést. Azoknak, akik arra építették hatalmukat, elnyomó rendszerűket, elvtársi nomenklatúrás kiváltságaikat, hogy harmincnégy évig az ellenforradalom rémségeivel mérgezzék a magyar nép tudatát és lelkét, majd a rendszerváltozás utáni huszonöt évben a „forradalom szellemétől áthatottan” a „legvidámabb barakk” diktatúráját igyekezzenek igazolni, nos azokkal nincs mit beszélni. Ezért kell újra és újra megadni – Pongrátz Gergely szellemében – 1956 igazságát.

Hétfőn, azaz május 18-án, 11 órakor a Corvin-köz Pongrátz Gergely emléktáblájánál megemlékezést tart az 1956-os Magyarok Világszövetsége és a Corvin-közi Bajtársi Közösség. Mindenkit szeretettel várnak.

"Az Úristen különös kegyelméből éltem túl a kommunisták kínzásait" - Beszélgetés Pákh Tibor forradalmárral (videóval!)

"Az Úristen különös kegyelméből éltem túl a kommunisták kínzásait" - Beszélgetés Pákh Tibor forradalmárral (videóval!):

'via Blog this'

Különleges és exkluzív interjút ajánlunk a PestiSrácok.hu olvasóinak a figyelmébe, amelyet portálunk a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára készített Pákh Tiborral, a magyar kommunista diktatúra legendás ellenzéki és ellenálló alakjával, akit még a börtönben, az embertelen kínzások ellenére sem tudtak megtörni Kádárék. Kevesen tudják, de Pákh Tibort még 1988-ban, az elkerülhetetlen rendszerváltás közeledésének ismeretében is letartóztatták a kommunisták, abban az évben háromszor vitték el a rendőrök a megtörhetetlen és elveihez sziklaszilárdan ragaszkodó Pákh Tibor. A magányos forradalmár egész életében hű maradt a maga állított erkölcsi és vallási ideálokhoz, értékrendjének mércéjéből jottányit sem engedett. Pákh Tibor 1957-től nyilvánosan és megalkuvás nélkül hangoztatta véleményét az 1956-os szabadságharcról, az idegen megszállásról, majd a kommunista diktatúráról. Pákh Tibort 1960-ban zárták börtönbe.

“Tizenöt évet kaptam, de valójában kötelet akartak adni. A Gyűjtőben ültem a legtöbbet, ott ért 1963-ban az úgynevezett amnesztiarendelet. Engem és sok száz társamat nem engedtek ki. Folyamatosan zaklattak, brutálisan próbáltak megtörni. Öt éven keresztül inzulinsokkal, elektrosokkal és a központi idegrendszerre ható nyugtató gyógyszerekkel kínoztak. Volt úgy, hogy három injekciót kaptam és utána sokkoltak. Az Úristen különös kegyelméből azonban mégis életben maradtam” – emlékezett vissza a börtönben töltött időre Pákh Tibor.

A jogi végzettségű, de a börtönévek előtt műszaki fordítóként dolgozó Pákh Tibor a szabadulása után is nyíltan vállalta a véleményét, minden március 15-én ott volt a diktatúra elleni tüntetéseken. Pákh Tiborral 1956-ról, a mai napig hamisan, “jó” színben feltüntetett kommunista rendszerről, a börtönévekről, az ellenállásról, a puhának nevezett, de kőkemény magyar diktatúráról és az MSZMP utódpártjáról, az MSZP-ről is beszélgettünk, a PestiSrácok.hu ezzel az interjúval hajt főt a diktatórikus és agresszív ideológia nevében megölt és meggyötört százmillió áldozat előtt. A kommunista diktatúrák által okozott károk hatásai ugyanis a mai napig élnek….

SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu

Operatőr-vágó: Mészáros Péter/PS

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!)

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!):

'via Blog this'

Huszonnyolc újságírót bocsátottak el a Magyar Nemzettől – értesült a PestiSrácok.hu. A felmondásokat reggel óta folyamatosan nyújtják át a kollégáknak, emiatt információink szerint meglehetősen borús a hangulat a kormányközeli napilap szerkesztőségében, ahol már a Népszabadság (különös módon a Népszavában cáfolt) pénteki híre is nyugtalanságot keltett, miszerint Simicska Lajos nagyvállalkozó eladja az érdekeltségébe tartozó médiacsoportot.

A menesztett újságírók között a lap olvasói körében igen kedvelt öreg motorosokat is megtaláljuk, köztük Ugró Miklós publicistát, főmunkatársat, a vezércikkek rendszeres szerzőjét, Ludwig Emil publicistát, a Magyar Nemzet korábbi lapszerkesztőjét, majd magazinjának szerkesztőjét, Torkos Matildot, az ismert oknyomozó újságírót, vagy éppen Laczik Erikát, az állambiztonsági hálózatok kutatóját, akinek számos ügynök leplezését is köszönheti a jobber közvélemény. Torkos és Laczik sok közös munka mellett Medgyessy Péter D-209-es botrányának kirobbantója volt. Menesztik Kulcsár Anna és Lőcsei Gabriella főmunkatársakat is. Lovas Istvánnak, aki közel egy évtizeden át volt a Magyar Nemzet állandó brüsszeli tudósítója, már korábban felmondtak. Az elbocsátottak között több olyan újságíró van, akinek a munkáját a Magyar Nemzet vezetősége az elmúlt években az aranytoll elnevezésű házi díjjal ismerte el.

Megtudtuk azt is, rajtuk kívül fiatal újságíróktól, köztük Szabó Emesétől, Éberling András fotóstól, négy, egyébként havonta alig százezer forintot kereső vidéki tudósítótól, portástól és beírótól vált meg lap, mások pedig vállalták, hogy nyugdíjba vonulnak. Arról is hallottunk, hogy a kirúgott főmunkatársak közül legalább ketten védett korban vannak, ráadásul a munkaügyi központnál sem jelentették le az elbocsátásokat,ezért többen munkaügyi pert fontolgatnak. Információink szerint megszűnik a  Magyar Nemzet Képeslap című vasárnapi fotós melléklete is.

Úgy tűnik tehát, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos konfrontálódásának a levét azok a kollégák isszák meg, akik a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzás ellehetetlenítési kísérletei idején, a legszűkebb években is kitartottak a Magyar Nemzet mellett. Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő a Nol.hu-nak nyilatkozva “a Magyar Nemzet belügyének” nevezte a változtatásokat, amelyekre “a piaci körülmények tartós romlása miatt kényszerültek”. Ugyanevvel indokolták nemrég, hogy a lap ára az újságárusoknál 145 forintról 195-re nőtt.

A vezető jobboldali napilapot fenntartó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. anyagi helyzete ugyanakkor aligha indokolja az elbocsátásokat, hiszen az egészen mostanáig privilegizált pozícióban működő társaság az elmúlt öt évben az OPTEN Cégtár adatai szerint stabilan hozta a hárommilliárd forint körüli nettó árbevételt. Ez az összeg a PestiSrácok.hu médiaszakértője szerint körülbelül négy-ötszöröse annak, mint amennyibe egy, a Magyar Nemzethez hasonló napilap kiadása belekerül,bár a konkurens napilapok büdzséje ennél is jóval alacsonyabb, információink szerint alig éri el a havi 25-40 millió forintot. Az extraprofitból tehát jócskán maradhatott volna a régi bajtársak eltartására, még a reklámadó befizetése után is.

A PestiSrácok.hu arról is értesült, hogy az elbocsátások a Hír Tv-nél folytatódhatnak.A televízió munkatársait informálisan már figyelmeztették is, hogy “a következő hónapokban ne vegyenek fel hitelt.”

PESTISRÁCOK.HU

Elhunyt Pongrátz Ödön

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy
Pongrátz Ödön,
egykori Corvin közi szabadságharcos bajtársunk,
súlyos betegség után, 87 éves korában elhunyt.
Lelki üdvéért szentmise lesz, 2009. december 20-án,
(vasárnap este) 18 órakor,
a VII. kerületi Rózsák tere-i Katolikus Templomban,
melyre tisztelettel várjuk mindazokat,
akik szerették és tisztelték Pongrátz Ödönt.
Arany Tibor
a Pesti Srác Alapítvány kuratóriumi tagja

Elhunyt Pongrátz Ödön

(2009.dec.16-án)Szerda délután, 87 éves korában elhunyt Pongrátz Ödön 1956-os Szabadságharcos, a Corvin Kozí fegyveres ellenállás egyik szervezője, az '56-os Történelmi Alapítvány elnöke. Pongrátz Gergely halála után ő irányította a kiskunmajsai '56-os-os Múzeum és az '56-os-os Ifjúsági Tábor munkáját. A fiatalok körében élő történelem volt, rendíthetetlen Hite, hazaszeretete példázat marad mindannyiunk számára.

Pongrátz Gergely és Pongrátz Ödön

Búcsúztatója december 20.-án este 6 órakor volt a Rózsák terei templomban.
Pongrátz Ödön 1922. november 6-án született Szamosújváron, örmény katolikus családban. Miután Erdélyt Romániához csatolták, 1946-ban a 11 tagú Pongrátz család elhagyta szülővárosát, és átköltöztek Magyarországra, Soroksárra. 1956-ban 6 Pongrátz fiú vett részt a forradalomban - írja közleményében Lezsák Sándor, az '56-os-os Történelmi Alapítvány kurátora, az Országgyűlés alelnöke.

Pongrátz Ödön egyike volt a "Corvin köz" megszervezőinek, öccsét Gergelyt főparancsnoknak választották a corvinista szabadságharcosok. 1956. november 1-jén a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Operatív Bizottsága tagjának választották. Küldöttként tárgyalt a parlamentben a Nagy Imre vezette kormánnyal.

A szabadságharc vérbefojtása után kénytelen volt elhagyni Magyarországot, az Amerikai Egyesült Államokban, Bostonban telepedett le. 1961-től a Sulyok Dezső szellemi támogatásával működő Október 23. Mozgalom alapítója, elnöke volt. A rendszerváltás kezdetén térhetett haza, miután az utolsók egyikeként megszüntették vele szemben is beutazási tilalmat. 2004-ben Valamennyi Pongrátz Testvért vitézzé avatták Budapesten. Öccse, Pongrátz Gergely halála után, 2005-ben hazatelepült. Az '56-os-os Történelmi Alapítvány elnökeként irányította a kiskunmajsai '56-os-os Múzeum, valamint az '56-os-os Ifjúsági Tábor munkáját.

---

Megemlékezés Pongrátz Gergely...(1. rész)

A Pesti Srác Alapítvány megemlékezése, Pongrátz Gergely halálának évfordulóján.
more info
from Pesti Srác1956:

A Pesti Srác Megemlékezés (2. rész)

Lobogóinkról beszél Bőzsöny Ferenc, a Déli Harangszó "magyar hangja".
more info
from Pesti Srác1956: