Blogarchívum

2015. február 25., szerda

"Az Úristen különös kegyelméből éltem túl a kommunisták kínzásait" - Beszélgetés Pákh Tibor forradalmárral (videóval!)

"Az Úristen különös kegyelméből éltem túl a kommunisták kínzásait" - Beszélgetés Pákh Tibor forradalmárral (videóval!):

'via Blog this'


Különleges és exkluzív interjút ajánlunk a PestiSrácok.hu olvasóinak a figyelmébe, amelyet portálunk a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára készített Pákh Tiborral, a magyar kommunista diktatúra legendás ellenzéki és ellenálló alakjával, akit még a börtönben, az embertelen kínzások ellenére sem tudtak megtörni Kádárék. Kevesen tudják, de Pákh Tibort még 1988-ban, az elkerülhetetlen rendszerváltás közeledésének ismeretében is letartóztatták a kommunisták, abban az évben háromszor vitték el a rendőrök a megtörhetetlen és elveihez sziklaszilárdan ragaszkodó Pákh Tibor. A magányos forradalmár egész életében hű maradt a maga állított erkölcsi és vallási ideálokhoz, értékrendjének mércéjéből jottányit sem engedett. Pákh Tibor 1957-től nyilvánosan és megalkuvás nélkül hangoztatta véleményét az 1956-os szabadságharcról, az idegen megszállásról, majd a kommunista diktatúráról. Pákh Tibort 1960-ban zárták börtönbe.
“Tizenöt évet kaptam, de valójában kötelet akartak adni. A Gyűjtőben ültem a legtöbbet, ott ért 1963-ban az úgynevezett amnesztiarendelet. Engem és sok száz társamat nem engedtek ki. Folyamatosan zaklattak, brutálisan próbáltak megtörni. Öt éven keresztül inzulinsokkal, elektrosokkal és a központi idegrendszerre ható nyugtató gyógyszerekkel kínoztak. Volt úgy, hogy három injekciót kaptam és utána sokkoltak. Az Úristen különös kegyelméből azonban mégis életben maradtam” – emlékezett vissza a börtönben töltött időre Pákh Tibor.
A jogi végzettségű, de a börtönévek előtt műszaki fordítóként dolgozó Pákh Tibor a szabadulása után is nyíltan vállalta a véleményét, minden március 15-én ott volt a diktatúra elleni tüntetéseken. Pákh Tiborral 1956-ról, a mai napig hamisan, “jó” színben feltüntetett kommunista rendszerről, a börtönévekről, az ellenállásról, a puhának nevezett, de kőkemény magyar diktatúráról és az MSZMP utódpártjáról, az MSZP-ről is beszélgettünk, a PestiSrácok.hu ezzel az interjúval hajt főt a diktatórikus és agresszív ideológia nevében megölt és meggyötört százmillió áldozat előtt. A kommunista diktatúrák által okozott károk hatásai ugyanis a mai napig élnek….
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Operatőr-vágó: Mészáros Péter/PS

Tét: Akik visszavágynak az ismeretlen hazába

Tét: Akik visszavágynak az ismeretlen hazába:

'via Blog this'


Buenos Aires nemzetközi repülőterén a Magyarországra való indulás előtt - Marossy Géza, Botka Gyula, Lukács Csaba, Botka Erzsébet és Szalma Gizella

Kevesen tudják, hogy Dél-Amerikában olyan jelentős magyar diaszpórák élnek, amelynek alapítói a múlt század első harmadában az 1910-es évek, az első világháborút követő bizonytalanságban, illetve az 1929-1933 közötti gazdasági világválság idején telepedtek át a Nagy Vízen. Bár sokáig Amerikát az Egyesült Államok és Kanada jelentette, magyarok tízezrei kényszerültek arra, hogy a déli félteke országaiban, Brazíliában, Bolivíában, Chilében vagy éppen Argentínában telepedjenek meg. Hasonló utat járt be Marossy Géza egyik dédapja is, akinek leszármazottai leszármazottjai a mai napig  Buenos Airesben élnek.
Mivel Argentína a maga 2 776 890 négyzetkilométeres területével a világ 7. legnagyobb kiterjedésű állama (lakosságát tekintve a 30., hiszen becsült népessége 40,1 millió fő), nagy léptékekben kell gondolkodni, amikor odamegyünk. „Mi Buenos Airesbe érkeztünk repülővel, ahonnan alvó-buszon, mintegy tizenkét-tizenhárom óra múltán érkeztünk Resistenciába, Chaco tartomány központjába – mondta beszélgetésünk elején, vevezetőként Marossy Géza rendező-operatőr, az MTVA munkatársa, akit számos dokumentumfilm alkotójaként és helyszíni közvetítések adásvezetőjeként ismerhetünk –, ahonnan a Villa Ángela  nevű kisvárosba mentünk, ami egy iparváros. Itt látható még az vegyi üzem is, ahol tulajdonképpen a csersavat vonták ki abból a fából, ami ott a tölgyfa megfelelője lehet, mert abból készültek ott a vasúti talpfák.

Marossy Géza operatőr-rendező

Dédnagyapám is ide került annak idején, s mivel cipész volt idehaza, képzettebb munkaerőnek számított, ő a különböző gépek hajtószíjainak készítésével és javításával foglalkozott.”
Argentína, egy soketnikumú ország
Argentínát a legkülönbözőbb származású bevándorlók népesítették be. Van a főváros egyik terén egy emlékhely, ahol azon országok zászlói lengenek, ahonnan a telepesek érkeztek. Ez ott teljesen természetes, nem sért senkit. Egyébként a mostani elnök-asszony, Cristina Kirchner férje is német származású. Nem árt tudni, hogy a gidófalvi születésű Czetz Jánosnak (1822-1904), az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornokának komoly kultusza van ott. Juan Fernando Czetz-nek kulcsszerepe volt az argentin hadsereg megszervezésében, illetve a nemzeti katonai akadémia létrehozásában.

Czetz János, azaz El Colonel Juan Fernandez Czetz argentínai érdemei vitathatatlanok. A Colegio Militar de la Nación alapítója és évtizedeken át igazgatója, jelentős hadsereg-szervezési és térképészeti munkákat is végzett új hazája számára.

A huszadik század elejétől lengyelek, oroszok, magyarok, csehek, szlovákok és németek kerültek ebbe a hatalmas dél-amerikai országba.  Azok a magyarok, akik földművesként kerültek oda vagy egyszerűen nem volt jól hasznosítható szakmájuk, vidéken telepedtek le. Nem falvakat kell elképzelni, hanem tanyavilágot, illetve farmok sokaságát, amelyek laza településszerkezetbe tömörülnek, campó-nak nevezik spanyolul. Családonként ötven-hetven hektáros területet ígértek nekik , és adtak is, de arról a szerződéskötéskor nem volt szó, hogy ezek többnyire erdős területek vagy terméketlen területek, amelyeket alkalmassá kell tenni a művelésre.  A magyar telepesek legnagyobb hulláma 1920 után érkezett, többnyire az elcsatolt területekről, de úgy, hogy egyáltalán nem ide készültek. Az argentin kormány szerződést kötött a hajóstársaságok ügynökeivel, hogy bizonyos szállítmányokat La Bocába, Buenos Aires kikötőjébe irányítsanak. Tulajdonképpen egy átverésként működő, szervezett bevándorlás-politika áldozatai voltak. A német utazási irodáknak üzlet volt az ideszállítás, az ügynökök is fejpénzt kaptak minden egyes emigránsért. A hajójegy árát aztán úgy állították be, hogy nagyon drága legyen, és ellehetetlenüljön a visszaút vagy a harmadik országba való távozás.
Az Eldorádó az őserdőben található
Mivel Chaco tartomány a déli féltekén a 30. szélességi fok környékén helyezkedik el (ami az északi féltekén körülbelül Kairó magassága), az európai embereknek szubtrópusi körülményekkel kellett megküzdeniük. Élelem nem volt, viszont rengeteg ismeretlen állat- és növényfaj élt. „Meg kellett tanulniuk, hogy az iguana húsa csak a levágás után néhány nappal válik ehetővé.

Marossy Géza egyik dédnagyapja az udvarhelyi Szentimre utcából indulva ebbe az argentínai gyárba került

Sokan meghaltak az első években az európai bevándorlók, így a magyarok közül is. Pár év múlva rájöttek, hogy ott is vannak gyümölcsök és kiváló pálinkákat lehet belőlük főzni” – mondta a továbbiakban a világjáró filmes szakember. Nem csak a mostoha lakáskörülmények, a gyenge élelmezés és az alkoholizmus miatt volt sok az emberi áldozat, hanem a szélsőséges időjárási körülmények miatt is, hiszen egyáltalán nem ritka nyáron az 50 fokos meleg, télen pedig a nagy hőingadozás, éjszak mínusz 5-10 fokok is vannak néha, de napközben plusz 20-30 fokig emelkedik a kinti hőmérséklet. Az a környék elég gyéren lakott terület volt, guarani és tobi indiánok lakták (a tartomány népessége ma 9,9 fő, az argentin átlag pedig 15 fő/négyzetkilométer), akik keresztények voltak ugyan, találkoztak a fehér ember által meghonosított kulturális és civilizációs vívmányokkal, de egyszerű gyűjtögető törzsi életmódot folytattak. Vadászni tudtak, azonban már a hús feldolgozására képtelenek voltak.  Nem a spanyoloktól, hanem a kelet-európai bevándorlóktól tanultak meg olyan alapvető dolgokat, mint a leves-készítés.

Ma is magyarosan főznek. A magyar klubokban a kolbász-készítés és -értékesítés jelenti az egyik fő bevételi forrást, mert az állam nem támogatja a különboző etnikumok civil szervezeteit

A mai magyarok közül az idősebbek is már a harmadik generációhoz tartoznak. Ők még beszélnek magyarul. Marossy idősebb másod unokatestvérei, akik már hatvan fölöttiek az egymással való kommunikációban használják a magyar nyelvet. A negyedik vagy az ötödik nemzedék már csak magyarul érez, azaz „magyarul eszik, magyar táncokat tanul és magyar zenét hallgat”. Korábban voltak magyar papjaik, volt vasárnapi magyar iskola is, de az utóbbi egy-két évtizedben mintha megfeledkezett volna róluk az anyaország.

Botka Gyula a felmenői által kiirtott területen gazdálkodik, lovakat és marhákat tenyészt. A gazdálkodás nem túlságosan jövedelmező ott sem, de azért tisztességes megélhetést biztosít

„Mindenképp meglepő, hogy sok ezer kilométerre Magyarország határaitól van egy olyan település, történetesen a Coronel du Graty község, illetve a hozzá tartozó farmok láncolata, egy kiterjedt tanyavilág. amelynek tizenhét ezer lakosából 7-8 ezer magyarnak, illetve magyar származásúnak tartja magát. Egyébként ez a nevek alapján kikövetkeztethető. Villa Ángelában a 40 ezer főből mintegy két ezer lehet a magyar.”

Az argentin húsmarha világhírű

A magyar nyelv egy korábbi állapotában maradt fenn
A közelmúltban, a Körösi Csoma Sándor Program segítségével  Zsonda Márk néprajzkutató is eljutott Argentínába, aki dokumentálta az ottani állapotokat, összegyűjtötte a telepesek emlékeit, illetve mindazokat a legkülönbözőbb magyar vidékekről származó nyelv- és folklór-elemeket, amelyeket az ottaniak megőriztek. Az egykori telepesek utódai egyértelműen Nagy-Magyarországban gondolkodnak, ott máig hatóan egybeforrt, amit Európában szétválasztottak, hiszen gyakoriak a dunántúli és a vajdasági vagy a felvidéki és a csíkszékiek közti házasságok, ha magyarként ismerik meg egymást és az ismert okok miatt immár generációk óta egyazon településen élnek. „Az idősebbek meglepően tiszta magyarsággal beszélnek. Megjegyeztem egy nagyon különleges mondatot egy feltehetően csíki felmenőkkel rendelkező embertől: – A mostaniak erősen el vannak vetemedve, egyik sem akar dolgozni!” A magyar nyelv egy korábbi állapotában hagyományozódott át a generációkon, teljesen hiányoznak a modern technikához, a távközléshez, a háztartáshoz, a gépekhez és a modern foglalkozásokhoz kapcsolódó új keletű szavak. Elsősorban ez a nyelvi állapot okozza, hogy lassan-lassan feladják a magyar beszédet.”

Zsonda Márk néprajzkutató

A néprajzkutató Zsonda Márk – mindenki legnagyobb örömére – elkezdett szépirodalmat, történelmet tanítani a felnőtteknek, a fiatalokat magyar írásra-olvasásra tanítja, tánckört szervezett. Látva azt a törekvést, amellyel a német állam a honból kiszakadt telepesek utódai felé tett gesztusokat – újságok, rádióadók, televíziós adások működnek – Magyarország, a civil szféra sem maradhat tétlen. Manapság, ha magyarul írni és olvasni megtanítjuk a dél-amerikai magyarokat, akkor ők az internet és a korszerű távközlés egyéb eszközeivel be tudnak kapcsolódni a magyar szellemi vérkeringésbe és az általuk használt magyar nyelvet alkalmassá tudják tenni az egymással, a családon belüli kommunikációban, és akkor kevésbé sérül a magyarság-tudatuk, sőt erősödik és megmarad.

Villa Ángela magyar klubjában kártyáznak

Marossy Gézáék kis csapata nemcsak kutatni és filmet készíteni járt Argentínában, hanem az volt a megbízatásuk, hogy keressenek olyan embereket, akik már harmadik-negyedik generációsok, kiválóan beszélnek magyarul, idősebbek ugyan, de annyira egészségesek, hogy nem riadnak vissza a tizenkét órás repülőúttól. Így esett a választásuk Szalma Gizellára (73) és Botka Gyulára (75 éves), akik életükben először juthattak el Magyarországra. Több tévéműsor, rengeteg képriport és újságcikk készült róluk, ellátogattak a Parlamentbe, a nemzeti kegyhelyekre, találkoztak sosem látott rokonaikkal. Botka Gyulának nógrádi és csíki gyökerei vannak, azt ígérte, hogy jövőre a Székelyföldre is ellátogat. A történet folytatódik.

Géza, mint gaucho - Botka Gyula farmján (A felvételeket riportalanyunk, Marossy Géza bocsátotta rendelkezésünkre.)

Simó Márton
Készült az Udvarhelyi Híradó Kft. és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány együttműködési megállapodása keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával.
Marossy Gézával készült interjúnk videó-felvételen itt megtekinthető.


Forrás:

2015. február 24., kedd

Kitaro - Mandala (live)


Saját csapdájukba sétáltak bele a Buda-Cash ügyfelei

Saját csapdájukba sétáltak bele a Buda-Cash ügyfelei:
Ha Ön is a Buda-Cash Brókerháznál forgatta a pénzét vagy a DRB bankcsoportnál van, várjuk jelentkezését a szerk@mno.hu-ra!
'via Blog this'

Fedezet nélküli, úgynevezett százszoros tőkeáttétellel kötöttek üzleteket a svájci frank árfolyamára spekulálva. A svájci jegybank január 15-én keresztülhúzta a Buda-Cash ügyfeleinek számítását (is).
Kedden sajtótájékoztatót tartott Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, ahol elmondta, erős a gyanú, hogy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a jegybank a Buda-Cash Brókerház átfogó ellenőrzése során. A gyanú szerint a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben, és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a százmilliárd forintos nagyságrendet is – fejtette ki.
Windisch elmondta azt is, hogy a frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése nincs közvetlen összefüggésben a brókercégnél feltárt hiányosságokkal, bár az árfolyamváltozás mintegy tízmilliárd forint veszteséget okozott a cég ügyfeleinek. A vizsgált ügy hosszabb időre terjed ki, és nagyságrendileg nagyobb összeget érint.
A befektetési piac ismerői szerint az MNB döntése nem meglepetés, sőt kifejezetten számítottak rá, mert az ügyfelek védelmének érdekében más lépésre nem maradt lehetőség. A svájci frank árfolyamának hirtelen emelkedése következtében létrejött kár ugyan a teljes 100 milliárdra becsült összegnek csak kisebb részét képezi, de rendkívül érdekes, hogy az miként jött létre.

A svájci frank árfolyamára játszottak

Az MNO által megkeresett, neve eltitkolását kérő tőzsdei szakértő elmesélte, hogy a Buda-Cash (és más brókerházak is, ez nem volt egyedülálló a piacon) korábban olyan befektetési konstrukciót kínált ügyfeleinek, amely a svájci jegybank január 15-i döntéséig magas kockázatot jelentett, utána viszont egyenesen katasztrófát okozott. A befektetés lényege az volt, hogy a svájci frank nem töri át az euróhoz mért, korábban 1,20-nál maximalizált árfolyamát. Az ügyfelek úgynevezett 100-szoros tőkeáttétellel „játszottak” erre, ami azt jelenti, hogy például 100 CHF befektetése esetén 10 000 CHF értékkel foglalták el devizapozícióikat. Az esetleges nyereség és az esetleges veszteség is a magasabb összeg után volt várható.
A piac pontosan tudja – teszi hozzá szakértőnk –, hogy a Buda-Cash már hetekkel ezelőtt jelentette az MNB-nek a kialakult helyzetet, amelyben – már az MNB jelentése szerint – összesen mintegy 11 milliárd forint kár érte a magyarországi befektetőket.

Százszoros kockázat

„A 30-50-szeres tőkeáttétel mindennapos gyakorlatnak mondható, noha ez is óriási kockázatot rejt magában. A 100-szoros tőkeáttétel pedig a befektetett összeghez képest 100-szoros a kockázat is. Lényegében fedezet nélküli befektetésről van szó, amelyet viszont a felügyelet utasítására fel kell tölteni. Kérdés, hogy kinek. Megteheti ezt a brókerház, vagy annak tulajdonosai, esetleg a befektetők is. A jelen eset felettébb bonyolult. Pintér Zoltán, a Buda-Cash alapítója és tulajdonosa tavaly eladta részvényeit, az új tulajdonosok pedig vélhetően nem akarják kifizetni a mostani veszteséget. Feltételezem, hogy az ügyfelek sem. Így csődhelyzet alakulhatott ki, amelyben az MNB-nek lépnie kellett” – mondta a szakértő.

Miféle tájékoztatás?

A tőzsdei befektetések jó része magas kockázattal jár, némelyik kifejezetten rizikós, ezzel minden befektetőnek tisztában kell lennie.
„A kérdés most az, vajon a brókerház megfelelő módon tájékoztatta-e ügyfeleit a fennálló kockázatról. Az ügyfél mindig a bróker tájékoztatása alapján bólint rá a befektetésre, és innentől a kockázat az övé. Nem mindegy tehát, hogy mennyire volt alapos a döntést megelőző tájékoztatás, mennyiben volt tudatában az ügyfél a kiugróan magas kockázatnak. Természetesen az sem ritka, hogy a nagy »kasza« reményében az ügyfelek bármekkora kockázatot felvállalnak, a tőzsde erről is szól. De ilyen esetekben kalkulálni kell a hatalmas bukással is” – folytatta a szakértő.

A kártérítés esélyeiről

„Ebben az üzletben volt egy olyan tényező, amit sokan figyelmen kívül hagytak. A svájci jegybank független, önálló döntéseket hozhat, és ezt meg is tette. A Buda-Cash, sajnos, nincs egyedül ebben a helyzetben, mert az MNB által jelentett 11 milliárd forintos veszteségből a piaci információk szerint 8 milliárd csapódott le ennél a brókerháznál, azaz még 3 milliárd veszteség van más házaknál is. Óriási presztízsveszteség ez a szakma számára, mivel igen rossz fényben tünteti fel a brókereket. Az ügyfelek esetlegesen a Befektető-védelmi Alap segítségére számíthatnak, ami sok esetben csekély vigasz lesz. A befektetéseket kezelő cégek tagsági díjából és egyéb befizetéseiből fenntartott alapnál ugyanis a személyenkénti kártalanítás értéke 20 000 euró, ami ma durván 6 millió forintnak felel meg, de jelen esetben javarészt 50 milliós kártételekről beszélünk. Szigorúbb szabályozásra lenne szükség ezen a területen, mert nemcsak a közvetlen befektetők bukhatják el a pénzüket, vagy annak jó részét, hanem magukkal ránthatják a brókerház többi, a frankspekulációban részt nem vevő ügyfelét is” – zárta szavait az MNO által megkérdezett tőzsdei szakértő.
Ezt látszanak alátámasztani Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének a keddi sajtótájékoztatón elhangzott szavai is, miszerint a Buda-Cash brókerháznál 15-20 ezer, az ügyben érintett DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél aggódhat most a pénzéért. A tőzsdei befektetőknél valamelyest könnyebb helyzetben vannak a bankbetétesek, akiket érinthet a mostani botrány, mivel esetükben az Országos Betétbiztosítási Alap 100 000 euró összegig vállalja a kártérítést.
Ha Ön is a Buda-Cash Brókerháznál forgatta a pénzét vagy a DRB bankcsoportnál van, várjuk jelentkezését a szerk@mno.hu-ra!
A tőkeáttételes tőzsdei ügyletekről
Mit jelent a tőkeáttétel a svájci frank árfolyamváltozása esetében?
Tőkeáttételes ügyletre mind a részvénypiacon, mind pedig a devizapiacon van lehetőség. Ilyenkor a számlánkra betett pénzünket felszorozva plusz vásárlóerőt kapunk. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a pozíciómérethez szükséges tőkének csak egy töredékét kell elhelyeznünk letétként, a többit a brókerház biztosítja. A tőkeáttételes kereskedésnek az a nagy előnye, hogy a devizapiacon már kis árfolyamváltozáson is nagy összeget lehet keresni, hiszen a tőkeáttétellel jóval magasabb nyereség realizálható.

Hányszoros tőkeáttétel ilyenkor a megszokott?
A tőkeáttétel mértéke brókercégenként, bankonként, sőt pénzügyi termékenként is változik, így a megnövelt vásárlóerő kétszerestől akár több százszoros is lehet.

Miért éri ez meg a brókercégeknek?
A brókercégeknek ez azért éri meg, mert a nagyobb költésegységek után nagyobb jutalékot vonhatnak le, vagyis az ő nyereségük is nagyobb lesz, mintha az ügyfelük tőkeáttétel nélkül kötött volna üzletet.

Ha veszteséges lesz az ügylet, a veszteség is többszörös lesz? Ki viseli ennek a terhét?
A tőkeáttételes ügyletek legnagyobb kockázata az, hogy nemcsak a nyereségünk, hanem a veszteségünk is megsokszorozódhat. Így könnyen előfordulhat, hogy egy szerencsétlen ügylettel akár a tőkénk jelentős részét is elveszíthetjük. Ennek a terhét pedig az ügyfél viseli.

2015. február 20., péntek

2015-02-20 Napi aktuális 2. rész | EchoTv

A TV-székház ostromáról, és az Év Fájáról

2015-02-20 Napi aktuális 2. rész | EchoTv

2015. február 20., péntek 19:55
A tavalyi Év fája megtisztelő cím elnyerése után, a híres tatai platán egy újabb szavazás nyertesévé válhat, ezúttal az Európa fája címet nyerheti el. Vendég: Michl József polgármester (Tata).

Már lassan 9 éve keressük a válaszokat a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatos kérdésekre. A bűntetőper tárgyalásán újabb részletekkel ismerkedhettünk meg, melyek ezúttal a rendőri erők irányításával kapcsolatos hiányosságokra, hibákra világítottak rá. Vendég: Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró.

- See more at: http://www.echotv.hu/napi-aktualis-2015-02-20-napi-aktualis-2-resz#sthash.MvieVbN0.dpuf

http://video.echotv.hu/sites/default/files/videos/2015/02/20/173608/hirado_napiktualis2-1_standard_video_1424463391.mp4

2015. február 13., péntek

(1) Mireisz Tibor - Drezda terrorbombázása és holokausztja "1945....

(1) Mireisz Tibor - Drezda terrorbombázása és holokausztja "1945....:

'via Blog this'
Drezda terrorbombázása és holokausztja
"1945. február 13-án este fél 10-kor az angol királyi légierő összesen 1049 Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú bombázója két, egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és kevesebb mint öt perc alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a légvédelem nélkül maradt városra. A három óra múlva bekövetkezett második hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra és az angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le. A német polgári lakosságot teljesen váratlanul érte a terrortámadás, lévén Drezda "nyílt városnak" számított, azaz nem volt hadi létesítménye, ezért légvédelme sem, a más városokból ide menekülő, valamint az itt élő lakosság számára ez a város biztonságos menedéket nyújtott, de amit akkor még nem tudtak, teljes kiszolgáltatottságot is.Az első légitámadást követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további négy támadást intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú, napalm, magnézium, termit, klorin-triflurid és fehér foszfor tartalmú gyújtóbombát dobtak le.
A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja jelentette. Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba." (Metapédia)
Ez a II. Világhábori egyik "holokausztja- teljesen elégő áldozat" volt. Az áldozatok számát a mai napig titkolják megtévesztően teszik közzé, de itt kicsinyítve azok számát. A valóságban a terrorista szövetségesek itt próbálták ki a későbbi naphalm bombákat, mely nem csak elszívta a levegőt az áldozatok elől, hanem beleégve testükbe elolthatatlanná tette testüket. A rettenetes hőtől a halottak a levegőben forogtak. Drezdára maga a gonosz csapott le. Az áldozatok száma 50 - 600.000 fő közötti, melynek első adatát a győztesek , második adatát a vesztesek adták. Ha a vöröskereszt adatait nézzük akkor 300.000 fő körüli volt az áldozatok száma. Azért nehéz megállapítani, mert védett városként nem tartózkodtak harci egységek Drezdában, csak kórházi alakulatok , helyi lakosok és nagy számú menekülő civilek. A II. világháború egyik leggyalázatosabb cselekedete volt Drezda bombázása, kitervelői remélhetőleg az Isteni Ítélőszék elé álltak és felelnek bűneikért.

Drezda drámája - teljes film, magyar felirattal


2015. február 12., csütörtök

Tízezrek vesztették életüket a „német Hiroshimában”

Tízezrek vesztették életüket a „német Hiroshimában”:
2015. február 12., csütörtök
'via Blog this'
Drezda bombázás után

A menekültekkel felduzzadt Drezda városában 1945. február 13-án közel egymillióan hajtották volna nyugalomra fejüket. Azon az éjszakán azonban az angol légierő bombázói előbb érkeztek meg az álmoknál.
Bárány Krisztián
Bárány Krisztián
A szovjetek már a jaltai egyeztetésen követelték, hogy nyugati szövetségeseik az összeköttetési csomópontok elleni légitámadásokkal akadályozzák meg a németeket abban, hogy a nyugatiról csapatokat dobjanak át a keleti frontra. A bombázás tervéről az amerikaiak már február 7-én tájékoztatták Moszkvát.
Churchill és Drezda
A barokk műemlékekben gazdag várost 1944 végén érte először egy kisebb légitámadás, s akkor is külvárosi területekre hullottak a bombák. A helybéliek körében el is terjedt, hogy a brit miniszterelnöknek, Churchillnek egy nagynénje él itt, ezért kímélik a szövetségesek a várost. Nem tudhatták, hogy az angolszász hatalmak már a hónap elején, Sztálin, Churchill és Roosevelt 1945. február 4–11-ei jaltai csúcstalálkozója előtt tervbe vették a támadást, de a végrehajtást az időjárás másfél hétig nem tette lehetővé.
A szigorúan titkos információk ekkor még több lehetséges célpontról szóltak. Végül arra a Drezdára esett a választás, ahol ekkor gyermekként családjával a lipcsei televízió adásábanmegszólaló Anita John is élt. Ők mit sem sejtettek az ellenük készülő brutális tömeggyilkosság tervéről. Winston Churchill szavai azonban egy a szovjet követelésnél is vészjóslóbb tervet vetítenek elénk:
„A bombázásnak alapvetően a német munkáslakónegyedek ellen kell irányulnia. A jobb körökhöz tartozók házai szellősebben terülnek el, és ezért kényszerűen nagyobb a bombaigényük.”
A kegyetlen szavak a háború során már korábban is többször beigazolódtak, a civil lakosságot egyre gyakrabban érte támadás, a drezdai azonban mindegyiknél pusztítóbb volt. Egyes szakértők szerint ugyanis a támadás egy atombomba pusztításával volt egyenértékű.
Drezda elpusztítása sokak szerint egyszerű terrorbombázás volt: válasz az 1940–41-es, a levegőben megvívott angliai csata alatti német bombázásokra, amelyek során a Luftwaffe csak Londonban 12 000 ember halálát okozta, 1940 novemberében pedig porig rombolta Coventryt
Drezda elpusztítása sokak szerint egyszerű terrorbombázás volt: válasz az 1940–41-es, a levegőben megvívott angliai csata alatti német bombázásokra, amelyek során a Luftwaffe csak Londonban 12 000 ember halálát okozta, 1940 novemberében pedig porig rombolta Coventryt
Fotó: Europress/AFP
Drezda lakosságának esélye sem volt, a meglepetésszerű támadás kezdetén még a szirénák is csak késve szólaltak meg. A város nyugalmát néhány perccel este tíz után törték meg a szövetségesek gépei: 22 óra 13 perc és 22 óra 21 perc között 244 Lancaster típusú angol bombázó a belváros háromszor öt kilométeres nagyságú területét vette célba, a legsűrűbben lakott kerületekre és a leghíresebb épületekre szórták a robbanó- és gyújtóbombákat. Egyes híradások szerint a 800 brit bombázó két hullámban 400 000 gyújtó- és 4500 robbanóbombát dobott a városra.

Így vált értelmetlenül lávafolyammá Európa egyik ékköve

Az interneten fellelhető megrázó archív felvételek a kegyetlen pusztításról tanúskodnak. Az egyik brit repülőről készített képsorokon összefüggő lávafolyamként látjuk a lángokba borult várost. Egy másik felvételen a drezdai székesegyházzal szemből mutatja az eseményeket míg lángba borul a templomtorony. A drezdai horrort nem csupán a bombázás, hanem a foszfor által szított tűz és a mérges gázok együtt okozták. Anita John ekkor veszítette el szüleit, nagyszüleit, és nagybátyját is. Ő maga tizenhat órán keresztül volt a romok alatt, egy szomszéd mentette meg.

A szövetségesek kegyetlenkedését csak tetézte, hogy az Elba folyó partján menekülőkre többször sorozatot adtak le a gépekről. A kegyelemdöfés másnap érkezett: február 14-én délben a romba dőlt, füstölgő város felett 311 amerikai bombázó jelent meg az égen.
A bombázások áldozatainak számát pontosan megbecsülni ma sem lehet. Minimum 35 000 ember égett el, fulladt meg az óvóhelyeken, ugyanakkor a kutatók valószínűsítik, hogy ez a szám jóval nagyobb, közel négyszerese is lehet a minimumbecslésnek. Ártatlanok tízezrei vesztek oda, ráadásul a szövetségesek eredeti terve a pusztítás óriási méretei ellenére sem valósult meg, Németország ugyanis nem tört meg, s tovább folytatta harcát. Az értelmetlen terror képeit nem lehet kitörölni Anita John emlékeiből sem. A „drezdai gyermek” minden év február 13-án fejet hajt szerettei emléke előtt.

animated candle photo: Candle Sparkles candles64SparkledAnimated.gif