2015. október 25., vasárnap
2015. október 23., péntek
Természetes úton – Kettesben, kedd 23.05
Természetes úton – Kettesben, kedd 23.05
Adás:
2015. október 20., kedd 23.05
2015. október 21., szerda 5.05
2015. október 25., vasárnap 4.05
2015. október 20., kedd 23.05
2015. október 21., szerda 5.05
2015. október 25., vasárnap 4.05
Az onkológiai betegségek gyógyításának számos módszerét alkalmazza az orvostudomány, de kevesen tudják, hogy a természet is segítheti a terápiát. Hogy hogyan? Megtudhatják, ha meghallgatják Béky László természetgyógyászt október 20-án 23 órától éjfélig, amikor kettesben beszélget dr. Somlyai Gábor biológussal.
Új rákgyógyszer a piacon? | femina.hu
Új rákgyógyszer a piacon? | femina.hu
Szerző: H.E.
A szakértő véleménye a csökkentett deutériumtartalmú vízről
Olvasd el a dr. Somlyai Gábor biológussal készült interjút!
Ebből az alkalomból kérdeztük dr. Somlyai Gábor biológust a deutériummegvonás kutatásának legújabb eredményeiről, a gyógyszerfejlesztés aktuális állásáról.
- Legújabb tudományos közleményükben a deutériummegvonás hatását vizsgálták a tüdődaganatos betegek várható túlélésére. Mit mutatnak a statisztikai elemzések, milyen eredményeket sikerült elérni az önök által kifejlesztett eljárással?
- A daganatos betegségek okozta halálesetek száma folyamatosan emelkedik világszerte, az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra elérheti az évi 12 milliót.
A tüdődaganat a férfiak körében a leggyakoribb, nők esetében a második leggyakrabban előforduló rákos megbetegedés. Bár a daganatellenes terápiák folyamatosan fejlődnek, a tüdődaganatos betegek túlélési esélyei még mindig nem kielégítőek.
Magyarországon a teljes tüdődaganatos populációt tekintve a férfiak várható túlélése 7,5 hónap, nők esetében 11,3 hónap volt 2002 és 2005 között.
Ezért is fontos, hogy a tudomány új terápiás stratégiákat keressen, fordítson ezeken a kedvezőtlen trendeken, javítson a rövid túlélési időkön.
- Milyen eredményekről tudnak beszámolni tüdőrák esetében?
- A tanulmányunkban közölt eredmények szerint a csökkentett deutériumtartalmú vizet - DDW - fogyasztó betegek várható túlélése a korábban említett adatokkal szemben 25,8 hónap volt a férfiak és 74,1 hónap a nők körében, a teljes populációt tekintve 33,7 hónap. Agyi áttétes tüdőrák esetében a várható túlélés általában 19-27 hónapig terjed, tanulmányunkban ez 31,1 hónap volt mindkét nem esetében. A DDW alkalmazásával tehát többszörözhető volt a tüdődaganatos betegek várható túlélése a DDW-t nem fogyasztó betegekhez képest.
- Mit tapasztaltak más tumorfajták esetében, értek-e el sikereket egyéb daganattípusok kezelésében is?
- Hasonlóan jó eredményeket értünk el több más tumortípus esetében is, így például az emlő- és prosztatadaganatok kezelésében. A legújabb cikkünkben ismertetett molekuláris biológiai vizsgálatok is azt igazolják, hogy a DDW gátolja azoknak a géneknek a működését, amelyek kapcsolódnak a betegség kialakulásához. Mivel molekuláris szint alatt tudunk beleavatkozni a sejtosztódás szabályozási folyamatába, ezért az eljárás többféle tumortípus eredményes kezelését teheti lehetővé.
30 millió forintos bírság: így reagál a büntetett rákkutató | femina.hu
30 millió forintos bírság: így reagál a büntetett rákkutató | femina.hu
Szerző: Nagy BarnabásA GVH megbüntette a készítményeket gyártó céget, ami ezután adott ki közleményt
Január 12-én több helyen megírták, például az Index.hu-n is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 30 millió forintos bírságot szabott ki a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft.-re. A cég reagált erre, a közleményüket szó szerint közöljük.
"A GVH határozata kapcsán megjelent hírek és az arra történő reagálások miatt szükségesnek tartja a közvélemény és a sajtó további tájékoztatását, hangsúlyozva, hogy több mint 20 éve egy súlyos népegészségügyi probléma megoldásán dolgozik. Magyarország évente kb. 160 milliárd forintot költ daganatos betegek kezelésére, mégis elveszítünk 33 ezer embert minden évben.A tudományban nem lehet hazudni, eredményt meghamisítani, illetve nagyon hamar lelepleződik az, aki valótlant állít. Egy új tudományos eredmény elfogadásának alapfeltétele, hogy azt mások, független laboratóriumok is meg tudják ismételni, és azonos vagy hasonló eredményre, következtetésre jussanak.A HYD az elmúlt 22 évben kitartóan dolgozott. Ennek eredményeként 1993 óta több mint 20 tudományos közleménye jelent meg és további 40-50 független publikáció is igazolta a természetben jelen lévő deutérium kitüntetett szerepét az élettani folyamatokban, megerősítve a deutériummegvonás daganatellenes hatását.A HYD Kft. erőfeszítéseit és eredményeit a témát ismerő szakértők, tudósok is visszaigazolták, és ezzel választ adtak a 20 éve megnyilvánuló szkepticizmusra, melynek döntő szerepe van a jelenlegi helyzet kialakulásában.A cég az elmúlt napok eseményei ismeretében azt a kérdést teszi fel, hogy bizonyos személyek és intézmények miért és milyen bizonyítékok alapján nyilvánították áltudománynak a deutériummegvonás napjainkra nemzetközivé szélesedett kutatását, a természetesnél alacsonyabb deutériumtartalmú vízzel végzett kísérleteket, és milyen tudományos érvekkel cáfolták a deutériummegvonás daganatellenes hatását?Kik és milyen alapon kérdőjelezik meg egy, az MTA ösztöndíjasaként 32 évesen kandidátusi fokozatot szerzett kutató tudományos munkájának eredményeit? Ennyit ér valójában az MTA tudományos fokozata? Bárki tetszés szerint megbélyegezhető? Mekkora veszélyt jelent a társadalomra az, amikor nem szakmai alapon, hanem emberi gyarlóságból, feltételezések alapján, a tények, eredmények alapos ismerete nélkül támadnak, tesznek tönkre, vetnek vissza évtizedekre egy ígéretes daganatellenes gyógyszerfejlesztést?A HYD Kft. fennállása során mindig betartotta a tudományos kutatás szabályait és nemzetközi szintre emelte a deutériummegvonással kapcsolatos kutatását. A GVH határozatával mégis megtiltja, korlátozni kívánja, hogy a cég vezető kutatója nyilatkozzon az eredményekről.A HYD Kft. tiszta lelkiismerettel áll a közvélemény előtt. Munkája, eredményei hozzásegíthetnék az országot, a társadalmat ennek a valós és súlyos népegészségügyi problémának a jobb megoldásához. A társaság bízik abban, hogy céljait elérve nemzetközi elismerést szerez a magyar rákkutatásnak, és hozzájárul a daganatos halálozás jelentős csökkentéséhez."
2015. október 22., csütörtök
A Nyugat hagyja abba Magyarország és Közép-Európa támadását – Kulissza, péntek 12.30
A Nyugat hagyja abba Magyarország és Közép-Európa támadását – Kulissza, csütörtök12.30
Adás:
2015. október 22.csütörtök 12.30
2015. október 22.csütörtök 18.30
Szerkesztő: Kovács Anita
A Nyugat hagyja abba Magyarország és Közép-Európa támadását
The West must stop bullying Hungary and Central Europe
Ezzel a címmel jelentette meg véleményét Dr. Hossó Andrea közgazdász az angol CAPX hírportálon. A helyzetértékelés egyben reakció is a nyugati sajtóban újfent megindult magyarellenes cikkáradatra, amely ismét másként kezel bennünket, mint térségünk hasonló helyzetben lévő országait.
A kapitalizmus sokoldalú elemzését taglaló portálon megjelent írás részletesebb kifejtése kitér a migráció hátterére is. A szerző erről azt gondolja, hogy a nemzetállamokat felmorzsolni szándékozó népvándoroltatás a transzatlanti multinacionális tőke érdekeit szolgálja, amely olcsóbb bérterheket és ellenvéleményre képtelen, tagolt társadalmakat vár a betelepítéstől. Közép-Európának azonban joga van ebből kimaradni, véli a közgazdász – és kommentelői egyetértenek vele.
Adás:
2015. október 22.csütörtök 12.30
2015. október 22.csütörtök 18.30
Szerkesztő: Kovács Anita
A Nyugat hagyja abba Magyarország és Közép-Európa támadását
The West must stop bullying Hungary and Central Europe
Ezzel a címmel jelentette meg véleményét Dr. Hossó Andrea közgazdász az angol CAPX hírportálon. A helyzetértékelés egyben reakció is a nyugati sajtóban újfent megindult magyarellenes cikkáradatra, amely ismét másként kezel bennünket, mint térségünk hasonló helyzetben lévő országait.
A kapitalizmus sokoldalú elemzését taglaló portálon megjelent írás részletesebb kifejtése kitér a migráció hátterére is. A szerző erről azt gondolja, hogy a nemzetállamokat felmorzsolni szándékozó népvándoroltatás a transzatlanti multinacionális tőke érdekeit szolgálja, amely olcsóbb bérterheket és ellenvéleményre képtelen, tagolt társadalmakat vár a betelepítéstől. Közép-Európának azonban joga van ebből kimaradni, véli a közgazdász – és kommentelői egyetértenek vele.
The West must stop bullying Hungary and Central Europe | CapX
A Nyugatnak meg kell állítani a megfélemlítés Magyarország és Közép-Európa | CapX
Andrea Hossó
What a dramatic year 2015 is turning out to be. There is the Ukraine crisis, the migrant crisis, the latest stage of the Eurozone crisis and the row over the possibility of Brexit.
In the whirl of this mighty geopolitical turbulence it is a surprise to find normally low-profile Central Europe suddenly in the centre of the international media spotlight. Even more remarkably, Central Europe gets praise one moment and harsh condemnation the next.
At the height of the Greek debt crisis the public was treated to a slew of articles lauding robust Central Europe as a worthy example to be followed by wayward Greece as it struggled to accept harsh bail-out conditions. Shortly after that, as Hungary and her neighbours attempted to manage the unstoppable rush of hundreds of thousands of migrants, the exalted exemplary countries suddenly became the shame of civilized Europe, an ungrateful, uncooperative, heartless, xenophobic lot.
It would be fascinating to explore in depth the Jekyll and Hyde view of Central Europe, except that both representations are false.
Central Europe is not a role model for Greece; if anything, it should serve as a warning for any country facing structural economic problems. Greece was given an ultimatum: apply more austerity to your downtrodden economy and hand over a huge chunk of your productive assets to foreign investors in exchange for short-term liquidity and the illusion of security in the Eurozone. While it may serve the momentary interests of EU and Greek leaders, this Faustian bargain will deprive Greece of even the chance of building a sustainable domestic economy leading to prosperity for the whole country.
Central Europe did something similar in the early 1990s, when it was just emerging from half a century of Soviet colonization. Relinquishing even the thought of an alternative, without any serious attempt to restructure their economies as best suited to their situation and long-term developmentgoals, the then new Central European governments buckled under political pressure and accepted Western wisdom as delivered by international organizations and consultants jumping on the infamous “gravy train”.
This meant shock therapy, the immediate opening of markets, and most importantly fire-selling assets to foreigners without the setting of any conditions, effectively leaving economic policy-making to foreign investors. These countries now find themselves to have become low-value links in the global supply chain of multinational companies. The impressive growth, held up to Greece as an appetizing carrot, reflects mostly foreign-owned companies realizing enormous profits thanks to extremely cheap labour and generous subsidies, largely allocated from much-touted EU transfers.
Do we remember the intense debates around the economic viability of an independent Scotland? It is worth recalling the little publicized but highly pertinent study of Glasgow University explaining that Mr Salmond’s assurances of Scotland’s economic strength were exaggerated as most of that country’s productive assets, even whole sectors (oil, banks, single malt, salmon farming, etc.) are in foreign hands, therefore their profits belong to foreigners as well. The same applies even more to Central Europe, and there most of all to Hungary. This economic structure creates serious macroeconomic imbalances and denies Central Europe the possibility to reach higher levels of economic well-being. Greece should indeed learn from the Central European example, but the way sailors learn to avoid shipwrecks by steering clear of treacherous rocks.
Even more misplaced is the vehement international denunciation of Central Europe on account of its attempt to manage the migrant crisis. These countries are criticized for opposing quotas, for not showing European solidarity and for not wanting to take their “fair share” of solving this “European” problem. They are reproached for their ungratefulness for the goodness and generosity the West allegedly bestowed on them.
Hungary has again been distinguished by special treatment. In an outpouring of shrill criticism reverberating all over the world, the country is being called everything and anything from xenophobic to fascist. The frenzy bears an uncanny resemblance to the wave of international hysteria in early 2012 when media organs and public figures were outdoing one another vilifying Hungary and openly advocating “regime change”, of course, in the name of defending “democracy”.
Hungary is now being vilified for trying to apply EU rules by registering migrants as best she can. There are endless reports about police teargas, none about migrants provoking it by throwing stones at the Hungarian police. And of course, there is considerably less coverage of French police using teargas against migrants in Calais. In Hungary, no migrant hostels have been attacked or set on fire, as happens frequently in Germany. European values? Surely a fair and objective media should be part of the story?
The accusations against Central Europe are both false and hypocritical.
The present surge of mass migration is predominantly a result of Western power politics. Central Europe was until relatively recently colonised and now it is not a major political player in the EU. Now, for the sake of European solidarity, the region is called upon to share the heavy consequences of international political games it played no part in.
Yet, it is hard to discover these values and solidarity in the “old” EU countries. Why does Germany declare open door to all Syrians one day and close her borders the following? Why are Austria and Denmark closing borders and railway lines? Why does the EU refuse to help Greece, which stopped defending her borders? Why does Chancellor Merkel thank Hungary for trying to register the migrants instead of just letting them cross the country straight to Austria, then regrets to add that the Dublin Convention is still in place, thus migrants not accepted in their chosen destination country will be sent back to where they were registered? Why can’t the EU quickly override the Dublin Convention, which is clearly inadequate for the present crisis, and come up with a common strategy building on truly shared interests?
For decades, Western Europe has been encouraging immigration based on economic and political arguments. A bigger pool of labour helps keep wages low boosting competitiveness as it is defined by mainstream economics. Politically, a diverse mix of peoples instead of homogeneous populations helps loosen the texture of the nation state deemed outdated and contrary to the goal of a globalised world and a faceless EU managed by one supranational and unaccountable bureaucracy. Despite the immense efforts of the political class and mainstream media to make this process seem as irreversible as the Euro, a lot of citizens have failed to subscribe to it and, in an exasperated moment in 2010, even Chancellor Merkel was driven to say that “multiculturalism has utterly failed.”
We now find that the Western European political class has sown the wind but does not want to reap the whirlwind. Western governments are trying to manage affairs to their advantage desperately seeking to avert an outbreak of public wrath, with an eye towards the next elections. While talking up the merits of mass immigration – olitical, demographic, cultural and most importantly, economic – they are reluctant to open fully their own borders. It seems to be better PR to shift the blame to Central Europe, especially those countries in the frontline. It would be even better to force them to register and hold huge masses of migrants, who actually do not want to stay there. Then destination countries could freely cherry pick educated immigrants to fill their job vacancies leaving the rest to Central Europe, which is considered too homogeneous anyway.
The global fury is caused by Central Europe, usually docile and easy to manage, now showing some backbone. It seems to be inacceptable for these countries to choose their own migrant policy as they see fit. They are forced to take immigrant quotas against their will. They are expected to pay back supposed Western largesse – structural funds, admittance into the EU – by continuing to accept policies thought up by their betters. In reality, there is no debt to pay back. Central European countries were accorded EU accession for geo-political and economic reasons that had little to do with solidarity. Western European countries gained a “cordon sanitaire” and a highly profitable economic playground in Central Europe.
It is time to realize that these countries, much poorer then Western Europe, simply do not have the financial conditions to cope with an influx of this magnitude, and do not wish to be forced to become multicultural societies. Western leaders and media should accept that this has nothing to do with values and humanity and stop addressing these countries from the moral highground. Western policy has proven to be disastrously misguided sometimes; let’s just remember the premature introduction of the Euro, or the shameful part the EU played in the 1995 Srebrenica massacre. Having more money confers neither infallibility nor the prerogative to dictate to countries whether they should stay largely homogenous or become artificially multi-ethnic.
Behind the whole attitude towards Central Europe and Hungary lies a much more worrying, much deeper problem. The EU is incapable of shaping a common strategy because it does not share a common identity and common interests. This is serious, indeed, because a genuine European alliance based on shared interests is our common European interest.
This goal can be achieved only if Western European leaders are willing to admit that Europeans want nation states working together based on shared interests rather than coercion. They must realize that the EU consists not only of North and South, but of Central Europe as well, which should be treated as an equal partner. Central Europeans do not wish foreign powers, Eastern or Western, to tell them how they should live their lives. In our genuine common European interest, the West should stop bullying Central Europe.
Milyen drámai 2015. évi fordul meg, hogy legyen. Van az ukrán válság, a migráns válság, a legújabb szakaszában az eurózóna válsága és a sorban több lehetőségét Brexit.
Az örvény a ez a hatalmas geopolitikai turbulencia ez egy meglepetés, hogy megtalálják általában alacsony profilú Central Europe hirtelen közepén a nemzetközi reflektorfényben. Még több figyelemre méltó, hogy Közép-Európa lesz dicséret egy pillanatra, és kemény elítéli a másikra.
A magassága a görög adósságválság a nyilvánosságot kezelni, hogy egy rakás cikkek lauding robosztus Közép-Európa méltó példát kell követni a csökönyös Görögország ahogy küzdött, hogy elfogadja kemény mentőcsomag feltételeinek. Röviddel azután, hogy a Magyarország és szomszédai megpróbálta kezelni a megállíthatatlan rohanás a több százezer bevándorló, a magasztos példaértékű országokat hirtelen a szégyen a civilizált Európa hálátlan, nem együttműködő, szívtelen, idegengyűlölő sokat.
Nem lenne érdekes, hogy vizsgálja meg alaposan a Jekyll és Hyde véve Közép-Európa, kivéve, hogy mind a képviseletek hamis.
Közép-Európa nem egy példakép Görögország; Ha valami, akkor kell szolgálnia a figyelmeztetés minden ország előtt álló strukturális gazdasági problémák. Görögország kapott egy ultimátumot: alkalmazzon megszorító az elnyomott gazdaság és átadja egy hatalmas darab a termelési eszközök a külföldi befektetők cserébe a rövid távú likviditás és az illúzió biztonsági az eurózónában. Bár lehet szolgálni a pillanatnyi érdekek uniós és görög vezetők, ez a fausti alkut megfosztja Görögország még az esélye, hogy egy fenntartható hazai gazdaság vezető jólétet az egész ország számára.
Közép-Európa volt valami hasonló a 1990, amikor éppen kilábaló fél évszázados szovjet gyarmatosítás. Lemondana még a gondolatát is egy alternatív nélkül komoly kísérletet gazdaságuk szerkezetátalakítását a legalkalmasabb arra, hogy a helyzetük és a hosszú távú developmentgoals, az akkori új közép-európai kormányok csatos alatt a politikai nyomás és fogadta el a nyugati bölcsesség által szállított a nemzetközi szervezetek és a tanácsadók ugrás a hírhedt "mártást vonat".
Ez azt jelentette, sokkterápia, azonnali piacok megnyitása, és ami a legfontosabb tűz-értékesítési eszközök a külföldiek nélkül beállítását minden feltétel, vagyis gyakorlatilag a gazdasági döntéshozatalban, hogy a külföldi befektetők. Ezek az országok most találják magukat, hogy lesz kis értékű linkeket a globális ellátási lánc multinacionális cégek. Az impozáns növekedés, felemelte Görögország számára, mint étvágygerjesztő sárgarépa, tükrözi a jórészt külföldi tulajdonú cégek megvalósítása hatalmas nyereség köszönhetően rendkívül olcsó a munkaerő és a nagylelkű támogatások, nagyrészt kiosztott sokat tartják számon az EU-transzferek.
Emlékszünk az intenzív vitákat gazdasági életképességét egy független Skócia? Érdemes felidézni a kis nyilvánosságot, de nagyon is alkalmasak tanulmány a Glasgow Egyetem kifejtve, hogy Mr. Salmond ígéreteit Skócia gazdasági ereje eltúlzott, mint a legtöbb, hogy az ország termelési eszközök, sőt egész ágazatokat (olaj, bankok, single malt, lazactenyésztéssel, stb) van külföldi kézben, ezért a nyereségük tartoznak a külföldiek is. Ugyanez érvényes, ha Közép-Európában, és van leginkább Magyarországra. Ez a gazdasági szerkezet egyrészt súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságokat, és tagadja, Közép-Európában a lehetőséget, hogy elérje a magasabb szintű gazdasági jólét. Görögország valóban el tanulni a közép-európai példát, de az utat hajósok megtanulják, hogy elkerüljék hajóroncsok a kormány egyértelműen az áruló sziklák.
Még több rosszul van a vehemens nemzetközi felmondását Közép-Európa miatt annak kísérlete kezelni a migráns válság. Ezek az országok bírálta a szembenálló kvóták, az nem jelenik meg az európai szolidaritás és nem akarta, hogy a "méltányos" megoldani ezt az "európai" probléma. Ezek szemére vetették a hálátlanság a jóság és a nagylelkűség a West állítólag adományozta nekik.
Magyarországon azonban ismét különbözik a különleges bánásmódot. Egy kiáradása éles kritikát visszhangzó az egész világon, az ország hívott mindent és semmit idegengyűlölő, hogy fasiszta. Az őrület visel hátborzongató hasonlóságot a hullám a nemzetközi hisztéria 2012 elején, amikor a média szervek és közéleti arra outdoing egymással vilifying Magyarország és nyíltan támogatja "rendszerváltás", persze, a neve védelmében "demokrácia".
Magyarországon most rágalmazták, hogy megpróbálta alkalmazni az uniós szabályok által regisztráció migránsok, amennyire csak lehet. Számtalan tudósít a rendőrség könnygázt, sem a bevándorlókról provokáló azt kővel hajigálták a magyar rendőrség. És persze, ez az arány jóval kisebb lefedettség francia rendőrség a könnygáz ellen migránsok Calais. Magyarországon nem migráns szállók már megtámadták, vagy felgyújtották, mint ahogy gyakran Németországban. Európai értékek? Bizonyára tisztességes és objektív média része kell hogy legyen a történet?
A vádakat Közép-Európában egyaránt hamis és képmutató.
A jelenlegi hullám a tömeges migráció túlnyomórészt eredményeként a nyugati hatalmi politikában. Közép-Európa volt, amíg a közelmúltban a gyarmatosítás, és most ez nem egy jelentős politikai szereplője az EU. Most, a kedvéért az európai szolidaritás, a régió felkérték, hogy megosszák a súlyos következményeit a nemzetközi politikai játékok nem játszott szerepet a.
Mégis, nehéz felfedezni ezeket az értékeket és a szolidaritás a "régi" EU-országokban. Miért Németország nyilvánítja nyitott ajtót minden szíriaiak egy nap, és lehunyja a határok a következő? Miért Ausztriában és Dániában záró határokat és vasútvonalak? Miért az EU nem hajlandó segítséget nyújtani Görögországban, amely megállt megvédenie a határok? Miért Merkel kancellár köszönetet Magyarországon próbál regisztrálni a migránsok helyett csak hagyta őket át az országon egyenes Ausztriába, majd sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy adjunk, hogy a dublini egyezmény továbbra is érvényben van, így a migránsok nem fogadják el az általuk választott célországban küldjük vissza ahol voltak regisztrálva? Miért nem lehet az EU gyorsan felülbírálják a dublini egyezmény, amely nyilvánvalóan nem a jelenlegi válság, és felér egy közös stratégia épület valóban közös érdekek?
Évtizedek Nyugat-Európában már biztató bevándorlási alapuló gazdasági és politikai érvek. A nagyobb medence a munkaügyi segít megőrizni a bérek alacsony versenyképesség növelésére, mivel határozza mainstream közgazdaságtan. Politikailag változatos kombinációján népek helyett homogén népesség segít lazítani a textúra a nemzetállam tekinteni elavult és ellentétes a cél egy globalizált világban, és egy arctalan EU által irányított egy nemzetek feletti és érthetetlen a bürokrácia. Annak ellenére, hogy hatalmas erőfeszítéseket a politikai osztály és a mainstream média, hogy ez a folyamat úgy tűnik, visszafordíthatatlan, mint az euró, a sok polgárok nem sikerült előfizetni rá, és elkeseredetten pillanatban, 2010-ben még Merkel kancellár vezette azt mondani, hogy " multikulturalizmust teljes kudarcot vallott. "
Most meg, hogy a nyugat-európai politikai elit szelet vetnek, de nem akarja, hogy kihasználják a forgószél. A nyugati kormányok megpróbálják ügyeket a saját javukra kétségbeesetten igyekszik elhárítani kitörése nyilvános haragját, szem előtt tartva a következő választásokon. Miközben beszélt fel az érdemi tömeges bevándorlás - olitical, demográfiai, kulturális és ami a legfontosabb, a gazdasági - nem szívesen nyitott teljesen saját határaikat. Úgy tűnik, hogy jobb PR ódiumát, hogy Közép-Európában, különösen azokban az országokban az élvonalban. Ez még jobb lenne kényszeríteni őket, hogy regisztráljon, és tartsa hatalmas tömegek migránsok, akik ténylegesen nem akarnak ott maradni. Aztán célországok szabadon cseresznye vedd a képzett bevándorlók, hogy töltsék meg álláshirdetéseket így a többi közép-európai, mely még ma is túl homogén egyébként.
A globális düh okozta Közép-Európa, általában engedelmes és könnyen kezelhető, most némi gerincét. Úgy tűnik, hogy nem elfogadható, hogy ezen országok választani a saját migráns politikát, ahogy jónak látják. Arra kényszerülnek, hogy a bevándorló kvóták akarata ellenére. Ezek várhatóan vissza kell fizetniük kellene a nyugati ajándék - a strukturális alapok, EU-felvételi - ha továbbra is fogadja a politikák gondolat által a betters. A valóságban nincs adóssága, hogy fizesse vissza. Közép-európai országok élvezik az EU-csatlakozás geo-politikai és gazdasági okokból, aminek vajmi kevés köze van a szolidaritásra. Nyugat-európai országokban szerzett "cordon sanitaire", és egy rendkívül jövedelmező gazdasági játszótér Közép-Európában.
Itt az ideje felismerni, hogy ezekben az országokban, sokkal szegényebb, majd Nyugat-Európában, egyszerűen nincs meg a pénzügyi feltételek megbirkózni a beáramló ilyen nagyságrendű, és nem kívánja, hogy kénytelen lesz multikulturális társadalmakban. A nyugati vezetők és a média el kell fogadnia, hogy ennek semmi köze értékek és az emberiséget, és megáll kezelése ezekben az országokban a morális highground. Nyugati politika bebizonyította, hogy végzetesen elhibázott néha; nézzük csak emlékezni a korai az euró bevezetése, vagy a szégyenletes része az EU játszott a 1995-ös srebrenicai mészárlást. Miután több pénzt ruház sem csalhatatlanságot sem előjoga diktálni országok attól, hogy maradjon nagyrészt homogén vagy mesterségesen soknemzetiségű.
Mögött az egész hozzáállás Közép-Európa és Magyarország a sokkal aggasztóbb, sokkal mélyebb probléma. Az EU képtelen közös stratégiájának kidolgozását, mert nem egy közös identitás és közös érdekek. Ez komoly, sőt, mivel egy igazi európai szövetség közös érdekek alapján a mi közös európai érdek.
Ez a cél csak úgy érhető el, ha a nyugat-európai vezetők hajlandók elismerni, hogy az európaiak szeretnénk nemzetállamok dolgoznak együtt közös érdekek alapján, nem pedig kényszer. Meg kell ismernünk, hogy az EU nem csak abból áll Észak és Dél, de Közép-Európa is, amely úgy kell kezelni, egyenrangú partnernek. Közép-európaiak nem kíván idegen hatalmak, keleti vagy nyugati, hogy elmondja nekik, hogyan kell élni az életüket. A mi valódi közös európai érdek, a Nyugat kell hagynia a megfélemlítés Közép-Európában.
2015. október 10., szombat
Vörösiszap és termőföld – Zöldgömb, szombat 13.05
Vörösiszap és termőföld – Zöldgömb, szombat 13.05:
2015. október 14., szerda 22.05
'via Blog this'http://lanchidradio.hu/lanchidradio/
Hangtár: http://lanchidradio.hu/zoldgomb
Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi
Vörösiszap és termőföld
Tíz áldozat, számtalan sebesült, három elöntött település, tönkretett épületek százai, lerombolt utak és közművek, elszennyezett patakok, talaj és növényzet, valamint óriási anyagi kár a védekezés és a helyreállítás miatt – ez a mérlege Magyarország legsúlyosabb környezeti katasztrófájának, amely öt éve, 2010. október 4-én történt. A vörösiszap-katasztrófa ügyében a mai napig nem született ítélet a felelősség kérdésében. A műsor vendégei a tragédia óta foglalkoznak az üggyel, és most is felemelik a szavukat azért, mert még mindig nincs hivatalosan felelőse az ügynek, és nem érvényesült a „szennyező fizet” elve. A vörösiszap-katasztrófa tanulságairól beszél Szilágyi Szilvia ügyvéd, az EMLA, a Környezeti Management és Jog Egyesület munkatársa, aki a katasztrófa után jogi összefoglalót készített egy ügyvédtársával, Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, a korábbi kolontári országgyűlési bizottság elnöke, és Simon Gergely környezetvegyész, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
ENSZ-program a fenntartható fejlődési célokról
Szeptember végén háromnapos ENSZ-csúcstalálkozón vitatták meg és fogadták el azt a programot, amely a 2030-ig tartó időszak fenntartható fejlődési céljait határozta meg. A dokumentum a 2015 utáni nemzetközi fejlesztési célokat és az országok közös teendőit tartalmazza, ami minden ország számára megvalósítandó feladatokat jelent. Eközben folynak az előkészületek az év végi párizsi klímakonferenciára is. Beszámoló Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, klímaszakértőtől, aki évtizedekig volt a nemzetközi környezetvédelmi és klímatárgyalások résztvevője.
Erősödik a tiltakozás az állami földek eladása ellen
A kormány minden különösebb hírverés nélkül, az Országgyűlés nyári időszaka alatt fogadta el a maradék állami termőföld dobra verésének ötletét. Mivel az ügy nem került a parlament elé, a közvélemény is csak fokozatosan értesült a tervekről, annak ellenére, hogy különféle szakértők azonnal meghúzták a vészharangot, köztük az Élőlánc szakemberei. Az ellenzéki pártok is tiltakoznak az ötlet napvilágra kerülése óta, de a sajtó és a média érdeklődésének előterében most a menekültválság áll. Ennek ellenére szélesedik a tiltakozás, hétfőn az LMP kezdeményezésére tüntettek, és az ellenzék a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának ülését is kikényszerítette. A történtekről beszél Sallai R. Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke, aki hétfőn traktorral érkezett a parlamenthez.
2015. október 2., péntek
Nem az idegen népek befogadására int Szent István! | Válasz.hu
Nem az idegen népek befogadására int Szent István! | Válasz.hu:
Szőnyi Szilárd / 2015.08.20., csütörtök 08:20 /
Az Úr 2015. esztendejében, Kisasszony havának 20. napján én, Orbán Viktor, Isten kegyelméből Magyarország kormányának feje, az idők jeleiből olvasván, bíráim méltó ítéletét belátó lélekkel megfontolván és jogosnak találván, államalapító Szent István királyunk intelmeinek az utókort hetvenhetedíziglen kötelező törvényi erejéhez visszatérni szándékozván, a következő határozati javaslatot terjesztem az országunk igazgatásának nemes feladatát ellátó népképviseleti testület elé, melyet az ügy jelentőségéhez méltó egységes szerkezetben, a házszabálytól eltérve, sürgősséggel kéretik megtárgyalni, és a vonatkozó jogszabályokat annak szellemében módosítani.
I. cikk
Az állam és az egyház különváltan történő működésére vonatkozó alaptörvényi rendelkezést ezennel ünnepélyesen visszavonjuk. Magyarország államvallása a jövőben: a szentháromságos egy Istenbe vetett bizodalmon alapuló szent római katolikus hit.
II. cikk
Az Alaptörvény preambuluma a következő kitétellel egészül ki: „Magyarország népe Istenbe vetett bizodalommal, igaz lélekkel egy emberként vallja, hogy sem a földi boldogulás, sem a túlvilági üdvözülés nem lehetséges a szentháromságos egy Istenbe vetett hit nélkül.”
III. cikk
A jelen törvény hatályba lépésekor hivatalban lévő miniszterelnök a jogszabály alkalmazásának első napján méltó történelmi helyszínen, a székesfehérvári bazilikában személyes példával elől járva veszi ki részét a történelem rendjének helyreállításában, és, mindeddig a Krisztus alapította egyházból kiszakadt gyülekezet tagja lévén, ünnepélyes keretek között felveszi államalapító ősei katolikus hitét.
IV. cikk
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló, többször módosított 1990. évi IV. törvény a következő kitétellel egészül ki: „Mindazon vallásfelekezetek működése, amelyek a kétezer éves szent katolikus hagyomány teljességét tagadják, Magyarország teljes területén tilos.”
V. cikk
A kormány tagjaira vonatkozó törvény a következő kitétellel egészül ki: „A kormányalakításra az Országgyűlés által a megfelelő módon megválasztott személy, miután megbízólevelét átvette a köztársasági elnöktől, 30 napon belül köteles elnyerni a mindenkori esztergom-budapesti főegyházmegye élén álló érsek – akadályoztatása esetén a kalocsai érseki szék betöltője – jóváhagyását.
VI. cikk
A miniszterelnök az Országgyűlés mindennemű döntésével szemben vétójogot élvező tanácsadó testületet hoz létre, melynek tagja Magyarország valamennyi Szent István alapította egyházmegyéjének püspöke, illetve érseke. A görögkatolikus egyházszervezet tekintetében irányadó eljárásról külön végrehajtási rendeletet kell alkotni.
VII. cikk
A fenti tanácsadó testület tagjai mentesülnek a magyarországi bíróságok illetékességi hatálya alól. A miniszterelnök megbízza az igazságügy-minisztert, hogy a vonatkozó jogharmonizációs tárgyalásokat folytassa le az Európai Unió illetékes bírói szerveivel. A fenti körbe tartozó egyházi személy által elkövetett törvénysértés gyanúja esetén a következő eljárásrend lép érvénybe: a miniszterelnök legfeljebb négy alkalommal négyszemközt vonja felelősségre az illetőt, s ha intelmei nem találnak meghallgatásra, jogosult az ügyet – két országos napilap, egy országos elérhetőségű internetes orgánum és/vagy a közszolgálati televíziócsatornák valamelyike révén – a nyilvánosság elé tárni.
VIII. cikk
Az Országgyűlés tagjainak megválasztásáról szóló törvény az alábbiak szerint módosul. A népképviseletet ellátó intézmény tekintélyének fenntartása, a kellő bölcsességgel megalkotott törvények szavatolása céljából a 2018-as parlamenti ciklustól kezdődően kizárólag a 35. életévüket betöltött, köztiszteletben álló személyek választhatók meg képviselőnek. A politikai döntéshozatalban a jelzett életkornál fiatalabbak véleménye is kikérhető, de javaslataikat kizárólag a 35 esztendőnél idősebbek jóváhagyása esetén lehet figyelembe venni.
*
Mindezt természetesen kizárólag abban az esetben kell picit is komolyan venni, ha, miként a kormány bevándorlási politikáját bírálók szorgalmazzák, kétezer év elteltével is fundamentalista módon, gránitszilárdságú alapba vésett igazságnak kell tekinteni a középkori Magyarországra szabott Szent István-i intelmeket. Vagyis ha a következő tanácsokat a mai kormányzás megkérdőjelezhetetlen vezérfonalának kell tartani: „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Ezzel, a vulgárhistorizáló szemlélettel szemben, legalább hetven év óta történészek, nyelvészek és jogászok egész sora írt már arról, miért is lehet téves az intelmekkel igazolni a bevándorlók korlátozás nélküli befogadását. Mályusz Elemértől Vekerdi Józsefig, Szádeczky-Kardos Irmáig és másokig többen megfogalmazták már, miért értik vagy magyarázzák félre sokan a korabeli latin szöveget. Bár köztük sincs minden részletben egyetértés az írottak pontos értelmezéséről, megfontolásaik főbb vonalakban a következők:
– Több történész szerint „az egynyelvű és egyszokású ország gyenge” mondat eredetijében a „regnum” szó jelentése nem „ország”, hanem „királyi udvar”, tehát István nem az ország etnikai felhigítását, hanem a király kíséretének erősítését javasolja.
– A latin „detentio” szót a vendégek „befogadása” helyett pontosabb „marasztalás”-nak fordítani. István eszerint itt mindössze annyit tanácsol Imrének, hogy a máshová készülő papokat, vitézeket beszélje rá az udvarában maradásra.
– Az Intelmek felidézi Róma példáját, melyet úgymond az idegenek tettek naggyá. Holott a szöveg „nemes és bölcs emberekről” szól, akik a birodalomba özönlenek, vagyis István nem egyszerű telepesekre gondolt, hanem válogatott előkelőségekre, akik a római császárnak ajánlják fel szolgálataikat.
– A latin szöveg a Magyarországra befogadandókat nem a népre utaló „populus” vagy „gens” szóval illeti, hanem a „viris” kifejezéssel, azaz István férfiakra, tehát elsősorban katonákra, vitézekre szűkítette le a kört.
– Az Intelmek következő passzusát nem szokás idézni: „Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.” Márpedig ennek alapján Szent István nem az idegenek nyakló nélküli befogadására és szokásaik szolgai átvételére int, hanem ellenkezőleg: a nemzeti hagyományok őrzésére és a külföld hódítás elleni védekezésre.
– Végezetül, hogy az Intelmekből a mának szóló üzenetként „irredenta” buzdítást kiolvasók se örüljenek: az általuk előszeretettel idézett részlet fordítása sem egyértelmű. „Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák” – olvassuk eddig ismert formájában a szöveget, ám a „gyarapítsd királyságodat” szókapcsolat/szóösszetétel így is fordítható: „öregbítsd királyi méltóságodat”, amit mindjárt nem lehet a területi gyarapodásra való buzdításként értelmezni.
'via Blog this'
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)