Blogarchívum

2014. május 30., péntek

Merkel mégis Junckert akarja elnöknek

Merkel mégis Junckert akarja elnöknek:

2014. május 30., péntek 16:42, frissítve: péntek 16:42 , forrás: MNO
'via Blog this'
Angela Merkel német kancellár pénteken nyilvánosan kiállt amellett, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.
Az N-tv német hírtelevízió jelentése szerint a kancellár Regensburgban, a Német Katolikus Napok nevű rendezvénysorozaton egy vitafórumon állt ki a volt luxemburgi miniszterelnök mellett. Az Európai Néppárt végzett az első helyen az európai parlamenti (EP-) választáson, „éppen ezért minden megbeszélést abban a szellemben folytatok, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke” – mondta Merkel.

Juncker nem állt ki mellettünk

Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is. Kattintson a részletekért!

Merkel: Mások is képesek rá...

A német kancellár eddig nem foglalt állást egyértelműen a néppárti csúcsjelölt mellett. A keddi uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján például azt mondta, hogy Juncker alkalmas a bizottság következő öt évre szóló programjának végrehajtására, de „sokan mások is” képesek erre. 

Merkel tartózkodó hozzáállását bírálták a kancellár vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták, akik azt akarják elérni, hogy az EP-ben az európai szocialista pártcsalád frakciójának támogatásával megválasszák Junckert bizottsági elnöknek,
 és a baloldali csúcsjelölt, Martin Schulz legyen a bizottság német tagja.

Orbán és Cameron nem támogatja

A tisztség betöltésére azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell személyi javaslatot tennie, és a javaslatról minősített többséggel kell döntenie.
A tanács több tagja, köztük David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatja Juncker jelölését.

Reuters hírügynökség londoni kormánykörökből úgy értesült, hogy a brit kormányfő Magyarország mellett Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát „és talán Németországot” látja lehetséges szövetségesének. A volt luxembourgi miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlan” London számára – mondta korábban Cameron párttársainak a hírek szerint.
A tanács kedden megbízta Herman Van Rompuy-t, a testület elnökéthogy kezdjen konzultációkat az EP képviselőivel az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről. Rompuy, azonban az eszmecserére szóló meghívójában hangsúlyozta: egyelőre nem tervezik, hogy megnevezzék a jelöltet, csupán a jelöltállítás folyamatát igyekeznek felvázolni.

Kapcsolódó hír:

Támadások hazánk ellen: Juncker nem állt ki mellettünk

Jean-Claude Juncker megsértődött azon, hogy Orbán Viktor nem támogatja európai bizottsági elnöki jelölését, pedig korábban szó nélkül hagyta, amikor párttársa, Viviane Reding rendszeresen támadta a velük közös európai pártcsaládba, az Európai Néppártba tartozó magyar kormánypártokat és Orbánt, aki a néppárt alelnöke is volt. Amikor pedig Juncker külügyminisztere, Jean Asselborn esett neki az Orbán-kormánynak, a luxemburgi kormányfő még sumákolt is.
A Fidesz és az Európai Néppárt közötti problémának tekinti Jean-Claude Juncker, hogy Orbán Viktor nem támogatja, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke – így nyilatkozott a néppárt csúcsjelöltje hétfőn a Euronewsnak. „Ez a Fidesz és a Néppárt közötti probléma. Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv” – válaszolta Juncker.
Ismert, Viviane Reding biztos – akit Juncker kormánya delegált az Európai Bizottságba – hevesen és több fronton is támadta az elmúlt években a magyar kormányt, többször valótlanságokat állítva. Akkor az egykori luxemburgi kormányfő egyetlen szóval sem állt ki a magyar miniszterelnök és kormánya mellett, miközben a Fidesz és Juncker pártja ugyanazon frakcióban volt.

Juncker néma maradt

Reding az alkotmány „módszeres megsértését” rótta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek, és éles hangon bírálta az új alaptörvény módosításait is, továbbá kritikákkal illette a kormány munkáját az adatvédelmi hivatal függetlensége és a bírák korai nyugdíjazása  (?!) ügyében is, utóbbi kapcsán pedig az egész unióra kiterjedő, minden tagállam igazságszolgáltatási rendszerét uniós felügyelet alá helyező koncepciót tett le az asztalra. Juncker ez ügyek kapcsán soha nem emelte fel a szavát, pedig Reding az agresszív támadások miatt Orbánnal közös platformjukkal, az Európai Néppárttal is konfliktusba keveredett.

Hazugságokat híreszteltek

Feltételezések szerint Juncker párttársa volt az is, aki a lejáratókampány során azt is megpróbálta elhíresztelni, hogy az Európai Néppárt ki akarja zárni soraiból a Fideszt, és a magyar szocialista politikusok is hozzá küldözgették a feljelentéseiket a kormány ellen. Reding volt az is, aki a 2013 júniusában megrendezett Bilderberg-konferencián közölte: mindent megtesz azért, hogy a 2014-es magyarországi választások eredményei legitimitását gyengítse arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat.

Külügyminisztere diktátorozta Orbánt

Juncker kormányának külügyminisztere, Jean Asselborn szintén éles szavakkal bírálta a médiatörvényt. Közvetlenül hazánk 2011-es európai uniós elnöksége előtt azt mondta: „Nem biztos, hogy Magyarország méltó az EU vezetésére, mert az elfogadott magyar médiatörvény sérti az unió szellemét és szabályait”, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a médiatörvény ellen.
Az új alaptörvény kapcsán egy lapinterjúban úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország az Európai Unió szégyenfoltjává válik”, 2012-ben pedig kevesellte a hazánk ellen indult kötelezettségszegési eljárásokat, és egyenesen azt javasolta, hogy vonják meg Orbántól a szavazati jogot az Európai Parlamentben, mondván, „egy diktátornak nem jár szavazati jog”. Juncker ekkor sem vette védelmébe párttársát, a magyar miniszterelnököt.

Sumákolt Juncker?

Egyébként amikor Asselborn a médiatörvény kapcsán Lukasenkához hasonlította és diktátornak nevezte Orbánt, Junckertelefonbeszélgetésben személyesen biztosította a magyar kormányfőt arról, hogy külügyminisztere kijelentései nem a luxemburgi kormány álláspontját tükrözik. Ezzel szemben beosztottja teljes mértékben cáfolta Juncker állításait. Asselborn a HVG-nek adott exkluzív interjújában ugyanis úgy nyilatkozott, hogy külügyminiszterként, miniszterelnök-helyettesként a luxemburgi kormány nevében beszél, és azt is elmondta, hogy véleményében osztozik főnökével.

Nagyon pórul járt az óbudai bajnaista politikus

Nagyon pórul járt az óbudai bajnaista politikus:

2014. május 30., péntek 14:05 , forrás: MNO
'via Blog this'
Személyes érintettség be nem jelentése miatt marasztalta el Mihalik Zoltán (Együtt–PM) önkormányzati képviselőt a kormánypárti többségű óbudai képviselő-testület csütörtökön. A politikus két ízben is elhallgatta érintettségét az önkormányzati döntéshozatal során, anyagi előnyhöz juttatva ezzel cégét. A Demokratikus Koalíció sem bír magával a III. kerületben.
2013 nyarán, az árvízi károk enyhítésére a római-parti önkormányzati bérlemények egy havi bérleti díját engedte el az önkormányzat. Mihalik Zoltán ekkor nemcsak elhallgatta, hanem – írásbeli kérdésre írásban –határozottan cáfolta, hogy érdekeltsége van a Római-parton; a döntéshozatalban részt vett, a határozati javaslatról igennel szavazott, gyakorlatilag a saját bérlőjének szavazta meg a bérleti díj elengedést úgy, hogy személyes érintettségét letagadta.

A második esetben a kerületi szabályozási terv Római-partra vonatkozó tervezési területének csökkentéséről szavazott nemmel a képviselő, elhallgatva, hogy a tervezési területen lévő érdekeltségei miatt személyes érdeke, hogy a terület szabályozása a kerületnél maradjon.

Kalandos életútja van Mihaliknak

Az óbudai önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön a képviselő kéthavi tiszteletdíját vonta meg ezért. A Fidesz–MPSZ III. kerületi szervezete pedig felszólította Mihalikot, hogy haladéktalanul térítse meg az óbudaiaknak okozott kárt. Mihalik Zoltán korábban az MSZP, majd az MSZDP színeiben politizált Óbudán, 2010-ben – kompenzációs listáról – az Itt Élünk Egyesület tagjaként jutott be a III. kerületi képviselő-testületbe. Az áprilisi országgyűlési választási kampány finisében azonban már az Együtt–PM tagjaként tett feljelentést Menczer Erzsébet, a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje ellen. Az állítólagos kerületi lakásmutyiról bebizonyosodott, hogy törvénytelenség nem történt, a lejárató kampány azonban sikeres volt.

Okiratot is hamisíthatott a DK

Csütörtökön bocsánatkérésre szólította fel Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét és Albert Eszter választókerületi elnököt, amiért az EP-választás napján a III. kerületi szavazatszámláló bizottságok és a hivatali dolgozók rágalmazásával saját delegáltjaik mulasztását próbálták leplezni, a közvéleményt szándékosan félrevezetve politikai tőkét kovácsolni hibáikból.

A DK egyik delegáltja,
Szili Ferenc vélhetően szándékosan egy másik szavazókörben jelent meg, kérdésre válaszolva ezt azzal magyarázta, hogy az országgyűlési választásokon megismert bizottsági tagokkal szeretett volna együtt dolgozni. Az Albert Eszter által aláírt, delegálásról szóló iraton a 78. számú szavazókör számát kézzel átjavították 68. számúra. A javítást senki nem látta el a kézjegyével, ezért ebben az esetben akár okirat-hamisítás is fennállhat.
Szili – miután tájékoztatták arról, hogy mégis az eredetileg a DK által meghatározott, 78. számú szavazatszámláló bizottság munkájában kell részt vennie – hazament.  A másik esetben Nagyné Urbán Éva DK-s delegált nem rendelkezett esküokmánnyal, azonban a hivatal dolgozói, miután erről tudomást szereztek, orvosolták a problémát.

A baloldal felrúgta a megállapodást

A DK ezek után közleményt adott ki arról, hogy a III. kerületben nem engedik dolgozni delegáltjaikat, illetve a hivatalban elkeverték ehhez szükséges irataikat. A saját hibáikból a kormánypártot támadó kampányhírt kreáltak, ezzel azonban teljes a pártoktól független, munkájukat tisztességgel végző hivatali dolgozókat is megpróbálták lejáratni.

A III. kerület fideszes vezetése ciklusokon át eredményesen törekedett arra, hogy a városrész lakóinak érdekét helyezze előtérbe a pártpolitizálással szemben. A kerület szociális és kulturális területen elért eredményeit az ellenzék is elismeri. A választási kampányok előtt az induló pártok megállapodást írtak alá arról, hogy tisztességes kampányt folytatnak. Úgy tűnik, a baloldal felrúgva a megállapodást, alapvető etikai normákat figyelmen kívül hagyva már Óbudán is hazugságokkal, rágalmakkal próbálja kikezdeni a kiegyensúlyozott, konszenzusos politikára építő kormánypárti kerületvezetést.

2014. május 29., csütörtök

Ők lesznek az új Orbán-kormány tagjai

Ők lesznek az új Orbán-kormány tagjai:

2014. május 29., csütörtök 16:04, frissítve: csütörtök 19:06 , 
'via Blog this'

Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor, akiket a jövő héten hallgathatnak meg az illetékes szakbizottságok.
Orbán Viktor Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándortbelügyminiszterré, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterévé,Fazekas Sándort földművelésügyi miniszterré, Hende Csabáthonvédelmi miniszterré, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré,Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Mihálytnemzetgazdasági miniszterré, Seszták Miklóst nemzeti fejlesztési miniszterré, Lázár Jánost pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterré kívánja kinevezésre javasolni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A dokumentumot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el csütörtökön az MTI-hez.

A kormányfő levelében kérte az Országgyűlés elnökének intézkedését, hogy a miniszterjelölteket – akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek – a feladatkörük szerint hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák.
A tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-kormánynak: Trócsányi László korábbi párizsi nagykövet és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő. Lázár János pedig eddig államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.

Kilenc minisztérium a harmadik Orbán-kormányban

Mint az MNO korábban megírta, a harmadik Orbán-kabinet kilenc tárcával végzi majd a munkát. Egy parlamenti döntésnek köszönhetően minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. A kormányzati struktúra egyébként nem változik jelentősen, ha az elmúlt éveket nézzük.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnésével az igazságügy önálló tárcát kap. Ezt a Brüsszellel vívott folyamatoscsatákkal indokolta Orbán Viktor kormányfő. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát Földművelésügyivé keresztelik – a vidékfejlesztés ugyancsak a Miniszterelnökséghez kerülhet –, és a külügyi tárca neve szintén változik, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.

A munkához keresik az embert, nem fordítva

„A munkához keressük az embert, és nem az emberhez határozzuk meg a munkát” – közölte korábban Orbán a megalakuló kormány kapcsán. Jelezte, hogy szándékai szerint az előző kabinet több tagja folytatja munkáját, de „nem mindenkinek kell pontosan ugyanazt végeznie, mint korábban”.
Az új országgyűlésnek az alaptörvény szerint a parlamenti választástól számított harminc napon belül, vagyis május 6-áig kellett megalakulnia, az új kormánynak pedig az ettől számított negyven napon belül kell hivatalba lépnie.

KDNP: megnyugtató a folyamatosság szempontja

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint megnyugtató, hogy a folyamatosság szempontja érvényesül az új kormányban – így értékelte Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a harmadik Orbán-kabinet csütörtökön nyilvánosságra hozott névsorát az MTI-nek. Harrach Péter kiemelte: az első és a második Orbán-kormány is „kereszténydemokrata kabinetként működött”, és reményei szerint ez lesz jellemző a harmadik Orbán-kormányra is.
Az új kereszténydemokrata miniszter, a nemzeti fejlesztési tárca élére javasolt Seszták Miklós jelenléte a kormányban ennek a reményüknek a megvalósulását jelenti – mondta a frakcióvezető. Hozzátette, hogy az igazságügyi minisztériumot a jövőben vezető Trócsányi László is KDNP-tag.

Nem lepődött meg az ellenzék

A Jobbik nem remél nagy változást a kormányzati politikában a következő négy évben – mondta Dúró Dóra, a párt szóvivője. A jobbikos politikus szerint „Orbán Viktor azt a formát hozta, amire lehetett számítani”, a kormánynévsor nem okozott meglepetést.
Az LMP-nek nem okozott nagy meglepetést az új kormányzati névsor, és a párt úgy látja, hogy Lázár János „kis miniszterelnök lesz” – mondta Szél Bernadett csütörtökön az MTI-nek.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője azt mondta, a névsor alapján az látszik, hogy folytatódik az ország mélyrepülése és elszigetelődése, miközben tovább burjánzik a korrupció.
Az Együtt-PM pártszövetség arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne nevezze ki miniszternek Lázár János és Seszták Miklóst.

2014. május 26., hétfő

Csípi a Fidesz az európai szocik szemét

Csípi a Fidesz az európai szocik szemét:

2014. május 26., hétfő 13:00, frissítve: hétfő 13:26 , szerző: MNO
'via Blog this'

A pénzügyi körök segítségével megbuktatott Silvio Berlusconi után Martin Schulzék most Orbán Viktort vették célba. Ráadásul a Berlusconi-féle Forza Italia és a Fidesz–KDNP vasárnap megszerzett néppárti EP-mandátumai nélkül a szociáldemokratáké lenne a legnagyobb frakció, ami bizony csípi az európai baloldal szemét.
Martin Schulz, az európai 
Szinte még föl sem kelt a nap az európai baloldal EP-választási veresége után, Martin Schulz, az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje máris követeli, hogy az Európai Néppárt alaposan fontolja meg Silvio Berlusconi és Orbán Viktor pártjának részvételét a néppárti frakcióban. Schulz vasárnap éjjel ezt arra reagálva nyomatékosította, hogy a néppárti frakció marad a legerősebb a következő öt évben is az Európai Parlamentben.
A hétfő délelőtt az Európai Parlament honlapján közölt adatok szerint 214:189 arányú, tehát 25 mandátumos néppárti fölény lesz az Európai Parlamentben a szociáldemokratákkal szemben a most induló ciklusban, így a 12 mandátumhoz jutott Fidesz–KDNP és Berlusconi 13 képviselői helyet szerző Forza Italiája együtt éppen a mérleg nyelve. Schulz számára ennek azért van különös jelentősége, mert az EB-elnöki versenyben az a frakció lesz jelölő pozícióban, amelynek a legtöbb tagja van az EP-ben. Az is ismert, hogy ekkorára semelyik EU-tagállamban nem nyílt az olló a jobb- és a baloldal között, mint Magyarországon, amit szintén nem néznek jó szemmel Martin Schulzék.
A most Schulztól érkező „berlusconizás” és „orbánozás” korántsem előzmény nélküli. A Fideszt már a 2010-es kétharmados választási siker idején kinézte magának Schulz, a következő évben pedig bizonyos német és francia körök jelentős gazdasági háttértámogatással elérték Silvio Berlusconi megbuktatását Olaszországban – mint erre a volt amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner nemrég megjelent könyvében (Stress Test: Reflections on Financial Crises) is utal.

Pénzügyi körök buktatták meg Berlusconit

Geithner szerint – mint erről a Magyar Nemzet szombati számában is írt – az uniós vezetők kezdeményezését Berlusconi eltávolítására Barack Obama amerikai elnök elutasította. Az EU egyes képviselői azt szerették volna, ha Washington nem támogatja a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) abban, hogy segítséget nyújtson Olaszországnak mindaddig, amíg le nem váltják Berlusconit. Peter Spiegel, a Financial Times brüsszeli rovatvezetője múlt hétfőn arról írt, hogy a 2011. november 3-án kezdődő G20-találkozón Angela Merkel német kancellár kikötötte, a válsággal küzdő Olaszország részére semmilyen támogatáshoz nem járul hozzá, amíg az akkori olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi a helyén van. A Wall Street Journal úgy értesült, Berlusconi bukásához – részben Merkel nyomására – Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök is hozzájárult az ellenzék pártjaival együtt. A The Telegraph internetes változatában megjelent cikk szerzője Geithner beszámolója alapján egyenesen „alkotmányos botrányról” és „monetáris diktatúráról” írt. Az Európai Központi Bank egykori olasz igazgatósági tagja, Lorenzo Bini-Smaghi tavaly megjelent könyvében már tett arra utaló megjegyzéseket, hogy Berlusconi megbuktatásáról azután született döntés, hogy a lírához való visszatéréssel fenyegette meg az eurózóna jövőjéért aggódó uniós vezetőket. Berlusconi a mostani hírekre reagálva ismét puccsnak nevezte az eltávolítását, s pártjával együtt azonnali vizsgálatot követelt az olasz államfőtől és az Európai Uniótól az ügyben.

Orbánnak is hasonló sorsot szánnak?

Orbán Viktor ellen hasonló támadást készíthettek elő az unió központjában, amelyet – erre annak idején maga a magyar kormányfő is célzott – a békemenet hiúsított meg 2012 januárjában. Mindennek az európai parlamenti választás közepette azért volt különös jelentősége, mert a magyarországi balliberális ellenzék nem titkolt törekvése a hazánk feletti szorosabb uniós ellenőrzés elérése. Sőt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egyenesen azeurópai egyesült államok létrehozása mellett kampányolt, amely nyilvánvalóan jelentősen korlátozná a tagállamok szuverenitását.
A balliberálisok korábban amellett is kardoskodtak, hogy Magyarország továbbra is vegye igénybe az IMF segítségét az ország finanszírozásához. Ehelyett azonban az Orbán-kormány idő előtt visszafizette az előző balliberális kormány által felvett gigantikus IMF-hitelt. Ismert az is, a valutaalap az ilyen támogatást szigorú feltételekhez köti, vagyis a segítségnyújtás idején beleszól az adott ország költségvetési és gazdaságpolitikájába.

MNO - EP VÁLASZTÁS EREDMÉNYE 2014. MÁJUS 25.

MNO - Címlap:

'via Blog this'

2014. május 22., csütörtök

Miből vette Kovács Béla a luxusingatlant? - Inforádió

Miből vette Kovács Béla a luxusingatlant? - Inforádió:

2014. május 22., csütörtök 16:01
'via Blog this'

A kémkedéssel összefüggésbe hozott jobbikos Kovács Béla, harmadmagával lett tulajdonosa annak a luxusingatlannak, amelyről tegnapi számában a Heti Válasz írt. Mirkóczki Ádám a Jobbik szóvivője közölte: az ingatlan értéke 52 millió forint, és noha féléves EP-képviselői javadalmazásából ezt megvehette volna Kovács Béla, kölcsönt is bevont.


Kijelentette azt is: meggyőződésük szerint semmi bizonyíték nincs arra, hogy akár magyar vagy más ország ellenérdekelt titkosszolgálatának emberétől, akár magánszemélytől pénzt kapott volna az EP-képviselő, "sem forintban, sem rubelben, sem sékelben, sem dollárban". Hozzátette: tudomása szerint Kovács Bélát még kórházban kezelik, ha lesz változás, értesítik a sajtót.

Arra a felvetésre, hogy felmerült-e visszalépése vagy visszaléptetése, Mirkóczki Ádám leszögezte: azt szeretnék, ha minél előbb felépülne és folytatná a munkáját. A vészforgatókönyvet firtató kérdésre úgy fogalmazott: ha "Kovács Bélát levesszük, akkor egész biztosan egy másik ügynököt fogunk a helyére tenni, csak szerintem most nem Oroszországból, hanem Iránból, hiszen onnan is rengeteg pénzt kapunk".

A Heti Válasz szerdán arról írta kémgyanúba keveredett Kovács Béla néhány éve még egy XIII. kerületi panellakásba volt bejelentve és Magyarországon mindössze két, mára bezárt bt. volt a nevén, családja később százmilliós luxusingatlant szerzett Pilisszentkereszten. 

A Jobbik kémgyanúba keveredett EP-képviselője néhány éve még egy Gogol utcai panellakásba volt bejelentve. Neje, az orosz születésű (egyben osztrák állampolgár) Istoschin Svetlana ugyancsak itt élt vele, és az elmúlt másfél évtized leforgása alatt két magyarországi betéti társaság volt a nevükön. 

A Szelena-2 Bt. hazai üzleti tevékenysége egy angyalföldi vegyesbolt tulajdonlásában merült ki. Kovács neve az Erdei 2002 Bt.-ben is feltűnt, melynek legfőbb tevékenysége szintén "élelmiszerjellegű bolti vegyes kiskereskedelem" volt. 

A Heti Válasz online kiadása fotókat közöl egy pilisszentkereszti házról, amelynek jelenleg Kovács Béla felesége a tulajdonosa. A lap által megkérdezett ingatlanpiaci szakértő szerint a ház értéke legalább 100 millió forint.

Kovács Béla "Aljas és felháborító az ellenem indított hadjárat"címmel interjút adott az alfahir.hu internetes lapnak. Ebben azt állítja, "az EP-kampány hajrájában kiéleződött a harc, a Jobbik ezért durva és hazug, nemtelen támadásokat kapott politikai ellenfeleitől. Ennek az aljas politikai csatának lett az áldozata". Hozzátette: "számomra már teljesen egyértelmű, hogy külföldi utasításra indult a támadás, melynek én csak eszköze vagyok, a célpont az egyre erősödő Jobbik. 

Egyébként úgy értesültem, hogy egy lett politikus ellen épp ugyanilyen jellegű támadás zajlik, de más országokban is elképzelhetőek a jövőben hasonló esetek. Teljesen világos az is, hogy az oroszbarátnak titulált politikusokat próbálják levadászni."

A jobbikos politikus az interjú nagy részében a gyerekkoráról mesél és állítja: "tényleg Kovács Bélának hívnak".

Hozzátette azt is: kis híján szívinfarktust kapott, csak a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönheti, hogy nem lett nagyobb baja.



XII. kerület - Hegyvidék | Nem kezdődnek el az idén a Normafa Park beruházásai?

XII. kerület - Hegyvidék | Nem kezdődnek el az idén a Normafa Park beruházásai?:

Nem lesz síparadicsom?

'via Blog this'


A Normafa Parknak nevezett sportközpont kialakításának előkészületei lassabbak és bonyolultabbak, mint az önkormányzat vezetői korábban képzelték. Pokorni polgármester az önkormányzati Hegyvidék újságnak adott erről interjút, amelyből a fő pontokat idézzük.
"Egy évvel ezelőtt még naivan azt hittem, hogy a Normafával kapcsolatos munkák megkezdődhetnek az idén. De ahogyan elmélyedünk ebben az ügyben, úgy látjuk, hogy sokkal alaposabb végiggondolásra van szükség, sokkal több szereplővel kell összeillesztenünk mások elképzeléseit. Próbáljuk grammra kimérni a kerékpárosok és gyalogosok, kutyások és nagycsaládosok, vagy épp a kivilágított útvonalra vágyó futók és a fényszennyezés miatt aggódó természetvédők igényeit."
"A gerincről a Harangvölgy aljáig húzódó sípálya kialakítása szerintem illuzórikus. Ez nem azt jelenti, hogy ne keressünk helyet a hobbisíelőknek, azoknak, akik munka után, vagy hétvégén a családdal pár órára feljönnének síelni, vagy akik itthon, biztonságos körülmények között szeretnék megtanítani gyermekeiknek a sportág alapjait. A számukra kijelölhető, támogatott pálya sem érinthetné azonban a Harangvölgy aljában található ősbükköst, ezt a természeti értéket semmiképpen sem szabad veszélyeztetnünk.
"Meglehet, valóban nem volt hibátlan a törvény indoklása, vagy az azt övező kommunikáció, de ma már szerintem minden szereplő pontosan látja, hogy nincs szó semmilyen beruházásról, vagy építkezésekről. Minden funkció elhelyezhető ugyanis a meglévő épületekben. Sőt, a meglévő épületek számát csökkenteni is lehetne: az egykori Hotel Olimpiát, ezt a kísértetkastélyt, ami a Normafa szégyene – bár ez nincs a törvényben –, érdemes lenne lebontani, hiszen ott tudnánk kialakítani a meghosszabbítandó fogaskerekű vasút felső végállomását. Az építési övezetbe tartozó ingatlanon a sportolókat kiszolgáló csomagmegőrző, büfé, tusoló, toalett, vagy egy kerékpárkölcsönző is bőven elférne. A Jánoshegyi úti Budai Sport Hotel vagyonkezelését is átvesszük. A hotel nem túl kihasznált, így bőven lenne hely például arra, hogy kialakítsunk benne egy pihenőt a Normafa közbiztonságára ügyelő rendőrök, parkőrök számára. Azt, hogy nem akarunk beruházni és új épületeket emelni, egyre világosabban látják és támogatják a korábban tiltakozásuknak hangot adó zöldszervezetek is."
"A természetvédők kérésére néhány hónappal meghosszabbítjuk az egyévesre tervezett európai uniós Natura 2000-es hatásvizsgálat időtartamát, tavaly ugyanis csak május végén tudták elkezdeni a vizsgálatokat, és sikertelenül végződött a terület emblematikus lepkefajának, a csíkos boglárkának a számlálása. Vagy azért, mert évek óta szorul vissza az egyedszámuk – öt évvel ezelőtt is már alig háromszázat számoltak össze, tavaly pedig egyet sem találtak –, vagy pedig amiatt, mert későn láttak hozzá a munkához. Ezért, hogy tisztán lássunk ebben a fontos természetvédelmi kérdésben, az elkövetkező időszakban újabb lepkeszámlálást végeznek a szakemberek."
"A WWF-et, valamint több más zöldszervezetet, köztük a Greenpeace-t és a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesületet, bevontuk egy tanösvény kialakításának előkészületeibe. A tanösvény a Fácánost kötné össze a Normafával, érintve a Mátyás király úti erdei iskolát, valamint a kerület legrégebbi épületét, a közel kétszáz éves Zerkovitz-majort. A régi majorsági épület, amely részben az önkormányzat tulajdona, alkalmas lenne arra, hogy a környezetvédelmi nevelést szolgáló, a budai tájegység természeti értékeit bemutató látogatóközpontot hozzunk létre benne."
A teljes interjút elolvashatjátok itt, a Hegyvidék újság honlapján.