Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bankihitelkáros. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bankihitelkáros. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 19., csütörtök

Fehér Kéményseprők: Mit jelent a "deviza alapu" hitel?

http://www.feherkemeny.hu/2011/03/03/mit-jelent-deviza-alapu-hitel

Tisztelt Szerkesztőség!

Néhány észrevétel az újabb csodás rögzített árfolyamos segítség tervezethez, mellyel további soha fel nem vett adósságot fizettetnének kamatostól meg a „deviza hitelesekkel” - nem virtuálisan!

Hogyan néz ki a „deviza alapú hitel”? Deviza spekuláció a magyar lakosság kontójára:

1., Hitelfelvétel és folyósítás forintban történt.

A hitelfelvétel napján érvényes deviza vételi árfolyamon a forintban felvett összeget átváltották „devizára”. Ezen összegek szerepelnek forintban és „devizában” a szerződésekben.

Törlesztés napján a „devizában „nyilvántartott tartozást átváltják az aktuális deviza eladási árfolyamon forintra, majd ezen, forintban kifejezett „tartozás” után vonják le a kamatot, %-os kezelési költséget, konverziós díjat, tőkét, monitoring díjat, takarító bérét és egyéb ismeretlen felszámolt költségeket (stb), persze szintén az aktuális „deviza” eladási árfolyamra átváltva.

Példa:

Forintban felvett és folyósított tőke: 10.000.000,- Ft

150,- Ft CHF árfolyamon: 10.000.000:150=66.666,67 CHF

210,- Ft CHF árfolyamon: 66.666,67 x 210= 14.000.000,- Ft tőketartozás, ezen összeg után kerül levonásra %-osan a kezelési költség, a kamat, a konverziós díj és a tőkére fordított összeg.

Először osztunk, aztán szorzunk… Ha a kedves ügyfél nem tudja kinyögni, mert prudensen a Hpt.45-46§-ában foglaltak szerint bírálták el a hitelkérelmét - potom pénzért árverezünk, lefoglalunk, a követelést x %-ért befektetőknek, bűnöző követeléskezelő, behajtó cégeknek eladjuk.

Vonatkozik ez minden fajta „deviza alapú” hitelszerződésre.

2., Prudens - felelős banki hitelezés – kalkulált árfolyam kockázat bemutatása a lakosság részére a „deviza alapú hitel” felvétele előtt általánosságban 10-25 éves futamidőre:

- A szerződés kötéskori THM nem tartalmazza a kamat és árfolyam kockázatot sem a vis maior helyzetet, sem a gazdasági válságot. Ezt mind, azóta számolták fel a bankok egyoldalúan az adósok terhére.


Konkrét példák:

OTP bank -Világhitel: Gondolunk itt a forint-japán jen-majd ismét forint és CHF alapú váltogatásra. „Ugyanakkor a hitelező a kölcsön új forint összegét az új nyilvántartási deviza nemnek a Bank által alkalmazott, az átváltás napját megelőző napon érvényes vételi árfolyamán állapítja meg”

Volnának kedvesek Csányi urat megkérdezni, hogyan fért bele ez a konstrukció a prudens banki hitelezésbe? Hogyan kalkulált itt a felelős prudens pénzintézet a felelőtlen adós részére?

Erste Bank: „Az adósok tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a CHF, Svájc törvényes fizetőeszközeként megszűnne létezni, akkor annak helyébe hivatkozott szerződésben a CHF helyébe lépő, Svájcban törvényes fizetőeszközként elismert devizanem lép, annak bevezetésével egyidejűleg”

Az Erste Bank vezetőségétől is várjuk a prudens választ kérdésünkre…

3., Pénzintézetek felelőssége a hitelügyletben:

Melyik szerződésben, közjegyzői okiratban szerepel, hogy a pénzintézet bármilyen kockázatot, felelősséget vállal ezekben a hitelügyletekben? Az alulértékelt opciós jogokon, a végrehajtásokon és az árverezéseken kívül? A szerződéskötésben résztvevők (pénzintézet és ügyfél, fogyasztó) nem fölé és alárendeltségi viszonyban állnak egymással. Az ügyfelek, fogyasztók nem alárendeltjei a Pénzintézeteknek! A banki gyakorlatban ma még mindig a bank a király, nekik mindent szabad, nem számítanak a törvények, az adósok az alattvalók és nem pedig egyenrangú szerződött felek. Fizess erődön felül, még azt az összeget is amit fel sem vettél hitelbe, ha nem, viszem a házad, mert az enyém volt már akkor, amikor hitelt vettél fel és ÉN mint Bank ezt nagyon jól tudtam már akkor.

 

Adósok felelőssége a hitelügyletben:

A hitelszerződések, fizetési könnyítések és a közjegyzői okiratok bankoktól függően az alábbi szavakkal vannak teletűzdelve: „az adós kifejezetten tudomásul veszi, az adós kifejezetten kijelenti, az adós kifejezetten, illetve visszavonhatatlanul hozzájárul, az adós elismeri, az adós köteles, és szavatolja.”.

A hitelszerződésekben a jogszabályok kizárólag az adósokra vonatkoznak, csak nekik van felelősségük, kockázatuk, kötelezettségük!!!

Lehet azt mondani az ügyfelek elolvasták, a közjegyzők felolvasták és elmagyarázták. A pénzintézetek és az eljáró közjegyzők pontosan tudták, hogy a nem bankár-pénzügyi elemző-jogász –és közgazdász végzettségű ügyfelekkel azt íratnak alá, amit akarnak. Arra nincs jogszabály, törvény, hogy a közjegyzők a tudomásukra jutott törvénysértést, tisztességtelen szerződést jelentjük és nem jegyezzük ellen. Az összes közjegyzőt anyagi felelősség terheli, hisz tisztában volt vele, hogy tisztességtelen, egyoldalú szerződéseket irattatnak alá a bankok az adósokkal, mégsem figyelmeztették erre a hitel felvétele előtt a felolvasáskor az adóst. Tehát a KÖZJEGYZŐK egytől egyig jogi és teljes felelősségük tudatában, csapták be az adósokat.

Ha nem így lett volna, most nem lenne ennyi bedőlt és bedőlésre váró hitel.

4., Adósvédelmi programok, banki mentőcsomagok, állami áthidaló kölcsön-természetesen „kifejezetten az adós kérésére.”

Ezek szintén egyoldalú szerződésmódosítások, melyek kifejezetten az adós hátrányára köttetnek- az átmeneti törlesztési könnyítést követően. Ezek azért nem számítanak, egyoldalú szerződés módosításnak-mert a szerződésben az szerepel, hogy „kifejezetten az adós kérésére történik a szerződésmódosítás, illetve a fizetési könnyítés?

5., Átstrukturált hitelek, újra kezdés hitelek, - váltsa át hitelét kedvezőbb törlesztő részletekre - megfizetett celebek által hirdetve:

Aki ilyen „segítő megoldást” vesz igénybe, azonnal realizál több millió forintban kifejezett tőketartozást, - valamint földhivatali díjakat,/bejegyzési díjat, törlési díj, folyósítási díj, fedezet ellenőrzési díj,/közjegyzői okirat díját-amelyre, ha az ügyfélnek, nincs pénze, a bank meghitelezi forintban. Majd hozzáadják a forintban kifejezett új tőke tartozás összegéhez az árfolyam különbözet kivédésére szolgáló milliós vagy annál nagyobb „puffer” összeget forintban és

ezt az összesen összeget váltják át deviza vételi árfolyamra, melyet kamatostól fizet a kedves ügyfél deviza eladási árfolyamon, forintban!

Aki ilyen konstrukciókat igénybe vesz, annak hová tűnik az eredeti hitelbe beforgatott önerő, az eredeti hitelbe befizetett kamatos törlesztő részlet, esetleg életbiztosítás-lakáskassza összege?

Nagyon fontos kérdés, hogy a felmondott hitel esetében miért is kell a közjegyzői díjat devizában eladási árfolyamon fizetni a kedves ügyfélnek? A pénzintézet devizában fizet a közjegyzőnek? Valamint a gépjármű hitelbe épített biztosítási díjat is devizában fizeti a pénzintézet a biztosító felé? És hol van a „devizában” kiállított számla róla?

Kérnénk, szíveskedjenek a fent leírtakat – olyan - a témában igen jártas szakértő munkatársaknak megmutatni, - mint Lénárd Mariann és Galcsikné Erdősi Éva a „BHKE” részéről - kíváncsiak lennénk válaszukra a médiában. Mi hiába tettük fel nekik a kérdést, valamiért nem hajlandók válaszolni rá. Lehet, hogy nem is tudják rá a választ? Csak az utolsó pénzét is szedjük el az adósnak, nem baj, ha nincs mit ennie, de a„székpénz” 10 000,- Ft kifizetésre kerüljön, különben az ajtót se nyissa meg.

Talán Önöket, mint a média munkatársait megtisztelik a válasszal, mint magukat lehúzó helyett „hitel károsultakat” védő szervezetnek nevezi magát.

6., Árfolyamrögzítéssel védené a kormány a hiteleseket

„A rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbség minden adósnak egy virtuális számlán gyűlne, amit bankja hitelezne neki, "viszonylag alacsony kamattal".”- gondoljuk forintban, amit aztán ismét kamatostól váltogatnak „devizára”. Meddig lehet a „deviza hiteleseket” eladósítani a végletekig? Hogyan gondolták, hogy lesz olyan, aki ezt a maszlagot beveszi? Vagy azért nyilatkoztak róla név nélkül, mert nem merte nevét felvállalni, sem aki kitalálta, sem aki nyilatkozott róla?

Vagy egy hazugság az egész, amivel tovább lehet korbácsolni a kedélyeket?

Miért nem mondja ki valaki, hogy évek óta egy tudatos deviza spekuláció miatt tettek/ tesznek tönkre, lakoltatnak ki magyar családokat, vállalkozásokat?

„Frankhitelesek megmentése - Szinte lehetetlen küldetés”

Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/hitel/frankhitelesek-megmentese-szinte-lehetetl...

Mit képzelnek, meddig veszik be az emberek ezt a néphülyítő maszlagot??? Igen jól mondják Tisztelt Döntés hozóink, a kialakult helyzetet mind a költségvetésnek, mind a pénzintézeteknek, mind az adósoknak együttesen kell kezelniük és a vis maior helyzetből adódó károkon osztozniuk. Kormányzati tervek szerint úgy, hogy 3,5 évig a bank segíti az adóst pl. 190 Ft-os CHF árfolyammal számított törlesztéssel, a költségvetés segíti pénzzel a pénzintézetet az ebből adódó és kieső forrásköltségének pótlására (persze ez nagyon nagy kiesést jelent a költségvetés számára, köszönjük a segítést). Ez idáig rendben van és érthető. De! Megint itt jön a „közösnek „nevezett kármegosztás. 3,5 év után az addig felgyülemlett árfolyam kiesést az adós újra hitelként felveheti, persze megint csak deviza vételi árfolyamon, amit deviza eladási árfolyamon fizet vissza, amit addig a pénzintézetek egy virtuális számlán tartanak nyilván az adós terhére. Na, akkor megkérdeznénk, ki is viseli egyoldalúan a vis maior helyzet terheit? Nem kérdés, az adós!!! Hol a hármas kár megosztás? És azért azt se felejtsük el, hogy 2009 ősze óta, minden kárt az adósok egyoldalúan viseltek és viselnek. Az elmúlt évek „közös teher - kockázat- kár „viselésével mi lesz? Mi lesz azokkal az emberekkel, akik ebből adódóan munkájukat, vállalkozásukat veszítették el? Valószínűleg bevétel hiányában ki is tudják majd fizetni a 190 Ft-os CHF árfolyammal számítva a törlesztésüket, utána meg az ebből adódó árfolyam különbözetre felvett újabb hitelt. És nem beszélve azokról, akiknek már felmondták a szerződésüket, mert nem bírták nyögni a forint gyengüléséből adódó árfolyam különbözetet, megspékelve majd 100 %-os kamatemeléssel a részleteket. Mára már enni valóra, gyógyszerre, közüzemi díjakra, tüzelőre sincs pénzünk!!! Érdekel ez valakit is? Persze könnyen és felelőtlenül lehet mondani, hát kérem szépen az adósok az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatót aláírták és tudomásul vették.

És még egy megállapítás. Amíg a multinacionális cégek több ezermilliárd Ft vissza nem térítendő állami támogatásban részesültek, addig a magyar vállalkozások jelzálog és deviza alapú szabad felhasználású hitelt voltak kénytelenek felvenni vállalkozásuk fenntartása érdekében, kockáztatva eddig megszerzett saját vagyonaikat. Több családos embernek tudtak munkát biztosítani, milliós járulékokat és társasági-, és iparűzési adót befizetve, ezáltal az illetékes szerveknek, hozzá járulva a költségvetésekhez. A vis maior helyzet kárainak áthárításából ezek a vállalkozások mára már tönkre mentek.

Ha valaki nem tudná, leírnánk, mit is jelent a vis maior:

A római jogban a vis maior olyan erőt, eseményt jelentett és jelent ma is, amelynek egyetlen ember sem tud ellenállni, melyet senki sem tud elhárítani és befolyásolni, és amelyről egyetlen fél sem tehet.

A Magatartás kódex is tartalmazza a vis maior kifejezést, de csak a bankokra vonatkozóan. Tisztelettel kérdezzük, ez az adósokra nem vonatkozik?

Miért nem mondja ki valaki, hogy soha nem vettek fel az emberek „deviza hitelt”?

Miért nem merik a bankok felvállalni, hogy egy fillér CHF sem volt az országban, csak virtuálisan, papír alapon folyt a „deviza alapú” hitelezés? Magyarul és az FBI szerint is CSALÁS!

http://www.feherkemeny.com/2010/12/09/az-fbi-szerint-hitelcsalast-kovetn...

Mikor hagyják már abba a társadalom igen nagy részének a tudatos eladósítását, kisemmizését, idegileg, erkölcsileg, emberileg tönkretételét?

Mikor jön el az idő, hogy biztosítsák a megélhetéshez, egészséghez, a családhoz a gyermekneveléshez, és a lakhatáshoz való az alkotmányos jogainkat?

Meddig hagyják, hogy a külföldi érdekeltségű kereskedelmi bankok és követeléskezelő bűnöző behajtó OFF - SHORE cégek dögkeselyűk módjára körözzenek a magyar családok felett??

Ismét a három millió koldus országa leszünk?

Nem kéne valakinek a magyar családok érdekében ténylegesen lépni már az intézkedések terén?

Végrehajtásokon és árverezéseken kívül??? Ezért kellene a magáncsőd intézménye, hogyha a „deviza alapú” hitelezéssel már nem megy, akkor a jogtalan végrehajtásokkal, tulajdonszerzésekkel semmizzék ki a családokat? Ami a moratórium ellenére a mai napig folyik! Megszabnák azt is, hogy mikor vehetnek prudensen egy tábla csokoládét a gyereknek??? Ezért legyenek bérlakók??? Ezért nem hagyják az általuk forintban felvett tőketartozást sem visszafizetni????? Követelnek jogtalanul felturbózott tőke összeget, amit fel sem vett az adós. És ezt eltűri a rendőrség, ügyészség? A bíróságok meg asszisztálnak hozzá? Milyen jogrendszer ez, hogy mindenki azt csinál, amit akar, csak az adósra vonatkoznak a törvények? A bankokra, bűnöző követeléskezelőkre nem?


Megoldási javaslat:

Kötelezzen a Magyar Állam minden bankot, aki deviza hitelt folyósított az eltelt öt évben, hogy visszamenően dolgozza át az összes hitelszerződését a mai 2010 évben hatályos jogszabályoknak megfelelően. Kössön minden ügyfelével tisztességes általános szerződési feltételek mellett új szerződést, úgy, hogy az eddig felszámolt eredeti hitelszerződésben foglalt kamat (THM) felüli adósra hárított összeget, írja jóvá az adós részére késedelmi- és büntető kamataival együtt. Akinek az ingatlanát már pénzügyi szolgáltatóknak, ismeretlen bűnöző ingatlan maffiózóknak átjátszották, ott kártérítést kötelesek fizetni az adósaik részére a hitelszerződésbe foglalt zálogtárgy ingatlan piaci érték összegében. Amennyiben lehetséges, azoknál az ingatlanoknál, melyek még nem kerültek értékesítésre, jogilag is állítsák vissza az eredeti állapot szerinti tulajdonjogot a bank költségén.

Véleményünk szerint NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket a deviza hitelesek megsegítésére, hanem a pénzügyi válság ideje alatt is tisztességtelenül extraprofitot szerzett, nyereségesen működő bankok adják vissza az összes ügyfélnek, a hazugságokkal, megszerzett, az aláírás napján szerződésben foglalt, THM feletti bevételeiket. Nyugodtan visszafizethetik a bankok az adósoktól lenyúlt évi háromszázmilliárd forint extraprofitból, nem kell állami költségvetésből továbbiakban finanszírozni a bankokat, azzal, hogy helyettük vállalnak anyagi felelősséget az adósok megsegítésére.

- Kérjük a Tisztelt Frakció-vezető Urakat, a Kormányt, a Belügyminisztert, hogy a visszaélések felszámolása tekintetében az adósok, a családok megvédése érdekében soron kívül intézkedni szíveskedjenek, hisz a moratórium bevezetése is a bűnöző ingatlan csalóknak kedvezett.

Továbbra is a bírósági titkárok, önálló bírósági végrehajtók, ügyvédek, csaló követeléskezelő

Pénzügyi szolgáltatók ingatlan maffiózókkal való összejátszása folyik. Jogtalan haszonszerzéssel az adósok megkárosítása céljából.

- A feltárt jogtalanság, törvénytelen kilakoltatások megakadályozásában kérem, hogy azonnali hatállyal vonják meg az önálló bírósági végrehajtóktól a Köztársasági Elnök és a Belügyminiszternél is nagyobb hatáskört, mert a korrupt végrehajtók azt képzelik magukról, hogy minden törvény felett állnak, melynek hangot is adnak.

Jelen pillanatban a 194/2010. (VI. 10.) Korm. rendelete a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet nem vonatkozik rájuk.

Akikre vonatkozik, az összes bűnöző követeléskezelő behajtó (Credit, Faktor) cégek, pedig figyelmen kívül hagyják! Ezért az adósok megkeresései alapján azt a tájékoztatást kaptuk, hogy sokkal, nagyobb intenzitással kezdtek el ÁRVEREZNI, naponta akár 10-15 árverést is egy végrehajtó, hogy minél hamarabb, megkeressék a nyugdíjukra valót. Tudjuk azt, hogy rájuk nem vonatkozik egyetlen egy Kormányrendelet, csak a 1994. évi LIII. törvény, melyben felügyelet nélküli egyértelmű hatalmat kaptak az önálló bírósági végrehajtók. Sajnos nagyon keményen és embertelen módszereket használva vissza is élnek e törvénnyel.

- A Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének álláspontja szerint ez ügyben célszerű kezdeményezni, szigorú vizsgálatot és felelősségre vonást. E vizsgálat terjedjen ki az összes önálló bírósági végrehajtókra az eddig elkövetett törvénysértések végett.

A szóban forgó személyek – tisztelet a kevés kivételnek – az utóbbi években személyenként pár év alatt, 300-400 millió Ft fölötti vagyont gyűjtöttek össze, egyenként a visszaéléseikkel, ezért kérem az érintettek vagyontárgyaik azonnali zárolását.

- Kérjük a Földhivatalokat, hogy azonnali hatállyal függesszenek fel az 1997. évi CXLI. Törvény 47. §. (1) bekezdése alapján minden „Ingatlanra vonatkozó jogok bejegyzése iránti kérelmeket, eljárást.”

Kérjük felhívni minden munkatársuk és az illetékesek figyelmét, hogy kiemelt gondot fordítsanak a csalások megakadályozására. Az elmúlt időben megemelkedett tulajdonjog átvezetési kérelmek száma végett értesítsék szövetségünket vagy a nyomozó hatóságokat. Akkor is tegyék meg, ha egy ügyvéd, vagy követeléskezelő neve több alkalommal is felmerül ingatlan átvezetési kérelmeken. Ugyancsak kérjük Önöket, hogy teljes belső vizsgálatot elrendelni szíveskedjenek az ingatlan tulajdonjog bejegyzési kérelmek esetén, 2010. január 1. napig visszamenőlegesen. Hivatalos tájékoztatót kiadni szíveskedjenek a feltárt visszaélésekről, melyben a szükséges büntető ügyi lépéseket megtenni szíveskedjenek.

- Kérjük, a nyomozó hatóságokat, hogy szíveskedjenek kiemelt figyelmet fordítani ezen csaló Szélhámosok, felderítésében és a bejelentések alapján felszámolni szíveskedjenek a bűnszövetkezeteket! Rendelkezésünkre áll azon személyek, cégek nevének egy része az ügyfél megkeresések alapján. - Az összes faktor, credit, Zrt, Kft, követeléskezelő, árverező, kilakoltató cégeknél azonnali hatállyal kezdeményezzék tevékenységük, működésük felfüggesztését, és vezetőik ellen teljes vagyonosodási vizsgálatot elrendelni szíveskedjenek. Az OFF-SHORE cégeken keresztül kivitt vagyon után adó és illeték megfizetésre kötelezzék.

Nagyon igaz ismételten az-az ősrégi közmondás: „boldogok a tudatlanok”. Senkit sem akarunk megsérteni, de Ők legalább nem tudják, hogy tudatosan, hivatalosan, jogszabályellenesen mi zajlik a hátuk mögött, és milyen „pallóst „lengetnek a fejük felett. Csak a tudatlan ember is lassan észbe kap.

Egyet közölnénk: A tudatlanok egyre kevesebben vannak, mert a muszáj nagyúr volt….

Budapest,2011-03-02

Tisztelettel:

Deviza Hitelesek









"Fehér Kéményseprők" Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége
Copyright © 2008 - 2010 feherkemeny.com

2011. március 30., szerda

Index - Gazdaság - Elítélték a bankok ellen háborúzó VÉSZ-elnököt

Link
Index,MTI
2011. március 30., szerda 16:12

Tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a bíróság Éliás Ádámot, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnökét, amiért 2009 júliusában a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához. Az ítélet nem jogerős.

Emlékezetes, Éliás Ádám tavaly júliusban ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához, amiben kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal.

A vádirat szerint a Éliás egyúttal felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben összeállít egy banki feketelistát, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba.

A bankok a követelésnek nem tettek eleget, de annak hatására több bank vezetése is fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött.

A bíróság álláspontja szerint ezzel négyrendbeli kényszerítés kísérletének bűntettét követte el a vádlott. A döntés nem jogerős, mert bár a vádhatóság képviselője tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

Az eljárás során a bíróság több bank vezetőjét is meghallgatta, korábban Simor András jegybankelnököt, Felcsuti Pétert, a Raiffeisen Bank volt elnök-vezérigazgatóját, valamint Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját is tanúként hallgatták meg. Valamennyien azt mondták, hogy komolyan kellett venniük a fenyegetést. A per szerdai tárgyalásán Király Gábor, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy demonstrációktól, tüntetésektől tartottak a felszólítást követően.


Előzmény:

Kész a feketelista, indul a bankháború

2009. szeptember 2., szerda 12:26 | aznap frissítve

Kilenc bank és tíz egyéb pénzügyi vállalkozás neve szerepel azon a feketelistán, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége. A szervezet "széles társadalmi ellenállásra" szólított fel a listán szereplő bankokkal szemben. A VÉSZ emellett több javaslatot megfogalmazott a hazai kkv-szektor helyzetének javítására, többek között módosítanák az adófizetéssel kapcsolatos szabályokat és konszolidációs hivatalt hoznának létre.

Mi az a VÉSZ?

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége 2008 szeptemberében bejegyzett szervezet, amely az elmúlt hónapokban leginkább azzal vált ismertté, hogy tagjai kibontották már kész épületekből – többek között már működő szállodából is – a nekik ki nem fizetett anyagokat. A szervezetnek több mint száz cég a tagja, Éliás Ádám szerint sajátos, de jogilag eddig támadhatatlannak tűnő technikájukkal 100-150 millió forintot sikerült eddig megszerezniük a nem fizető megrendelőktől.

Hat pénzintézet, közülük mindössze két lakossági bank, az OTP és a Takarékbank reagált érdemben a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége augusztus eleji moratóriumfelhívására, hogy függesszék fel a kilakoltatásokat – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke. A szervezet ezért most totális bankháborút hirdet: elkészítették és nyilvánosságra hozták az, ahogyan Éliás fogalmazott, "a lakosságra legveszélyesebb bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások feketelistáját".

Totális megsemmisítést ígér

A listán szereplő pénzintézeteket és vállalkozásokat a VÉSZ szakértői a következő hónapokban megfigyelik. Ezt követően, a következő két hónapos tevékenységüket látva "nyilvánosságra hozzuk, mely bank és cég volt a legsikeresebb a rablásban, és azokat meg fogjuk semmisíteni" – mondta Éliás. A feketelistán lévő bankok névsora abc-sorrendben: Axa Bank, Budapest Bank, CIB, Erste, FHB, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen és Unicredit. A lajstrom tizedik szereplője az OTP Jelzálogbank lenne, ám a VÉSZ az OTP Bank, a jelzálogbank anyavállalata moratóriummal felérő pozitív reagálása miatt ezt a hitelintézetet annak ellenére nem vette fel a listára, hogy nagyon sok panasz érkezett ellene.

Az egyéb pénzügyi vállalkozások közül az Aegon Hitel Zrt., az Argenta Zrt., a Credit House Zrt., a Creditexpress Zrt., az Intrum Justitia Zrt., a Korona Kredit Zrt., a Lánchíd Hitel Zrt., a Magyar Ingatlanhitel Zrt., a Pesti Hitel Zrt., a Provident Zrt., valamint a Vin-Faktor Zrt. került a listára. Közülük Éliás kiemelte az Aegont, amely ellen, mint mondta, azonnali támadás szükséges. "Annyi van a rovásán, hogy ha nem változtat a gyakorlatán, akkor nagyon súlyos támadás várható ellene, én magam találkoztam hat-nyolc nagyon vérlázító esettel, ruhásszekrény méretű figurák rúgják rá családokra az ajtókat" – fogalmazott Éliás Ádám.

Az Aegon jogi lépéseket tesz

Az Aegon Hitel Zrt. követeléskezelése minden tekintetben megfelel a jogszabályi követelményeknek. Társaságunk egyik együttműködő partnerének sem adott a cikkben említett módon kilakoltatásra vonatkozó utasítást – olvasható az Aegon közleményében, amelyet a VÉSZ sajtótájékoztatójára reagálva adtak ki. "A közhiedelemmel ellentétben egyik hitelintézeteknek, így az Aegonnak sem érdeke a hitelszerződések felmondása és az ingatlanok értékesítése – olvasható a közleményben. Az elmúlt hónapokban különböző megoldásokat dolgoztak ki a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak. Az árverezés csak a legutolsó lépés, de akkor sem a cikkben említett módszerekkel történik – olvasható az Aegon közleményében, amelyben arról is tájékoztatást adnak, hogy az Aegon jogi lépéseket tesz a VÉSZ elnökének a cég érdekeit sértő megjegyzései miatt.

Arról, hogy milyen eszközökkel tudnának fellépni a bankok ellen, a VÉSZ elnöke az augusztus közepén az Indexnek adott interjúban beszélt. Akkor azt mondta, tudják, milyen eszközzel kell fellépniük, de részleteket nem árult el. Utalt viszont egy lehetséges támadási módra, amikor azt mondta: "ötszörös blokád alá tudunk helyezni egy bankot, és ha oda bemenne kétezer csákányos ember, csak érdeklődni, hogy mi a helyzet, akkor a háborút már más pozícióból vívjuk".

A VÉSZ követeli annak a 2003-as kormányrendeletnek a megsemmisítését, amely szabad kezet adott a közvetlen banki értékesítéseknek, és a kilakoltatások elbírálását a bíróságok elé vinné, hogy "ne titkolhassák a bankok, miért nőttek meg a törlesztőrészletek, miért kell 90 százalékkal több törlesztőt fizetni, amikor csak 20 százalékkal gyengült a forint". Éliás szerint "amíg ez nem történik meg, a társadalomnak közvetlenül saját magát kell megvédenie". Ezért azt kérte: induljon minél szélesebb társadalmi ellenállás a listán lévő bankokkal szemben. A magánszemélyek, vállalkozások és intézmények kezdjék el kivonni betéteiket ezekből a bankokból, és szüntessék meg a feketelistán lévő pénzintézetekben vezetett számláikat - szólított fel a VÉSZ elnöke.

Fellépés a kkv-kért

A szervezet vezetői ismertették emellett a kis- és középvállalkozások helyzetét megszilárdító koncepciójukat is. A szövetség kezdeményezi egyebek mellett az adószabályok módosítását: mint azt Éliás Ádám korábban az Indexnek adott interjúban is elmondta, azt szeretnék elérni, hogy csak a realizált árbevételre jutó adófizetési kötelezettségeket kelljen teljesíteni. Ha például egy elvégzett munkát a megrendelő elfogad - az esetek egy részében tovább is értékesít -, de annak árát nem fizeti meg, akkor az adót ne a számlát kibocsátó cégnek, hanem a megrendelőnek kelljen kifizetni.

A szakmai szövetség emellett javasolja egy kkv-k konszolidációját szolgáló, hatósági jogkörrel működő hivatal létrehozását. Kezdeményezik, hogy a magyar jogban jelenjen meg a vétlen csőd intézménye, ebbe a kategóriába azok a vállalkozások tartoznának, amelyek a megrendelők által ki nem fizetett számláik miatt kerültek fizetésképtelen helyzetbe. A vétlen csődbe került kkv-k védelme érdekében az adófizetési kötelezettséget felfüggesztenék, míg azt ezt okozó megrendelők ellen akár büntetőjogi feljelentést is lehessen tenni, például ha a megrendelő nem fizet, de tovább értékesíti a neki nyújtott teljesítést.